A kisebbségben tevékenykedő nemzetiségi tanintézetek szerepe nem korlátozódik, nem korlátozódhat az oktatás hagyományos feladatainak teljesítésére. Az oktató-nevelő munka mellett ezeknek az iskoláknak a pedagógusai a szórványban élő, fokozottan sérülékeny közösségek megtartására is hangsúlyt helyeznek. Ezekről a törekvésekről és az elért eredményekről beszélgettünk dr. Erdei Ildikó tanárnővel, a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatójával.
Úgy gondolom, hogy az iskola egy na­gyon aktív tényezője kell legyen a magyar kö­zös­ség­nek, hiszen az iskola a jövő épí­té­sé­nek kulcs­pontja. A tanulóknak a fejlődés le­he­­tő­ségét kí­nálja, a szülőknek perspektívát gyer­mekeik szá­mára, és akik gyermekeik, uno­­ká­ik felnö­ve­ke­dé­sével már nincsenek köz­vetlen kapcsolatban az intézménnyel, azok számá­ra egy olyan helyet jelenthet az iskola, aho­vá a jövőépítés jegyé­ben, ér­de­mes visszahozni valamennyit a meg­szerzett tu­dás­ból. Én úgy látom, hogy az iskola akkor fejlődhet, és betöltheti közösségi szere­pét, ha a kö­zösség elismeri, elfogadja és építő mó­don vá­laszol a felmerülő gondokra. A fen­tiek szellemében gondolkodunk együtt a Bartók Béla Elméleti Líceum munkaközössége és igyek­szünk megoldani a problémákat, illetve kihasználni a lehetőségeket.

Ez a törekvés milyen tanrenden kívüli rendezvény szervezé­sé­ben mutatkozik meg?
Mindennapi munkánkból kifolyólag érez­zük, hogy az iskola mint intézmény maga is válságban van, vagyis megpróbálja ön­magát újrameghatározni, magyarul az iskola is keresi a maga útját. Ha csak az iskola klasszikus értelmezésére hagyatkoznánk, ak­kor feltehető­en nem lennénk csak egy az is­kolák közül. Ter­mészetesen az alapkészségek elsajátítása rend­kívül fontos, a változó időkben újabb alapkész­ségek is társulnak a meg­szokottakhoz, gon­do­lok itt a szociális érzé­keny­ségre, a digitális kom­­petenciákra, a kritikai gondolkodásra, mert ezek legalább annyira fontossá váltak ma­napság mint az írás-olvasás-számolás elsajá­tí­tása. Teljesít­ve az előírt tanrendet, megpróbál­juk ezen be­lül számos program megvalósí­tásá­val, ren­dezvények szervezésével e célkitűzés el­érését, de számos tanrendet kiegészítő tevé­keny­­­séget is szervezünk, amelyek a gyerme­kek fejlődésére, tehetségeik kibontakozta­tására biz­tosítanak lehetőséget. E vonatko­zás­ban az idei tanévben folytatódó Tálentum versenyek fordu­lói mindenképpen jelentős sze­repet játszanak, nyolc intézmény számos tanulója vesz részt eze­ken a versenyeken, de a szakmai fejlődést és tapasztalatcserét szolgálják a kísérőtanárok számára szervezett szakmai műhelyek is. A fia­talok pályaválasz­tásának elősegítése érdeké­ben második éve kerül sor a Szakma a batyu­ban programunkra a PADOC Alapítvány tá­mogatásával. Tavaly hat fiatal az érettségi vizs­ga mellett szakmát is tanult és európai szinten elismert tanúsítvánnyal hagyta el az iskolát. A fiatalok szakmai képzését több helyi vállal­ko­zással együttműködve szerveztük meg, idén is folytatni kívánjuk, a támogatás függ­vényében dől el a résztvevők száma.

Az utóbbi években fokozódott az ér­dek­lődés a magyar iskola iránt, az osztá­lyok­ban sok vegyes családból származó gyermek tanul. Nem okoz gondot az esetenként hiá­nyos magyar nyelvismeret?
Tény, hogy napjainkban a vegyes házas­sá­gok száma megnövekedett. A mi iskolánk ok­ta­tási ajánlata mindenkinek szól, aki elfogadja az általunk meghatározott értékrendet, természe­tes, hogy hozzánk íratják be azokat a gyerme­ke­ket, ahol a családban úgy gondolják, hogy a gyermek érdekét szolgálja, hogy egyaránt elsa­játítsa mindkét nyelvet. Számtalan vegyes csa­ládból származó gyermek érettségizett az is­ko­lánkban, és si­kerrel boldogult további tanul­má­nyai során, a temesvári vagy a világ más ré­sze­in levő egyetemeken azzal a tudással, amelyet a Bar­tók Béla Elméleti Líceumban szerzett meg. Kapcsolódva a diákok idei legnagyobb megmé­rettetéséhez, az idei érettségi átlagot te­kintve iskolánk felküzdötte magát a megye első tíz lí­ceuma közé, iskolánkban az érett­ségi átlaga meg­­haladta a 94%-ot, sokan a temesvári egye­te­meken, néhányan Ko­lozs­vá­ron, mások külföl­di egyetemeken tanulnak tovább. Az elemi osz­tályokban a tanítók szá­mára többlet munkát je­lent a nyelvünket vagy a román nyelvet kevésbé vagy egyáltalán nem ismerő gyermekkel való tevékeny­ség, kommunikáció, de éppen korukból adó­dóan a gyermekek rendkívül fogékonyak és e kommunikációs gondok rövid időn belül megoldódnak.
Makkai Zoltán