


Városliget (2.) Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverését követő osztrák abszolutizmus tombolásának legsötétebb korszakában, 1852-ben gróf Johann Baptist Alexander von Coronini-Cronberg...
Tovább →Városliget (2.) Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverését követő osztrák abszolutizmus tombolásának legsötétebb korszakában, 1852-ben gróf Johann Baptist Alexander von Coronini-Cronberg...
Tovább →Városliget (1.) A „parkok városának” titulált Temesvárnak rendezett, a köznép által látogatható sétatere a régmúltban nem volt. A középkor dicső, majd vészterhes évszázadai,...
Tovább →Thomas Mann perlője Furcsa, nehezen megfejthető, kibogozható és megmagyarázható helyzeteket teremt az élet, hoz létre olykor a sors szeszélye. A Méliusz József költő és hírlapíró...
Tovább →Illúziók meg a rideg valóság Temesvárott jött a világra 1940. szeptember 24-én Hoffmann Klára és Méliusz N. József fia, Méliusz Péter. Az újabb, pusztító és kíméletlen, barbár...
Tovább →Modernségbe oltott hagyomány Csillagórás esztendővé vált Méliusz József pályáján 1932. Nagyon sok minden történt vele 12 hónap leforgása alatt. „Őrült tempóban dolgozom. Itt volt...
Tovább →Erdély vonzásában Németország fővárosában, ahol egyre vehemensebben dúlt a harc, az eszmei küzdelem a fasiszták és a kommunisták között, a teológus hallgató Méliusz József 1930-ban...
Tovább →Irányváltások, útkeresések Temesvárott 1909. világra jött élvonalbeli költőt, műfordítót, próza- és közírót Méliusz Józsefet (1909–1995) gyermek- és ifjúkora leginkább a Gyárvároshoz...
Tovább →Akrobatika nyelvek és világok között A Münchenben székelő Südostdeutsche Kulturwerk alelnökévé 2002-ben megválasztott Schiff Júlia válogatásában és fordításában adta ki a müncheni...
Tovább →A lapból értesültem arról, hogy a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete szoborállítással szándékozik megörökíteni báró Ambrózy Béla temesgyarmati földbirtokos emlékét....
Tovább →Kihívás és elégtétel Az „írás ördögét”, a tollforgatás hajlamát és adottságát a gének átörökítették az utódokba, a Jäger- és a Büchl családok leszármazottaiba. Büchl...
Tovább → Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter