• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Graur János – Buziásfürdő – Legenda és valóság az emlékek tükrében (3. rész)


 25 Jan 2018   Írta admin  0 Hozzászólás


Sorozat Buziásfürdő tör­­téne­té­ről, a felcsilla­nó fejlesztési kilá­tá­sok­ról, az eredeti és a fel­­újított fedett sé­tány­­ról, a híres épületek, a kiapadt források és a park siralmas állapo­tá­ról, első kézből szárma­zó adatokkal, itt élő, vagy innen elszármazott szemtanúk hiteles elbeszé­lésé­nek fel­hasz­nálásával. Illusztrációk, Molnár József hely­tör­téneti gyűjte­mé­nyéből válo­gatott fényké­pek­kel.

Közelkép a távolodó buziásfürdői múltról
Buziásfürdő történetéről lapunk munkatársai, Szeker­nyés János, Vicze Károly, Jancsó Árpád és Koczka György tollából is több alkalommal jelentek meg tanulmányok, publicisztikák. A Hauer család történetéhez kap­­csolódik a néhai Koczka György kollégámnak A Dietz-lányok – Buziásról, ifjúságról, emlékekről Margit nénivel és Olga nénivel című, a 2003. évi Mindenki Kalen­dáriumában megjelent írása, amely autentikus hangulattal illusztrálja a két szemtanú ál­tal megélt és felidézett, kar­nyúj­tásnyi közelségbe hozott hajdani buziásfürdői hétköznapokat.
A Szkalla-lányok (Örkény István: Macskajáték) olyanok lehettek, mint a buziási Dietz-lányok, Margit néni és Olga néni), csakhogy a Dietz-lá­nyok élete 1907 illetve 1911 óta Buziás­hoz kötődött… kezük már resz­ket egy kicsit és a hangjuk is egy kicsit.

Olga néni és Margit néni 2002-ben a buziásfürdői otthonunkban fogadják a Vajdahunyadról hazalátogató családot

“ Dédnagyanyám is buziá­si volt. Dédnagyapám, az öreg Stammer Hamburgból került ide, itt ismerkedett meg dédnagyanyámmal. A család ké­sőbb teljesen elmagyaro­so- dott. Én is és Olga testvérem is magyar anyanyelven nőttünk fel. Ámbár annak idején itt mindenki beszélt németül. Én négy-öt éves koromban tanultam meg Goethe nyelvét. Nagymama minden nyáron lejött Pestről, itt volt az egész fürdőszezon ideje alatt, amely május 15-től szeptember vé­gé­ig tartott, ő nem beszélt csak németül. Nagymamától két dolgot tanultam: németül be­szélni és zongorázni. Zongo­rázva tanultam meg tőle a magyar himnuszt” – mesélte Margit néni.
A múlt századbeli házban, amely tele van szecessziós, barnára pácolt bútorokkal és sok régi csecsebecsével, ott áll a zongora. Naponta letörlik róla a port, amikor a Hauer család nyáron levonul üdülni Vajdahunyadról. Elárvult fe­kete zongora. A gazdája még tesz-vesz, ott csoszog körü­löt­te, de már csak a szeme fut végig a billentyűkön… Így őrzik emlékeikben, apró kis tár­gyakban az egykori Bu­ziást… szeretném, ha az ő emlékezetük segítségével meg­maradna valami az egy­kori Dél-Magyarország korabeli, egyre híresebb és nép­- szerűbb fürdőhelyről.
Az egykori ebédlőasztalra sorra kikerülnek képek, ké­pes­lapok, báli belépők, tom­bolajegyek, régi ásványvizes- üvegek és címkék, újság a múlt század végéről, reklámfüzet a Monarchia-korabeli Buziásról. Kiadja Schottola Ernő fürdőtulajdonos. Megjelenik minden hó 1-jén.

“Buziás gyógyfürdő, Dél-Magyarország oázisa, leg­tökéletesebb összetételű szén­- ­savas, vasasforrásaival…a, már rómaiak idejében ismert, áldásos gyógyerejű forrásokat a 19. század első fe­lében kezdték megérdemelt figye­lem­re méltatni…a közel 100 kataszteri hold kiterjedésű park, százados fáktól beár­nyé­kolt más részben pe­dig a díszkertészet legtöké­letesebb remekeivel ékeskedik. Klímája erős légáramoktól, le­csapó­dá­soktól mentes, és amennyi­ben az szénsavas víz az egész nagy parkban magasan áll, mely­nek szénsava al­konyatkor a fel­színre áramlik, kellemesnek mondható… A nagy parkban van a József- és a Mihály- forrás, melyeknek ivókúrára hasz­nált vize, a hivatalos vegy­elemzések adatai szerint, egyenlő rangban állnak a franzesbadi források vizével.”
…Van mai naprakész, tősgyökeres, mioritikus eredet-mondája Buziásnak, amit né­hány évtizeddel ezelőtt szül­­tek… eszerint a gyógyforrást, az eredeti elsőt, egy Bi­zies nevezetű juhász – mi más is lehetett volna – fedezte fel, ezért az ő nevét viseli. Nem a legendás idők óta, csak a le­gendákat kiókumuláló idők óta. Ott is van az egyik forrás-kútnál (Acél-forrás) az erről hírt adó emléktábla. Évszám nincs rajta, mert a legendákat nem szokás datálni.

…A római kor bármeny­nyire régi is, mégis datált. Csak a legenda nem datált. Az belevész az idők homályá­ba…
Mesélem Margit néninek, Olga néninek.
Kacagnak. Legyintenek. Ismerik.
Amiről ők beszélnek, nem mese. Az életük. Az ifjúságuk. A mama, a nagymama megélt élete, amelynek minden kétséget kizáróan őfelsége II. Ferenc József látogatása volt egyik legnagyobb ese­mé­nye…


A József-forrásnál lányok kínálják a gyógyvizet


A parkban muzsikáló gyalogos huszárezred

A király Buziáson


Ferenc József lovon (Vasárnapi Újság, 1889. szeptember 4.)
“Szokatlanul fényes na­pokat él az egyszerű kis Bu­ziás község. Melyet az a sze­rencse ért, hogy az idei őszi hadgyakorlatok egy részének színteréül szemeltetvén ki, ezek lefolyása alatt öt napig lakóhelyül szolgálhat a király­nak… A király és kísérete elszállásolásáról a val­lás-ala­- pítvány főtiszti hivatal gon­dos­kodott, a főtiszti lakás és hivatal egyemeletes épületét, az úgynevezett kastélyt, ez alkalomra kiürítették, s vá­lasz­tékos csínnal újra ren­dezték…Ő Felsége a tágas főtiszti la­kásnak három legnagyobb szobáját foglalja el…honnan kellemes kilátás nyílik a gyönyörű fürdői parkra… Ő Felsége meg­érkezésekor a vasútnál Temes megye fényes küldöttsége fogadta… Molnár Viktor főispán vezetése alatt…Ő Felsége és a főhercegek kényelmére külön szalon-für­dőket rendezett be az igazgatóság…”

Főtiszti hivatal

A császár tiszteletére épített Diadal-kapu
(Ilyen élményekről mesélt a mama, a nagymama ezt idézték látogatásunkkor Margit néniék is…)
Felnézek. Mosolygunk. O tempore…
Féltve őrzött kincs kerül elő. Díszes füzet a király kíséretének elszállásolásáról buziási villa-tulajdonosoknál. Majd háromszáz név és cím…Ennyi a birodalmi főváros igényeinek is megfelelő villa lehetett már akkor Buziáson… A teraszról rálátni a szem­közti, nem egészen 100 mé­terre fekvő hatalmas park­ra. Érezni a jó friss levegőt…, amely biztosan nem olyan tiszta és szennyezetlen, mint akkor, amikor konfliskocsik, lovasszekerek zörögtek rajta végig.
Olyan tiszta csak Margit néni meg Olga néni maradt meg.
“Szórakoztatásokról, mulatságokról a legválogatottabb módon gondoskodik az igazgatóság. Van színháza, egy idényben 6-7 koncertje…na­ponta háromszor, reggel 6-8, délután 5-7, este 9-11 óra között térzene, amelyen a 83. gyalogezred zenekara szolgáltat. Hetenkint kétszer van tánc, négy tenisz-, két teke­pálya, van egy pompás könyv­tára, olvasó- és zongora­- terme, külön hölgyszalon. Az óriás park villanyfénnyel világítva, 400 méter hosszú fedett sétányával nagyobb testmozgásokra különösen alkalmas…” (Schottola Ernő reklámfüzetéből)
Mire Margit néni és Olga néni felnőtt… már nem a 83. gyalogezred zenekar szolgáltatta a térzenét… az iskola időközben átalakult hadikór­házzá és az úri hölgyek és leányok önkéntes nővérekké öltözve, az első világégésben megsebesült honvédeket ápol­ták.
Élmény volt számunkra a csónakázás a tavon, Fel­öltözni szépen, kis naper­nyő­vel beülni a csónakba és kö­­rülcsónakázni, sokszor-sokszor a tavat. Aztán (a háború után) kijártunk az állomásra, ott álltak sorba a teher­vago­nok azok számára, akik nem akarták letenni a hűségesküt az új román hatalomnak…azok marhavagonokba csomagolták holmijaikat, és átmentek a kicsire zsugorodott Magyarországra. (Mutatják a fényképeket.) Ez a vagon Sze­gedre ment. Ez Békéscsa­bá­ra… Sokan nem tértek vis­sza a csataterekről… Sokan el­men­tek… elment a jegyző, az óvónő, a tanítónő… Igazából, azt hiszem azért maradtunk, mert a gyökereink ide kötöttek… Maradni is maradtak azonban… A fürdő is a régi rend szerint működött tovább, sok régi vendég járt nyaran­ként Buziásra, a parkba to­vábbra is többnyire magyar és német szót lehetett hallani, még a második nagy háború előtt is… Schottola Ernő el­adta a fürdőt a dúsgazdag sváb Muschongnak. Mu­schong mérgében vette meg a fürdőt… Buziáson nyaralva beült feleségével a vendéglőbe egy sörre. A sváb papucsban üldögélő vendéget a pincér nem szolgálta ki, hazaküldte “rendes ruhába öltözni, cipőt húzni a lábra”, mire Mu­schong azt mondta a fele­sé­gének, ne mérgelődj mama, majd megvesszük a fürdőt… Muschong valóban megvette a fürdőt, és ezzel nagy fejlődésnek indult. Új forrásokat fúrtak, mert 1922-ben kiapadtak a források… a buziási ásvány­vizet a modern technika eljá­rásai szerint palackozták… A parkban egy ideig még ci­gány­zene járta, aztán a lugosi tűzoltózenekar zenélt… 1924 után minden nap lehetett táncolni a kúr-szalonban. Dél­utánonként, amikor megszó­lalt a zene, el nem maradtunk volna… Sétálgattunk a parkban, hallgattuk a térzenét, de nem tehettük ki a lábunkat a házból csakis gardé kísé­reté­ben. Ó tempora, o mores… (…mely idők, mely erköl­csök!)
…A park három részből állt, volt a virágos rész… volt az Acél-fürdőhöz vezető allé, amelyet százados fák szegélyeztek, és tulajdonképpen ko­csiút volt, azt hívták Kiser­dőnek, és volt még egy kicsi dombos rész, az volt az Erzsébet-liget. (A legenda szerint itt sétált Sissi, erre semmilyen bizonyíték nincs.)
Búcsúzáskor (a Dietz-né­nik­­től és az évi egyszeri nya­ralásra hazajáró Hauer csal­ádtól) a házat is hosszan megnézzük. Akárki veszi meg, biz­tosan lebontja majd, és va­lami egészen vadonatújat épít. Csak nehogy valami olyan ro­másan csicsásat…
                                                              
A Dietz-lányok is a sebesült katonákat ápolták                       Transzportok 1919-1922., amikor repatriáltak Trianon után


Szénsav gyár
(folytatjuk)


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      29 January 2023
      EUR
      4.8922 RON
      HUF
      1.2615 RON
      USD
      4.4928 RON
      XAU
      278.5647 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó