A bukaresti szakminisztérium elküldte Brüsszelbe azt a határozattervezetet, mely­nek segítségével jogszabályba foglalják az aktív gazda fogalmát. A javaslat a 2015-2020-as időszakra vonatkozik.
Az elküldött javaslatban csak a föld­jei­ket megművelők számítanak aktív gaz­dá­nak. Ez abból következik, hogy minden tag­­államnak saját kompetenciája megha­tározni az aktív gazda fogalmát, betartva azt az eléggé tág fogalmazást, amit az uni­ós szabályozásba belefoglaltak. Pozi­tí­vum­ként könyvelhetjük el, hogy azon sze­mé­lyek esetében, akik ötezer euró érték alatt részesülnek például területalapú tá­mo­ga­tásban, nem ellenőrzik, hogy vé­gez-e me­zőgazdasági tevékenységet vagy sem. Úgy is fogalmazhatunk, hogy aki ennél a jelzett összegnél kisebbet kap, az a jog­sza­bály­tervezet szerint automatikusan aktív gaz­dának számít.
„Az aktív gazda feltételrendszert azok­nál kezdik ellenőrizni, akik ötezer euró ér­téknél többet kaptak előző évben a Me­ző­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügy­nök­ségtől (APIA). Az még kérdéses, hogy ebbe a számításba belevonják-e az uniós állattámogatásokat.” – E szerint ebben az esetben a gazda egy sor feltételt kell tel­je­sítsen ahhoz, hogy megkapja az aktív mi­nő­sítést, és így tovább részesülhessen az APIA-s támogatásokban. Először is enge­délyezett gazdasági tevékenysége kell le­gyen (egyéni vállalkozói engedély, kft., rész­vénytársaság, egyesület, szövetkezet). A fő tevékenysége a vállalkozások tevé­keny­ségi körét jelző kód (románul „caen”) szerint szigorúan mezőgazdasági kell le­gyen. Emellett nem szerepelhet azokat a jogi személyeket tartalmazó listán, akikről az unió már eldöntötte, hogy nem része­sülhetnek támogatásban: ilyenek például a repülőterek, biztosítótársaságok, bróker­cé­gek, egyéni területtulajdonosok, akik ren­del­keznek területtel, de nem alapte­vé­keny­ségük a mezőgazdaság.
A tervezet szerint azon jogi személyek vagy egyéni vállalkozók is részesülhetnek uniós pénzekben, akik esetében nem fő tevékenység a mezőgazdaság. Ilyenkor bizonyítani kell, hogy az éves össz­jö­vedelem harmada mezőgazdasági értéke­sí­tésből vagy legalább öt százaléka uniós tá­mogatásból származik.
Azok a természetes személyek, akik semmilyen mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet nem végeznek, elesnek az uniós támogatástól. Eszerint ezzel meg­szű­nik az a vidékünkön is előforduló áldatlan helyzet, miszerint valaki összevás­árol­ga­tott több száz hektár területet, de azt nem műveli meg, hivatalosan bérbe sem adja, hanem például mással kaszáltat rajta, és mindezek mellett felveszi a területalapú támogatást. „Egyetlen megoldás számuk­ra, ha legalább mezőgazdasági profilú egyéni vállalkozói engedélyt váltanak ki.”
A közbirtokosságok esetében a tervezet igencsak kedvező előírásokat tartalmaz. „Ezeknek a tevékenységi területük erdészet és mezőgazdaság, tehát jogi szempontból nincs probléma. Azon kívül a területalapú tá­mogatás értéke a tagokra leosztva egyé­nen­ként biztos nem több ötezer eurónál, így automatikusan megkapják az aktív státust.”
Melyek azok a társaságok, amelyek sze­repelnek az új feketelistán és nincs joguk további területalapú támogatás­ra? – Paró­kiák, banki tulajdonnal rendel­kező termé­szetes személyek, hitelszövet­ke­ze­tek, nem banki pénzintézetek, biz­to­sí­tó társaságok, árutőzsdék, szállítási válla­la­tok, építkezési vállalatok, erdőkitermelői tár­saságok és az olyan intézetek, mint az Or­­­szágos Autóúti és Országúti Vállalko­zás.
Javaslat létezik arra is, hogy azok a far­merek, akik lemondanak a mezőgazdasági tevékenységükről akár a föld eladásán vagy a bérbeadásán keresztül, a föld ta­go­sítása céljából, amellett az összeg mellett, amelyet ilyen módon kapnának, 5 éven ke­resztül a földalapú támogatás 120%-át még megkapja a Kifizetési Ügynökségtől. Ennek érdekében javasolja a Minisztérium a 2015-2016-2017-es évekre a területalapú támogatási alapból 112 millió euró áthe­lye­zését a Vidékfejlesztési Alapba tago­sí­tási költségekre.
A nagyobb területtel rendelkező far­me­rek 5-30 hek­tár között 45 euró támogatást fognak kapni hektáronként. Az 1-5 ha-ral rendelkezők csak 5 euró támogatást kap­hat­nak. A 40 év alatti farmerek 25-60 ha területre 25%-kal nagyobb támogatást fog­nak kapni, mint a 40 év felettiek.
A kistermelők támogatása. A kb. 800.000 kistermelő, akik 1-5 ha közötti te­rülettel rendelkeznek, ezután nem lesznek kitéve sokszoros adminisztrációs ellenőr­zés­nek, lecsökkentve a támogatási eljárá­so­kat a támogatások kiadásánál.
Csatolt támogatások. Több növény és az állattenyésztésben bizonyos állatkate­gó­riák a direkt támogatások mellett csatolt tá­mo­gatásokat is kaphatnak. Ez a Romá­niá­nak juttatott évi támogatási alapnak a 13,4-15%-át fogja képezni. A kiválasztott támo­gatott növények: szója, korai burgonya, fel­dolgozásra termelt paradicsom és ubor­ka, üvegházi és fóliasátorban termelt zöld­ségek. A szója esetében a támogatás nagy­sága 2015-ben 325 euró/ha, ami 2020-ban eléri a 376 eurót hektáronként.
Ilyen támogatás lesz 2015-ben a tehé­nen­kénti 250 euró, amely 2020-ban eléri 325 euró/drb a nemzeti támogatás mellett. Ezt a támogatást azok a tehénfarmok kap­ják meg, amelyeknek a nagysága 10-250 da­rabig terjed. Hasonló támogatás jár majd a ju­hászoknak 150 drb. és 1000 drb. között.
Megjegyzés: a csatolt támogatások e­gyes részei nagyon kirekesztő jellegűek, s csak bizonyos országrészeket támogatnak.

Bölkényi Kiss Károly