Miként Mózes népe….
Hosszú idő telt el azóta, hogy az újmosnicaiak olyan nagy számban és magas tartású találkozón vehettek részt, mint amilyenre az elmúlt vasárnap összegyűltek a helyi református templomban. Kádár György alpolgármester a rendezvény előtt nem titkolt örömének adott hangot az előreláthatóan sikeres rendezvény kapcsán:
Nagyon örülök, hogy a korábbi, többféle próbálkozás után Nt. Gazdáné Mátyus Melinda református lelkipásztorunk az újmosnicaiak találkozójának megszervezését ajánlotta, hiszen, amint látjuk, községünk mai lakói és az elszár- mazottak közül is sokan fogadták tetszéssel a találkozásra való felhívást. Személy szerint azért is tartottam nagyon jó ötletnek egy ilyen találkozó megszervezését, mivel sok évvel ezelőtt, még újszentesi lakosként tapasztalhattam, hogy az egyre nagyobb szétszórtságban élő bánsági magyarság szívesen vesz részt olyan rendezvényeken, amelyek nemcsak a múlt felidézésére, a nosztalgiázásokra ad lehetőséget, hanem a jövőjébe vetett hitében is erősíti közösségeinket. Ennek reményére jogosít fel az is, hogy rohamosan növekvő községünk magyar lakossága számának csökkenése az utóbbi időben megállt, aminek még akkor is örvendhetünk, ha az arányok nem alakulnak számunkra kedvezően. Ám az, hogy most itt közel kétszázan együtt ünnepelünk abban a református templomban, amely hosszú éveken keresztül a római katolikus vallásúakat is befogadta, valamint az, hogy immár külön templom is épül a katolikus hívek számára, feljogosít a bizakodásra.
A találkozót megtisztelte jelenlétével Ft. Kapor János katolikus plébános, Tamás Péter Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja és Bódis Dóra zászlóanya Végvárról, akik köszöntőjükben elismerésüket fejezték ki az újmosnicai református gyülekezet és az egész helyi magyar közösség megmaradásáért kifejtett törekvéséért.
Az ünnepség színhelye, a 110 évvel ezelőtt felépült református templom. Több ízbeni felújítása, a mindenkori gyülekezet élni akarását és a község mai gazdái, az újmosnicai Református Egyházközség fáradhatatlan gondoskodását dicséri.
A községhez hű maradt Erdei Irma nyugalmazott tanítónő meleg szavakkal köszöntötte a találkozó résztvevőit, akik közül sokan tanítványai voltak
Az ünnepi istentisztelet otthonról, hazáról, szülőföldről szóló igehirdetésében nt. Gazdáné Mátyus Melinda az ószövetségi történettel, Mózes és népének negyven napos pusztai vándorlásának példázatával fordult azokhoz az újmosnicaiakhoz, akik távolról érkeztek haza az ünnepségre, de azokhoz is, akik netán a templomhoz közeli vagy távolabbi utcákból jöttek el ezen a napon az istenházába. Mert a templom volt mindig a központ, hozzá viszonyult minden – amint ezúttal is tükröződött és az igehirdetésben is megfogalmazódott, referenciája a hovatartozásnak, összetartó ereje a közösségnek. Ehhez azonban, véleményünk szerint olyan egyéniség, „karmester” szükségeltetik, aki nem csupán a református gyülekezet pásztora, hanem az egész magyar közösség összekovácsolója. Aki a szó valós értelmében kórusvezető karnagyként is, poraiból támasztotta fel Újmosnica műkedvelői hagyományát.
A hálaadó ünnepi istentiszteleten fellépő, térségünkben egyre népszerűbb, kiváló hanganyaggal rendelkező Férfi Dalárda illetve a formálódó Vegyeskórus és nem utolsósorban Lőke Aranka kántori produkciója, egészében az ünnepség adekvát és magasra állított színvonalú műsorral örvendeztette meg az ünneplőket. Azokat a vallási hovatartozásuktól független magyar embereket, akik áhítattal hallgatták a tiszteletes asszony emlékeket felidéző, szívet-lelket megérintő igehirdetését, a megváltozott szülői házról, az ősi faluról, amelyet alig évszázaddal ezelőtt egyvallású és -nemzetiségű közösség alkotott. De, amint az igehirdetés példázatában is hallhattunk a hosszú út megváltoztatta nemcsak a helyet, ahova hazatértek, hanem az idő vándorainak, a helyben élők és hazaérkező utazók gondolkozását is, akik örömmel jöttek a megváltozott, mégis kedves helyre, a szülőföldre. Hazaérkeztek, hiszen itt vannak otthon, mert ugyebár, emlékeztetett az igehirdető – Tamási Áron elkerülhetetlen gondolatát idézve – valahol otthon kell lennünk ebben a világban.
Az Újmosnicai Egyházközségnek 1910-bena Magyar Királyi Kincstár által ajándékozott, s a mai gyülekezet által felújított asztalterítő leleplezése
A Nőszövetség zászlajának felavatása
Nt. Gazdáné Mátyus Melinda lapunknak nyilatkozva is kifejezte köszönetét a rendezvényt jelenlétükkel megtisztelő személyiségeknek, mindazoknak, akik a szervezésben közreműködtek és azoknak, akik a találkozó iránt érdeklődést tanúsítva eljöttek az újmosnicai magyar közösség találkozójára.
Az újmosniai találkozó résztvevői ünnepi ebéden és a Szinkron zenekar által biztosított zenés mulatságon folytatták az ünneplést