24 Sep 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napok
Szeptember 19-27. között tartják meg tizenharmadik alkalommal a Zsil-völgyében az idei Magyar Kultúrnapokat. A rendezvénysorozatot szombaton, a Lupényi Szakszervezeti Házban, lakossági fórummal nyitották meg, amelyen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke. Benedekfi Dávid, az RMDSZ lupényi szervezetének elnöke, a rendezvény fő szervezője köszöntötte a megjelenteket. Filmen mutatta be a lupényi magyarság tevékenységét. Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke, felszólalásában hangsúlyozta, hogy szükségünk van az anyanyelvi oktatásra, a fiatalok támogatására, ebben a helyi szervezet együttmunkálkodik az egyházakkal. Ez a jövőépítő szándék elismerést nyert Budapesten és Kolozsváron is. Kelemen Hunor rámutatott arra, hogy nem tudunk csodákat tenni, de tudunk dolgozni, építeni és az RMDSZ partnere akar lenni, a lupényi és minden más szórvány közösségnek. Zákonyi Botond megtiszteltetésként értékelte, hogy ő az első magyar nagykövet, aki ellátogathatott a Zsil-völgyébe. Délután a petrozsényi városháza dísztermében nyitották meg a “Megújuló örökségünk: értékmentés a Kárpát-medencében”, című fényképkiállítást. Csibi Krisztina, a Budapesti Magyarság Háza igazgatója elmondta, hogy a magyar kormány 1999 óta több mint 300 határon túli magyar műemléket mentett meg a Teleki Alapítvány közreműködésével. Ezekből a képekből állítottak ki Petrozsényban néhányat. A kiállítás 2013 áprilisában nyílt meg Budapesten, azóta bemutatták Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Kassán és másutt, most Petrozsényban Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke mutatta be a képeket. Szász János plébános, a rendezvény főszervezője kiemelte azt a kétirányú jelzést, mely szerint Budapestnek számít a szórvány, és a szórványközösségek is jelezték, hogy ha mostoha körülmények között is van, hozzá akar járulni a magyar jövő építéséhez. Tiberiu Iacob-Ridzi, Petrozsény polgármestere szerint, a magyarok sokat tettek a bányavidékért. 150 éve a románság mindig példának tekintette a magyarságot. Reméli ez így is marad ezután is. Este a római katolikus templomban a marosvásárhelyi Mustármag együttes rockoperát mutatott be, Márton Áron életéről. Vasárnap a petrozsényi Szent Borbála-templomban megtartott tanévnyitó szentmisét a várpalotai ft. Fodor Balázs plébános celebrálta. Kedden, szeptember 22-én “Szórványélet Petrillán-Lónyatelepen” címmel előadást tartottak a petrillai római katolikus templomban. Csütörtökön, szeptember 24-én, a Petrozsényi Magyar Estek keretében, a helyi római katolikus templomban bemutatták Márton Áron püspök életéről szóló dokumentumfilmet. Szeptember 25-én, a petrozsényi Jézus Szíve iskolában kerül sor a várpalotai gyermekkórus előadására, este pedig 17 órától, Lupényban szüreti bálra várják az érdeklődőket, a Cinci Sud étteremben. Szeptember 26-án, szombaton, 18 órától Vulkánban, fellép a várpalotai gyermekkórus a római katolikus templomban. Vasárnap szeptember 27-én, a Petrozsényi Szent Borbála-templomban, a 10 órakor kezdődő szentmisén énekelnek a várpalotaiak. 16 órakor kezdődik a Lupényi Szakszevezeti Házban a záróünnepély, ahol Székely Árpád és Gazda József könyveit mutatják be a közönségnek. Az ünnepségek védnökei Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Winkler Gyula EP-képviselő. A rendezvényeket a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ megyei és helyi szervezetei, valamint a Eben Haezer Egyesület és a Carbo Grénium Humanitárius Egyesület biztosítja támogatja.
Tanévnyitó szentmise Déván
Egy római konferenciáról hazatérő Csaba atya, a tanévnyitó szentmisén munkára, helytállásra, a szeretetparancs megélésére biztatta a diákokat, tanárokat, pedagógusokat, szülőket. Elmondta, hogy megrendítették, az Afrikából, Ázsiából érkező szerzetesek beszámolói. Hihetetlennek tűnt, hogy Szenegálban ma is 300.000 gyermek rabszolgasorban él. Ha nem teljesítik feladataikat, akár meg is ölhetik őket. Kongóban 12 éves lányokat erőszakolnak meg, utcára kerülnek, prostitúcióra kényszerülnek. Kenyában 250 ezer család él az utcákon. Pakisztánban és más ázsiai országokban is nehéz az élet. A Föld lakossága 95%-ának sokkal kevesebb jut, mint nálunk egy kiskeresetű pedagógusnak. Meg tudjuk-e becsülni jólétünket? Képesek vagyunk-e megosztani javainkat? Képesek vagyunk-e dolgozni azért, hogy az emberiség jövője jobb legyen? – tette fel a kérdést Csaba atya. A gyerekeknek, fiataloknak tanulniuk kell és dolgozniuk, hogy képesek legyenek megélni változó világunkban. A történelem során, a jóléti társadalmakat már sokszor elsöpörte a szegénység. Napjainkban világméretű forradalom van kibontakozóban. Ezt nem kerítésekkel, fegyverekkel, hanem szeretettel, jósággal, nyitottsággal tudjuk csak megoldani. Az atya, a tanévkezdés alkalmából munkára, tanulásra, kitartásra biztatja a tanárokat, diákokat, szülőket, nevelőket. Isten áldását kérte, hogy ez meghozza a békés eredményes iskolai évet.
Paksi citerák Lupényban
Gutai István, paksi író, nyugalmazott könyvtárigazgató, a tavaly Lupényban könyvbemutatót tartott és megragadta a helyiek vendégszeretete. Az elmúlt hét végén hat dunántúli – négy dunántúli hasas és két alföldi kis fejes – citerával érkezett meg Lupényba. A citerák a Paksi Művelődési Központból származnak. Az író zenész barátai felújították azokat. Pengetésre kész állapotban érkeztek Lupényba. A citerák a helyi református egyházközség tulajdonába kerültek. A lelkésznő ígérete szerint, a tanácsteremben bármikor gyakorolni lehet rajtuk. Mint volt citeratanár, Gutai István állítja, hogy a citera gyors sikerélményeket hoz. A gyerekek hamar megszeretik a zenét, felkelti az érdeklődésüket a hangszerek és a népdal iránt. Ez Lupényban is így történt. Pár órás ismerkedés után, két félnapos gyakorlás után, már három gyermekdalt tudtak előadni a helyi citerások. A népdal-tanításba felesége, Gutai Júlia is besegített. Reméli, hogy Lupényban mielőbb zenekar, vagy szakkör alakul. Továbbtanulásra a magyarországi nyári citeratáborokat ajánlja. A pengetős magyar népi hangszer jól illik a mulatságokhoz, borozgatáshoz. Jól illenek az új stílusú magyar népdalok kísérésére. A vendégek irodalmi estet is tartottak, a helyi RMDSZ-székházban „Nemzeti italunk a fröccs” címen, ahol Vörösmarty, Tömörkény István, Márai Sándor, Krúdy Gyula és Tersánszky Józsi Jenő műveiből olvastak fel a közönségnek.
Lassan halad a dévai városfejlesztés
Petru Mărginean, Déva polgármestere szerint a városban hat EU-s támogatásban lévő fejlesztési munkálat kivitelezését ellenőrizték. Míg az Arras téren jól haladnak a munkálatok (65%-os megvalósítás) október 16-i határidővel, és a város kerülőútján épülő kerékpár-sáv (55%-os teljesítéssel) december végi határidővel, az állomás utcai munkálatok, viszont 35%-os kivitelezést mutatnak. Hátáridejük november végére tevődik. A hónap elején megtartott megbeszélésen felhívták az építők figyelmét, hogy október elsejéig hozzák be a lemaradásokat, mert ha nem tartják be a határidőket, elúsznak az úniós támogatások, és ilyen esetben a város büntetőkamatot követel a vétkes vállalattól. A város szeretné ha karácsonyra eltűnnének a kotrógépek, úthengerek a város központból és a Dacia lakónegyedből.
Felelősségteljesebb hótakarítást Hunyad megyében
Adrian Dávid, a Hunyad Megyei Tanács elnöke szerint, Hunyad megyében van az ország legnagyobb megyei és községi úthálózata. (3.000 km). Ezért a megyét öt térségre osztották fel, ahová novemberben tartanak tendert, a téli hótakarításra. A koncesszióba adáshoz kötelező lesz a hótakarító gépekre felszerelt GPS. El kell kerülni az olyan helyzetet, hogy azt állítsák, hogy a kotrógépek hajnali 4 órától esti 23 óráig dolgoztak, és az utakon a hó mégis megmaradjon, annál is inkább, mert a hótakarítást a megyei tanács fizeti, a valós teljesítmény alapján.
Zumba-est Vajdahunyadon
Az Európai Mobilitás Hetét 2002-ben vezette be az unió, számos ilyen irányú politikai és gazdasági célkitűzés kíséretében, mint amilyen a személygépkocsik mellőzése a városi közlekedésben. Ez nem csak környezetkímélést jelent, hanem jelentős szerepet játszik az egyéni egészség megőrzésében is. A Hunyad megyei DSP leközölt adatai szerint, Európa felnőtt lakosságának több mint 30%-a volt túl súlyos 2002-ben, és azóta a helyzet folyamatosan romlik.
A megyében 2014-ben 4.374 kórosan súlyos embert vettek nyilvántartásba. Ez a korábbi esztendőhöz képest 25%-os növekedést mutat. Több mint 160.000 személy küzd szív-, érrendszeri megbetegedéssel, valamint I-es vagy II-es típusú cukorbetegséggel. Ennek hátterében leginkább a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás áll. Vajdahunyadon szeptember 18-án 18 órától, az Önkormányzat és a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szervezésében szabadtéri zumba-estet tartottak.
