Sajtóközlemény
Az állampolgári jogok bizottsága a 7-es cikkely aktiválását kéri a Tanácstól

Magyarország esetében fennáll az EU-s értékek meg­sértésének egyértelmű koc­ká­zata, véli a bizottság
• az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra
• az Európai Parlament egésze szeptemberben szavaz a javaslatrólMagyarországon fennáll az EU-s értékek megsér­tésé­nek egyértelmű kockázata, és a Tanácsnak be kell avatkoznia, hogy megelőzzeaz alap­értékek tényleges megsér­té- sét, döntött az állampolgári jogok bizottsága hétfőn.
A 37 szavazattal, 19 el­len­­szavazat és nulla tartóz­kodás mellett elfogadott jog­alkotási javaslattervezet fel­kéri az uniós tagállamokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti el­járást. Az eljárást abban az esetben lehet elindítani, ami­kor fennál a 2. cikkben fog­lalt alapértékek – többek kö­zött a demokrácia, a jogálla­miság és az emberi jogok tisztelete – megsértésének súlyos veszélye.

Az Európai Unió alapjogi chartájában is lefektetett a­lap­értékek megsértésének koc­kázata más tagállamokra és a tagállamok közötti köl­csönös bizalomra is hatással van, állapítja meg a jelentés­tervezet. A képviselők szerint a magyar helyzet kedve­zőt­len irányban befolyásolja az Unióról kialakult képet, és vi­lágszerte hitelteleníti az a­lapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

A Parlament aggályai leg­inkább az alábbi területekre fókuszálnak:
• az alkotmányos és a választási rendszer működése,
• az igazságszolgáltatás függetlensége,
• korrupció és összeférhetetlenség,
• a magánélet védelme és az adatvédelem,
• a véleménynyilvánítás szabadsága,
• a tudományos élet szabadsága,
• vallásszabadság,
• egyesülési szabadság,
• az egyenlő bánásmódhoz való jog,
• a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
• szociális jogok.
Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő kijelentette: „Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lép­- nünk kell. Az Unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak. Ezért lép közbe a Parlament.”

A következő lépések
A tanácsi döntésre irá­nyuló javaslatról szeptemberben szavaz a plenáris ülés. Elfogadásához a képviselők abszolút többségére, azaz 376 szavazatra, valamint a le­adott szavazatok kétharma­dára van szükség.

Háttér. Az állampolgári jogi bizottságot 2017 máju­sában kérte fel a Parlament a magyarországi helyzet átte­kintésére olyan szempontból, hogy vajon szükség van-e az Eu­rópai Unióról szóló szer­ződés 7. cikke (1) bekezdé­sé­nek aktiválására. A 2017 má­- jusi állásfoglalásban a Parlament kijelentette, hogy a ma­gyarországi helyzet okot ad az eljárás megindítására, a­melynek eredményeképpen szankciókat fogadhatnak el Magyarország ellen. Ezek kö­zött például az ország ta­nácsi szavazójogának ideig­lenes felfüggesztése szerepel. A mostani lenne az első alkalom, hogy a Parlament kez­de­ményezi a 7-es cikk sze­rinti eljárás elindítását a jog­államiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.

*

OrbánViktor miniszter­elnök szerint a nyomásgya­korlás a célja annak a je­len­- tésnek, amelyet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bi­zott­sága (LIBE) hétfőn sza­vazott meg a jogállamiság magyar­országi helyzetéről. A mi­nisz­terelnök a szavazást kö­vetően Budapesten nyilat­kozott újságíróknak. Kijelentette: nyomást akarnak gya­korolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kér­désében. “De miután a ma­- gyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – tette hozzá. A kormányfő az úgynevezett Sargentini-jelentést Soros-jelentésnek nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere. /ma­gyarhirlap.hu/