


A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel. Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter...
Tovább →A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel. Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter...
Tovább →Városliget (7.) A Lugoson született neves tenorista, Traian Grozăvescu – akinek kőből faragott mellszobra – Temesvárott az egykori Városligetben (ma: Mária Királyné Park) áll – művészi...
Tovább →A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel. Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter...
Tovább →A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel. Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter...
Tovább →Városliget (6) Fadrusz János (1858–1903) szobrászművész, Budapesten és Párizsban díjazott Krisztus a keresztfán című műremekének 1912. június 16-án felszentelt sikerült másolata...
Tovább →A magyar kultúra várának ajánljuk e házat, amelyet a legnehezebb időkben a bánsági magyarság áldozatkészsége emel. Alapkövét csöndben, de annál nagyobb megilletődéssel (1929. év Péter...
Tovább →Városliget (5.) A Városliget a rohamason fejlődő város fontos támpontjaként, viszonyítási helye területeként szolgált. Az északi oldalán kimért széles sugárút, amely a belvárosi egykori...
Tovább →A Német-római Birodalom harmincéves háborúját parafrazáló címünk csak részben igaz, hiszen a mi harcunk kereken 100 évvel ezelőtt, akkor kezdődött, amikor 1922. április 26-án...
Tovább →Városliget (4.) „Mai napság ez Temesvárnak a legszebb közkertje, mely akárhol is ritkítaná párját. Nyári délutánokon, kivált mikor katonazene játszik, ezrével sétál itt a közönség...
Tovább →Városliget (3.) Az első állandó magyar téli színházi évad ünnepélyes megnyitására 1885. október 2-án Temesvárra érkezett Jókai Mór (1825–1902), a magyar irodalom kiválósága, „élő...
Tovább → Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter