Az RMDSZ lugosi szervezetének könyvtártermében, kicsit megidézve a szép emlékű irodalmi körök hangulatát, az Anyanyelv Nemzetközi Napján, február 21-én került sor a lugosi Olvasóinkkal való találkozóra, amelyen ezúttal nem a helyi tollforgatók osztották meg legújabb irodalmi élményeiket, hanem jó szokást folytatva, a Mindenki Kalendáriuma helytörténeti évkönyv szerzői közül többen kalauzolták el a hallgatóságot az általuk kutatott, és az évkönyvben közölt anyagokban bemutatott, régen letűnt ko­rok világába. A résztvevők számára Graur János főszerkesztő tárta fel a helytörténeti évkönyv-csinálás kulisszatitkait kiemelve, hogy a nyomtatásban megjelent anyagok általában egy éves, esetenként még hosszabb időre visszatekintő kutatómunka eredményét ötvözik. Az évkönyvek sorozata – hangsúlyozta a főszerkesztő – évről évre gazdagítja a bán­sági magyar kulturális hagyatékot, a kerek évfordulók alkalmából feldolgozott témák, a bemutatott portrék, a térségünkre meghatározó események bánsági vontakozásaira kitérő anyagok mára forrásmunkák a kutatók számára, és egy-egy bánsági személyiség munkássága példakép a jövendő nemzedékei számára. A 2017-es esztendőt Arany János emlék­évnek nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia, és a március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából szervezésre kerülő emlékév megnyitó ünnepséget megelőzően, a lugosi találkozó résztvevői Szekernyés Irén magyar szakos tanárnő jóvoltából érdekes, számos kevésbé ismert adalékra és a bánsági vonatkozásaira is kitérő, az Arany-kultusz temesvári meghonosodását és kibontakozását hiteles források kutatására alapozott, közvetlen hangvételű előadásban ismerhettük meg a Toldi szerzője életének számos vetületét, illetve az Arany család XX. századi sorsát. A tőle megszokott alapos és hiteles forrásokra támaszkodó előadás keretében ismertette Szekernyés János a Reformáció félezredes évfordulója alkalmából írt, és a Mindenki Kalendáriuma helytörténeti év­- könyv idei, 21. kötetében közölt dolgozatát, kitérve a vallásmegújulási folyamat bánsági, lugosi és környékbeli vonatkozásaira, és hatásaira az anyenyelv egyházi használatára illetve az anyanyelvű írásbeliség terjesztésére. Hasonlóan érdekes előadásban tekintette át térségünk közismert hely- és kultúrtörténésze az 1867-ben megvalósult egyedülálló politikai-társadalmi berendezkedés, a dualizmus korszakának számos vetületét, en­- nek a magyarságra gyakorolt jótékony és kevésbé üdvös hozadékaira is kitérve. Szekernyés János az idei évkönyvben közölt további anyagaiból is nyújtott „kóstolót”: Újszentes telepítéstörténetét is­- merhetik meg az évkönyvet olvasó érdeklődők, kitűnően megrajzolt portéban ábrázolja a régió Magyarcsernyén született, korának legfelkészültebb mezőgazdászának tartott Bartók Jánosnak mun­- kás­ságát, illetve a báró Lipthay Béla természettudós tevékenységének ismertetésével, lényegében a bánsági arisztokrácia felsőbb köreibe vezette el a hallgatóságot a szerző. Szülővárosában, Lugoson neve ma már kevésbé ismert, ám Nedelkó Döme az egyetemes és hangsúlyosan a a magyar fogorvoslás tudományának megalapozójaként örökre beírta nevét a tudományosság nagykönyvébe. Ezért a Mindenki Kalendáriuma helytörténeti évkönyv idei kötetében, bevallottan az értékmentés szándékával közölt anyagban, dr. Matekovits György a dicső előd, dr. Nedelkó Döme tevékenységének rész­letes bemutatásával az elfeledés homályából menti át a mai Olvasónak a kitűnő fogorvosló és professzor alakját, akinek tulajdonítható a megállapítás mely szerint „a foghúzás egyformán fáj a páciensnek és az orvosnak is.” Dudás József, a HETI ÚJ SZÓ fáradhatatlan sport­szerkesztője, a legalább egy évszázadra visszatekintő szervezett bánsági sporttevékenység kutatója és a helytörténeti évkönyvben rendszeresen közölt sport­tal kapcsolatos anyagok szerzője, a lugosi találkozón a Temes-parti és a Bega-parti, a múlt század elején virágzó sporttevékenység összefonódásairól tartott a meglepetés erejével ható előadást, melyből például megtudhatták a résztvevők, hogy a későbbi hollywoodi sztár, Lugosi Béla a Lugosi Torna és Vívó Egye­­sület igazolt labdarúgójaként kergette a bőrt 1902 őszén a döntetlennel (3-3) végződő meccsen, amelyet a lugosiak az Aradi Torna Egyesület pályáján játszottak. A lugosi találkozó jó alkalomnak bizonyult a szerzőkkel való kötetlen beszélgetsére, majd a dedikációra.
*
Ezúton is az érdeklődők figyelmébe ajánljuk az Mindenki Kalendáriuma hely­történeti évkönyv idei kötetét, amelyet március 15-ig még megvásárolhatnak szabadárusításban a helyi terjesz­tő- inknél. Az említett időpontot követően megszűnik a szabadárusítás, Temesváron csak a szerkesztőségben (Revolutiei út 8. sz.) vagy a Mária téri Könyvesboltban, Aradon a Tulipán magyar könyvesboltban vásárolható meg az évkönyv. A Mindenki Kalendáriuma MEGREN­DELHETŐ telefonon a 0723567370, 0723-567371, 0256-498209, 0256-496708-as telefonszámokon, vagy a hetiujszó@yahoo.com elektronikus postai címen. Az évkönyvben található nyereményszelvények az április 14-i sorsolásig juttathatók el a szerkesztőségbe.
Makkai Zoltán