A kisebbségben tevékenykedő nemzetiségi tanintézetek szerepe nem korlátozódik, nem korlátozódhat az oktatás hagyományos feladatainak teljesítésére. Az oktató-nevelő munka mellett ezeknek az iskoláknak a pedagógusai a szórványban élő, fokozottan sérülékeny közösségek megtartására is hangsúlyt helyeznek. Ezekről a törekvésekről és az elért eredményekről beszélgettünk dr. Erdei Ildikó tanárnővel, a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatójával.
Úgy gondolom, hogy az iskola egy nagyon aktív tényezője kell legyen a magyar közösségnek, hiszen az iskola a jövő építésének kulcspontja. A tanulóknak a fejlődés lehetőségét kínálja, a szülőknek perspektívát gyermekeik számára, és akik gyermekeik, unokáik felnövekedésével már nincsenek közvetlen kapcsolatban az intézménnyel, azok számára egy olyan helyet jelenthet az iskola, ahová a jövőépítés jegyében, érdemes visszahozni valamennyit a megszerzett tudásból. Én úgy látom, hogy az iskola akkor fejlődhet, és betöltheti közösségi szerepét, ha a közösség elismeri, elfogadja és építő módon válaszol a felmerülő gondokra. A fentiek szellemében gondolkodunk együtt a Bartók Béla Elméleti Líceum munkaközössége és igyekszünk megoldani a problémákat, illetve kihasználni a lehetőségeket.
Ez a törekvés milyen tanrenden kívüli rendezvény szervezésében mutatkozik meg?
Mindennapi munkánkból kifolyólag érezzük, hogy az iskola mint intézmény maga is válságban van, vagyis megpróbálja önmagát újrameghatározni, magyarul az iskola is keresi a maga útját. Ha csak az iskola klasszikus értelmezésére hagyatkoznánk, akkor feltehetően nem lennénk csak egy az iskolák közül. Természetesen az alapkészségek elsajátítása rendkívül fontos, a változó időkben újabb alapkészségek is társulnak a megszokottakhoz, gondolok itt a szociális érzékenységre, a digitális kompetenciákra, a kritikai gondolkodásra, mert ezek legalább annyira fontossá váltak manapság mint az írás-olvasás-számolás elsajátítása. Teljesítve az előírt tanrendet, megpróbáljuk ezen belül számos program megvalósításával, rendezvények szervezésével e célkitűzés elérését, de számos tanrendet kiegészítő tevékenységet is szervezünk, amelyek a gyermekek fejlődésére, tehetségeik kibontakoztatására biztosítanak lehetőséget. E vonatkozásban az idei tanévben folytatódó Tálentum versenyek fordulói mindenképpen jelentős szerepet játszanak, nyolc intézmény számos tanulója vesz részt ezeken a versenyeken, de a szakmai fejlődést és tapasztalatcserét szolgálják a kísérőtanárok számára szervezett szakmai műhelyek is. A fiatalok pályaválasztásának elősegítése érdekében második éve kerül sor a Szakma a batyuban programunkra a PADOC Alapítvány támogatásával. Tavaly hat fiatal az érettségi vizsga mellett szakmát is tanult és európai szinten elismert tanúsítvánnyal hagyta el az iskolát. A fiatalok szakmai képzését több helyi vállalkozással együttműködve szerveztük meg, idén is folytatni kívánjuk, a támogatás függvényében dől el a résztvevők száma.
Az utóbbi években fokozódott az érdeklődés a magyar iskola iránt, az osztályokban sok vegyes családból származó gyermek tanul. Nem okoz gondot az esetenként hiányos magyar nyelvismeret?
Tény, hogy napjainkban a vegyes házasságok száma megnövekedett. A mi iskolánk oktatási ajánlata mindenkinek szól, aki elfogadja az általunk meghatározott értékrendet, természetes, hogy hozzánk íratják be azokat a gyermekeket, ahol a családban úgy gondolják, hogy a gyermek érdekét szolgálja, hogy egyaránt elsajátítsa mindkét nyelvet. Számtalan vegyes családból származó gyermek érettségizett az iskolánkban, és sikerrel boldogult további tanulmányai során, a temesvári vagy a világ más részein levő egyetemeken azzal a tudással, amelyet a Bartók Béla Elméleti Líceumban szerzett meg. Kapcsolódva a diákok idei legnagyobb megmérettetéséhez, az idei érettségi átlagot tekintve iskolánk felküzdötte magát a megye első tíz líceuma közé, iskolánkban az érettségi átlaga meghaladta a 94%-ot, sokan a temesvári egyetemeken, néhányan Kolozsváron, mások külföldi egyetemeken tanulnak tovább. Az elemi osztályokban a tanítók számára többlet munkát jelent a nyelvünket vagy a román nyelvet kevésbé vagy egyáltalán nem ismerő gyermekkel való tevékenység, kommunikáció, de éppen korukból adódóan a gyermekek rendkívül fogékonyak és e kommunikációs gondok rövid időn belül megoldódnak.
Makkai Zoltán