A bukaresti szakminisztérium elküldte Brüsszelbe azt a határozattervezetet, melynek segítségével jogszabályba foglalják az aktív gazda fogalmát. A javaslat a 2015-2020-as időszakra vonatkozik.
Az elküldött javaslatban csak a földjeiket megművelők számítanak aktív gazdának. Ez abból következik, hogy minden tagállamnak saját kompetenciája meghatározni az aktív gazda fogalmát, betartva azt az eléggé tág fogalmazást, amit az uniós szabályozásba belefoglaltak. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy azon személyek esetében, akik ötezer euró érték alatt részesülnek például területalapú támogatásban, nem ellenőrzik, hogy végez-e mezőgazdasági tevékenységet vagy sem. Úgy is fogalmazhatunk, hogy aki ennél a jelzett összegnél kisebbet kap, az a jogszabálytervezet szerint automatikusan aktív gazdának számít.
„Az aktív gazda feltételrendszert azoknál kezdik ellenőrizni, akik ötezer euró értéknél többet kaptak előző évben a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA). Az még kérdéses, hogy ebbe a számításba belevonják-e az uniós állattámogatásokat.” – E szerint ebben az esetben a gazda egy sor feltételt kell teljesítsen ahhoz, hogy megkapja az aktív minősítést, és így tovább részesülhessen az APIA-s támogatásokban. Először is engedélyezett gazdasági tevékenysége kell legyen (egyéni vállalkozói engedély, kft., részvénytársaság, egyesület, szövetkezet). A fő tevékenysége a vállalkozások tevékenységi körét jelző kód (románul „caen”) szerint szigorúan mezőgazdasági kell legyen. Emellett nem szerepelhet azokat a jogi személyeket tartalmazó listán, akikről az unió már eldöntötte, hogy nem részesülhetnek támogatásban: ilyenek például a repülőterek, biztosítótársaságok, brókercégek, egyéni területtulajdonosok, akik rendelkeznek területtel, de nem alaptevékenységük a mezőgazdaság.
A tervezet szerint azon jogi személyek vagy egyéni vállalkozók is részesülhetnek uniós pénzekben, akik esetében nem fő tevékenység a mezőgazdaság. Ilyenkor bizonyítani kell, hogy az éves összjövedelem harmada mezőgazdasági értékesítésből vagy legalább öt százaléka uniós támogatásból származik.
Azok a természetes személyek, akik semmilyen mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet nem végeznek, elesnek az uniós támogatástól. Eszerint ezzel megszűnik az a vidékünkön is előforduló áldatlan helyzet, miszerint valaki összevásárolgatott több száz hektár területet, de azt nem műveli meg, hivatalosan bérbe sem adja, hanem például mással kaszáltat rajta, és mindezek mellett felveszi a területalapú támogatást. „Egyetlen megoldás számukra, ha legalább mezőgazdasági profilú egyéni vállalkozói engedélyt váltanak ki.”
A közbirtokosságok esetében a tervezet igencsak kedvező előírásokat tartalmaz. „Ezeknek a tevékenységi területük erdészet és mezőgazdaság, tehát jogi szempontból nincs probléma. Azon kívül a területalapú támogatás értéke a tagokra leosztva egyénenként biztos nem több ötezer eurónál, így automatikusan megkapják az aktív státust.”
Melyek azok a társaságok, amelyek szerepelnek az új feketelistán és nincs joguk további területalapú támogatásra? – Parókiák, banki tulajdonnal rendelkező természetes személyek, hitelszövetkezetek, nem banki pénzintézetek, biztosító társaságok, árutőzsdék, szállítási vállalatok, építkezési vállalatok, erdőkitermelői társaságok és az olyan intézetek, mint az Országos Autóúti és Országúti Vállalkozás.
Javaslat létezik arra is, hogy azok a farmerek, akik lemondanak a mezőgazdasági tevékenységükről akár a föld eladásán vagy a bérbeadásán keresztül, a föld tagosítása céljából, amellett az összeg mellett, amelyet ilyen módon kapnának, 5 éven keresztül a földalapú támogatás 120%-át még megkapja a Kifizetési Ügynökségtől. Ennek érdekében javasolja a Minisztérium a 2015-2016-2017-es évekre a területalapú támogatási alapból 112 millió euró áthelyezését a Vidékfejlesztési Alapba tagosítási költségekre.
A nagyobb területtel rendelkező farmerek 5-30 hektár között 45 euró támogatást fognak kapni hektáronként. Az 1-5 ha-ral rendelkezők csak 5 euró támogatást kaphatnak. A 40 év alatti farmerek 25-60 ha területre 25%-kal nagyobb támogatást fognak kapni, mint a 40 év felettiek.
A kistermelők támogatása. A kb. 800.000 kistermelő, akik 1-5 ha közötti területtel rendelkeznek, ezután nem lesznek kitéve sokszoros adminisztrációs ellenőrzésnek, lecsökkentve a támogatási eljárásokat a támogatások kiadásánál.
Csatolt támogatások. Több növény és az állattenyésztésben bizonyos állatkategóriák a direkt támogatások mellett csatolt támogatásokat is kaphatnak. Ez a Romániának juttatott évi támogatási alapnak a 13,4-15%-át fogja képezni. A kiválasztott támogatott növények: szója, korai burgonya, feldolgozásra termelt paradicsom és uborka, üvegházi és fóliasátorban termelt zöldségek. A szója esetében a támogatás nagysága 2015-ben 325 euró/ha, ami 2020-ban eléri a 376 eurót hektáronként.
Ilyen támogatás lesz 2015-ben a tehénenkénti 250 euró, amely 2020-ban eléri 325 euró/drb a nemzeti támogatás mellett. Ezt a támogatást azok a tehénfarmok kapják meg, amelyeknek a nagysága 10-250 darabig terjed. Hasonló támogatás jár majd a juhászoknak 150 drb. és 1000 drb. között.
Megjegyzés: a csatolt támogatások egyes részei nagyon kirekesztő jellegűek, s csak bizonyos országrészeket támogatnak.
Bölkényi Kiss Károly