A magamfajta ilyenkor kapkodja a fejét. Az ember, ha önma­gának kortársa kíván lenni, érteni szeretné, mi és miért történik. Mi az oka, hogy az Európai Unió három legerősebb országának első számú politikai vezetője egyszerre látogat Kijevbe? Merthát Kijevbe menni most csaknem olyan, mintha Csernobilbe látogatnának: a veszély hatalmas, reális tennivaló szinte nincs – mert nincs cselekvési tér.
A három „nagy” mellé megérkezett egy (jóval) kevésbé nagy is, Klaus Iohannis román államfő. Hogy ő mit keres ezen a politikai színpadon – nem véletlen a teátrum idézése – arról ezt nyilatkozta: „Ma Kijevben tartózkodom Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz mi­nisz­terelnök társaságában, hogy erős támogatásunkról és szolida­ritásunkról biztosítsuk Zelenszkij elnököt és az ukrán népet.” Jól megmondta. A politikai üzenete nulla. Aztán ne akadjunk fel a „társaságában” kifejezésen, hiszen más útvonalon, más idő­pont­ban érkezett – nyilván az orosz FSZB megtévesztésére. Akik, ha igazán akarják, a szinte teljes napon át tartó vonatozás alatt azonosíthatták volna…
Szóval a román államfő Kijevben és Irpiny háború sújtotta városban is járt, utóbbi helyen csatlakozott a „nagyokhoz”. Vajon milyen politikai üzenetet vittek az ukránoknak, Volodimir Zelenszkij elnöknek, akivel a rombolási helyszín megtekintése után találkoztak?
Nézem a híreket, és ilyen szövegeket találok: „A világ az Önök oldalán áll”. Ezt Draghi mondta. Macron „az európai egy­ség üzenetét” vitte. Scholz a támogatások folytatását ígérte. Ennél többet mondott a francia elnöki hivatal egyik tisztviselője, aki szerint úgy gondolták, hogy a legjobb, ha látogatást köz­vetlenül a jövő (most már: e) heti EU-csúcs előtt tesznek, amelyen az ukrán csatlakozási kérelemről is szó lesz.
Erre mondják mifelénk: kilóg a lóláb! Meg azt: nem megy a trükk.
Amit hárman kinyilatkoztak, az politikai blabla. Töltelék.
A helyzet új eleme lehet viszont az, hogy a háborúból nagyon kezd elege lenni Európának. Mert itt vannak a gonosz oroszok, letámadnak egy országot, nemzetközi értelemben jogtalanul – ez igen, felháborító. De kit támadtak meg? És tessék nagyon figyelni Ban Ki-Moon volt ENSZ-főtitkár minapi nyilatkozatára, mert elképesztő, nem talál az ember szavakat: Ukrajna 1991. dec. 25. óta nem jegyezte be határait. Ukrajna határainak szuverén államként történő nyilvántartásba vétele nem történt meg az ENSZ-ben! A nemzetközi jog szerint az országnak egyszerűen nincsenek hivatalosan elismert határai! A probléma meg­oldá­sához Ukrajnának be kell fejeznie a szomszédos országok elhatárolását, és közös határukon megállapodást kell kötnie a szomszédos országokkal, köztük Oroszországgal. Mindent dokumentálni kell és megállapodásokat kötni minden szomszédos országgal. És… az Európai Unió elkötelezett Ukrajna támogatása mellett ebben a fontos kérdésben, és úgy döntött, hogy minden technikai segítséget megad.
Szóval az ukránoknak az oroszokkal is el kell fogadtatni határait. Ezt a kijevi elnök mintha elfeledte volna megemlíteni. Kért viszont szolidaritást, követelt fegyvert és mindenféle támogatást. Kapott is, különben az orosz fél régóta lezárta volna erő­fölényével a háborút. Ha valakit igazságtalanul támadnak meg – számíthat a támogatásra. A támogató felek, egész Európa vi­szont azt tapasztalja, hogy az oroszok Ukrajna elleni háborúja olyan vál­ságspirált indított el, aminek nem látni a végét. Hova ugranak az árak? Ki tudja… Mi mindenből lesz hiány – az üzem­anyagon kívül? Megoldásként az európai korifeusok nem találtak ki jobbat mondani Ceaușescunál: spórolni kell, nadrágszíjat meghúzni minden területen. Akik ezt ismételgetik, elfeledik, hogy a Kárpátok Géniusza ezt nem élte túl…
A trió üzenetének lényege valami hasonló lehet: támogatás igen, de a segítség fejében ne tessék minden kifizetendő számlát áthárítani!! Mert ha a Ban Ki-Moon kijelentést vesszük, a politikai felelőtlenség döbbenetes példájával állunk szemben.
És Zelenszkij követel, rendületlenül. NATO-tagságot már nem igényel, de most kell fegyver és holnap EU-tagság. Megmondaná, milyen Ukrajnát lehet(ne) majd felvenni? Amelynek nincsenek elismert határai? Erről lehet szó, a kontextusról, a három vezető európai politikus közösen jelezhették az ukrán elnöknek: 1. jó volna megállapodni az oroszokkal; 2. ne tegyen úgy, mintha nem látná, hogy ez a háború régen túl nőtt Ukrajnán, minden európai polgár nyög tőle – miért, ki miatt?!; 3. nem várhatja el, hogy saját felelőtlenségükkel még tovább rontsák az amúgy is nyomorúságos európai helyzetet. Ennek elmondásához kellett a három vezető politikus – hogy legyen súlya a politikai üzenetnek.
Honnan tudom ezt? Nem tudom. Ha nem ezt mondták, csak annyit: ez lett volna az egyetlen reális üzenet. Csakhogy ma Európa nyugati felén nincs fekete és fehér. Csak maszatolás. Meg blabla… És ők volnának a minta, a modell. Régen kiestek sze­repükből. És az időből.