• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Dr. Jancsó Árpád – TEMESKÖZI SZÁRNYASKERÉK (93.)


 30 Sep 2015   Írta admin  0 Hozzászólás


A VALKÁNY–PERJÁMOS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 6.

A PÁLYA VEZETÉSE ALAPRAJZBAN

A vasútvonal Valkány állomáson csatlakozik az OÁV Mar­chegg (itt volt az oszt­rák– magyar határ)–Pest–Szeged–Temesvár– Báziás fővonalába. A pálya nulla kilométere a valkányi állomás felvételi épületének közepe volt. A pálya hossza Perjámosig 43 kilométer. A perjámosi állomás vége 43,152 kilométerre van a 0 szelvénytől.
Alaprajzban a pálya vezetése nem vetett fel semmilyen problémát, hisz a terület, melyen ha­lad sima, egyenletes, nem szabdalják folyók és völgyek. Egyetlen na­gyobb vízfolyás ka­nyarog a környéken, a Marosból kiszakadó Aran­ka, mely a vízszabályozások előtt többször is elárasztotta a környéket. Áthidalására egy 40 méter hosszú hidat kellett volna építeni, de a vonalvezetést úgy választották meg, hogy elkerüljék Nagy­szent­mmiklós „nagy fo­lyóját”. Ezzel az egyetlen híd építését is megspórolták.

vasut-1
Típusterv a vasút és utak kereszteződéséhez

A vonalvezetésnél a tervezőnek figyelembe kellett vennie az építtető helységek, valamint birtokosok kívánalmait, óhaját, hisz a vasútépítéshez szükséges területet, mint láttuk, ők ajánlották fel, méghozzá ingyenesen. A pá­lya szinte teljes hosszban, a lehetőségekhez mér­ten, a létező elég széles úton és a községi- vagy uradalmi földeken vezet.
A vonalon hosszú egyenesek váltakoznak nagy sugarú ívekkel. Az ívek száma 16. Az engedély­okmány előírásának megfelelően a legkisebb ívsugár 400 méter. A pálya legnagyobb sugarú ívének sugara 1000 méter. Az ívek beiktatására ezen a vonalon nem elsősorban a terepviszonyok miatt volt szükség, ha­nem abból a célból, hogy a pálya minél jobban megközelítse a kiszolgált helységeket. Ezt Schober Albert így fo­galmazza meg már említett cikkében: „A vonal csekély görbületeit nem annyira a terep tette kivánatossá, mint inkább azon, a másodrangú vasutaknál kiváló figyelmet érdemlő igyekezet, a helységeket lehetőleg megközeliteni”.

A PÁLYA HOSSZMETSZETE

Síkvidéki jellegéből kifolyólag a pálya hossz­metszetének tervezésénél a mérnököknek nem kel­lett megküzdeniük semmilyen egetverő problémával, hisz a terepet a természet már régen simára “vasalta”. Az alépítményt csak olyan magasra kellett megépíteni, hogy biztosítsa a nedvességmentességet. Ez nagyon ke­vés földmunkát kívánt, mely szintén nagy meg­takarításokat eredményezett. Folyóméte­ren­ként átlagban csak 5 köbméter földmunkát kel­lett elvégezni. Igaz, ez pontosan mégis 197000 köbmétert jelent. A töltésekhez elegendő volt a kétoldalt ásott vízelvezető árkokból, valamint a pálya elzárását szolgáló ár­kokból kinyert földmennyiség.

vasut 3
Szabványkeresztszelvények és talpfakiosztás tervrajza

A sík terep adottságai nagyon kedvező lejtési viszonyokat tettek lehetővé. A legnagyobb emelkedő 2,5 ezrelék (Sárafalva állomás után következő, 1204 méter hosszú szakaszon).
A vasúti pálya normál nyomtávú (1435 mm), az engedélyokmány által előírt koronaszélesség „ott, hol a sinek a talpfán feküsznek 3-3 méter”.
A kavicságy a sínek talpa alatt 0,25 méter vastag, szélessége a síntalp magasságában 2,8 méter.

vasut-2. abra
A Valkány–Pejámos vasútvonal hossz-szelvényének 1877-es kiadása. Címlap L. Bresson vezérigazgató és Kopp üzemeltetési igazgató aláírásával

FELÉPÍTMÉNY

A különböző korabeli leírások szerint a pálya építésének idején 7 méter hosszú, 16 fon­tos (25,30 kilogrammos) „y” jelű vassíneket fek­tettek le. A sínszálakat, az engedélyokmány szerint megengedett, függő kötéssel kapcsolták össze. A függő kötésnek köszönhetően a talpfák egyenlő szélességűek voltak. Egy sín alá 8 talpfa került. A talpfákat, habár az engedélyokmány puhafa felhasználását is engedélyezte, sokkal tartósabb tölgyfából állították elő. A megőrződött tervlapon azonban a sínszál hossza 8 méter, a vágány alatt pedig 9 talpfát számolhatunk. „Az e tárgyban tett tapasztalatokhoz is becses anyagot fognak szolgáltatni” – jegyezte meg Ráth Péter. A sínkötő csavarok­ról azt írta, hogy „tágulás vagy leszedhetés ellen igen egyszerű és czélszerű módon vannak megerősítve. Min­den anya-csavar alá ugyanis egy négyszegü vaslemez helyeztetik – melynek szélessége olyan, hogy a kötőlemez rovatába beillik – melynek egyik sarka az anyacsavar megszorítása után, erre lehajtatik, s így annak meglazulását lehetetlenné teszi”.
Ez a vasútvonal volt az OÁV első olyan pá­lyája, ahol kisebb tömegű síneket használtak, egyszerűbb felépítményt építettek, tehát kevesebb költséggel megvalósított mellékvonal. Megjegyez­zük, hogy akkortájt a fővonalakra 37 kilogrammos síneket írtak elő.
A XX. század elején a MÁV e vonalon is 33,00 kilogrammos, „r” jelűekre cserélte ki a síneket. A kitérők 7°19´47˝ hajlásszögűek voltak.
(folytatása következik)


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      30 January 2023
      EUR
      4.903 RON
      HUF
      1.2523 RON
      USD
      4.4936 RON
      XAU
      278.6082 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó