Többéves hagyomány folytatásaként került sor a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum vezetőségé­nek, több tanárának és a magyar tagozatos középis­kolásainak részvételével a Bolyai János emléktáblájánál szer­vezett emlékezési és koszorúzási ünnepségre. Temesváron az 1993-ban leleplezett legelső, öt nyelvű, magyar vonat­ko­zású emlékjel az, amely Erdély minden idők egyik legnagyobb magyar tudósa, Bolyai János munkássága leg­fon­tosabb eredményének hivatott emléket állítani – ismertette a Bolyai János utca sarkán levő emlékhelyen Ft. Kocsik Zoltán intézményvezető, majd Bakos Veronika fizika szakos tanár elevenítette fel azt, hogy korszakalkotó felfedezéséről Bolyai János 1823. november 3-án kelt, édes­apjának címzett levelében számolt be és fogalmazta meg a szállóigévé vált mondatot: „Semmiből egy új más világot teremtettem.” Évszázadokon át Euklidész V. posztulátumának bizonyítását keresték a matematikusok, ami­kor Bolyai János merészen kilépett a bűvös körből és ki­jelentette, hogy lehetséges a posztulátum nélküli geomet­ria – mondta a tanárnő. – Bolyai János példa lehet számunkra abban, hogy lássunk/lássatok ki a kalitkából és merjünk/ merjetek mást, merészeket gondolni – fogalmazta meg a tanulók felé üzenetét a pedagógus. A tanárnő arra is emlé­kez­tetett, hogy 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án a Magyar Tudomány Napját, megemlékezve arról, hogy 1825-ben november 3-án Széchenyi István birtokai­nak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társa­ság létrehozására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tu­do­mányos Akadémia megalapítását. Az ismertetőket és nem­zeti imánk eléneklését követően helyezték el a tisztelet koszorúját az emléktáblánál, majd a líceum patinás díszter­mében, Bakos Veronika tanárnő irányítása mellett interaktív, ismeretterjesztő jellegű műsor keretében emlékeztek meg a magyar és az egyetemes tudományosság kimagasló tudósairól, akik munkássága nagy mértékben járult hozzá az elmúlt évszázad technikai-tudományos fejlődéséhez. (m.z.)