• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)

Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.

KELET FELŐL - az Erdőfű zenekar népzenei koncertje

RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK

Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat

HÍREK ITTHONRÓL MEG OTTHONRÓL

Házasság hete (február 12-19.)


Graur János – Előre nem látott változások a hazai mezőgazdaságban


 26 Mar 2015   Írta admin  0 Hozzászólás


– Beszélgetés Dr. Csősz Jánossal, a BMGV Egyesületének elnökével –

Dr. Csősz János, a Temesvári Agrártudományi Egyetem taná­ra, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egye­süle­té­nek elnöke, a Temes megyei Kifizetési és Intervenciós Hivatal ügyvezető igaz­gatója. A tanári pályafutása előtt, gyakorló mér­nökként sze­r­zett szakmai tapasztalata, amikor is főleg állatte­nyész­tési ága­zatokban tevékenykedett, valamint a ku­ta­tás­ban el­töl­tött öt évi tapasztalata nagy előnyt jelentett számára a későbbi oktatási munkájában, ahol a me­nedzsment képzés területén jelenleg is a jövendő szakembereket készíti fel a pályára. A több területen kifejtett tevé­keny­ségei között ma is a mezőgazdasági szakemberképzést tartja elsődlegesnek, de elkö­telezett a bánsági magyar gazdák jobb érvényesülését szolgáló szervezet irányítása mellett is.
Beszélgetésünk során elsőként, a Temes megyei Kifizetési és Intervenciós Hivatal ügyvezető igazgatói minőségében a pályázati feltételekre hívta fel a figyelmet.

Manapság a mezőgazda­ság­ban az eredményes munkához nem elegendő a szorgalom és a szakmai felkészültség. Az Európai Unió gaz­dái a pályázatok által elérhető támogatások nélkül nem képesek helytállni az egyre magasabb ho­za­mokra és piacképesebb minő­ségre törekvő versenyben. A Kifi­zetési Hivatal keretében arra tö­rek­­szünk, hogy eljuttassuk a gaz­dák­hoz a szükséges információkat, illetve, hogy a pályázati terveik meg­felelő minőségben és kellő idő­ben kerül­jenek a hivatalunkhoz. A 2007-2013. közötti időszakban a fiatal gazdák segítését és a gaz­da­ságok fej­lesztését célzó tá­mo­gatásokra le­hetett pályázni. Idén májusig két – az úgynevezett 1-es és a 6/1-es – p­ályázati program­ban pályáz­hat­nak a fiatal gazdák. Jelentős vál­tozások következtek be a feltételek terén, ezek között fon­tos tudni, hogy a pályázati sza­bály­zat elő­írá­sa szerint sajnos az eddigi felté­telben szereplő föld­te­rület nagy­ságát megnövelték, ed­dig 40-50 hek­táros kisgazdaság is pályáz­ha­tott, most viszont ezt a fel­tételt 60-70 hek­tár meg­dolgozott területhez kötik. Ez nem csak saját tulajdont jelent, összeállhat bérelt terüle­tek­ből is. Fontos, hogy a gaz­dák meg­ismerjék a feltételeket, és sürgősen keressenek projektírót a pályá­za­tuk­hoz, mert májusig bi­zony elég rövid idő áll rendel­ke­zés­re. Ez idő alatt a földterületeket be kell jelenteni a Kifizetési Hi­vatalnál /APIA/, a Polgármesteri Hivatal­nál, be kell írni a mező­gaz­dasági nyilvántartásba /Registrul Agri­col/. A megpályázható összeg itt 50 ezer euróig terjed.
Egy másik pályázat, a 4/1-es, a gazdaságok bővítésére, továbbfej­lesz­tésére irányul, amelyben a gaz­daságok modernizációjáról van szó, ezek nagyobb projektek, 200-300 ezer eurós pályázatok. Saj­nos ebből 30-50%-ot is elérő önrész hozzájárulást írnak elő, ami sokakat elriaszt a pályázástól, hiszen egy 200 ezer eurós pályázat esetében az önrész minimálisan is eléri 60 ezer eurót. Ez bankhi­tel­ből is fedezhető, aminek viszont az a hátránya, hogy el kell zálogo­sí­tani a tulajdont, a házat, földet. Ezért elsősorban csak a pénz­ügyi­leg erősebb gazdaságok mernek vál­lalkozni egy ilyen pályázatra, kezdő gazda ezt már nem en­ged­heti meg magának.

A társuláson alapuló gazda­ságok és a gazdakörök is pályáz­hatnak ezekben a projektekben?
Nem, ugyanis a társulás az egyfajta részvénytársaság, amely ke­reskedelmi társaságként műkö­dik. A társulások számára a ké­sőb­biek során más feltételek mellett új program készül. Hasonlóképpen a gazdakörök esetében sem nyitott ez a lehetőség mivel nonprofit te­vékenységet folytatnak, s mint ilyen, a gazdakörök, akárcsak más nonprofit szervezetek, nem kapcso­lódhatnak be a társulásokba.

A Bánságban gazdálkodó ma­gyar gazdák mennyire vevők ezekre a pályázatokra?
A bánsági magyar gazdák ha­gyo­mányosan szorgalmasan és ki­tar­tóan munkálkodnak az általá­ban kisebb gazdaságaikban, de saj­nos nagyobb befektetésekre nemigen vállalkoznak. Persze van­nak kivételek is, akik már eddig is szép eredményeket értek el és re­mélem, hogy ezek további befekte­té­sekre vállalkoznak, hiszen az Európai Unió új agrárpolitikája azokhoz a gazdákhoz szól, akik már megerősödött gazdaságokban tevékenykednek. Az Unió ezeket szándékszik fejleszteni. A bánsági magyar mezőgazdasági vállalko­zók esetében is van néhány figye­lemre méltó eredményt elért gazda például, hogy a saját szakmám te­rületét említsem Végváron Székely Szilárd, Újszentesen Némedi Imre a szarvasmarha- illetve juhte­nyész­tésben ért el szép eredmé­nye­ket. Ugyancsak végvári példa a ha­gyományos termékek irányába történt elmozdulás, például g.Tóth Károly mangalica sertéstenyész­tés­­ben ért el figyelemre méltó eredményt.
A kezdő gazdák számára vi­szont csaknem járhatatlannak tű­nik ez a folyamat, visszatartja őket a kockázatokkal járó félelem. Gon­dolok itt főleg a 2-5 hektáron gaz­dálkodókra. Ebben sajnos egyesü­letünk sem tud segíteni nekik. Ta­lán ha bekapcsolódnak társulá­sok­ba, ők is megerősödhetnek.

Mi a járható út ezen kis­gazdák számára?
Célszerű lenne számukra a közös gazda­sá­gokba való tömö­rülés, ahol a közösen megtermelt javakat közösen értékesítenék, ugyanis ebben az esetben első évben jogosultak 10 százalékos tá­mogatásra a forgalmazott termé­kük értékének arányában, ennek a támogatásnak az összege évről évre csökken két-két százalékkal egészen az ötödik évig.

A kilencvenes években – a két háború közötti gazdakörök min­tájára – Kiss Károly egyesületi el­nök lelkes munkájának is kö­szönhetően lendületes szervez­ke­dés majd eredményes gazdaköri tevékenység bontakozott ki. Mi az oka a gazdakörök iránti, egyre nyilvánvalóbb érdeklődés csökkenésének?
Vitathatatlan, hogy mára nem sok maradt meg abból a kezdeti lelkesedésből, amikor sorra ala­kul­tak meg a gazdakörök, amelyek keretében tanfolyamokat szervez­tünk a mezőgazdaságban dolgozó vagy iránta érdeklődő bánsági magyarok számára. Ez összefogta a gazdákat szakmai társaságokba, ahol gazdasági és szakmai infor­mációkhoz juttattuk őket. Ezeken a tanfolyamokon tanárként magam is részt vettem, de különösen jelen­tős szerepe volt ezek sikerében Kiss Károly mérnök lelkes szerve­zésének, illetve dr. Albert Ferenc professzornak, aki szakmai tudá­sával és sajátos pedagógiai érzé­kével vonzotta a tanfolyam részt­ve­vőit. Ez az aranykorszaknak is nevezhető időszak mára véget ért, részben mivel az érdeklődők már akkor nagy részben hozzájutottak a szükséges alapismeretekhez, más­­részt olyan változások követ­kez­tek be, amire azokban az évek­ben nem is gondoltunk. Például, hogy a 40-50 ezer hektáros gazda­ságok jönnek létre, s hogy Romá­niában az átlaggazdaság kétezer hektár körül alakul. Ugyanígy nem láttuk előre a gépesítési mértéket, hogy napi 100-200 hektár föld megdolgozására képes munkagé­pek­kel dolgoznak a gazdák. A kez­deti évekhez képest, a magyar gaz­dák száma tovább csökkent, sokan vagy már nem léteznek, vagy le­mond­tak arról, hogy a mezőgaz­da­ságban keressék az érvényesülést, amit nagy bajnak tartok. Ebben a helyzetben szinte lehetetlen lenne ma gazdaköri társaságba össze­hoz­ni az embereket. Járható útnak látjuk viszont azt, hogy közvetlen kapcsolatok révén juttatjuk el a gazdákhoz a szükséges informá­ció­­kat, akikkel kollégáimmal, Benkő Zsolttal és Gagyi Kingával személyesen tartjuk a kapcsolatot.

Mi manapság a gazda­körök rendeltetése?
Természetesen nem az ami akkor volt, amikor a Bán­ság­­ban húsz­ezer magyar gazda lé­tezett, és még az sem, ame­lyeket a kilenc­venes évek ide­jéből említettem. A még létező gazdálkodó magyarok nem egy településen, hanem szét­szórtan, egymástól nagy tá­vol­ságban élnek, három ég­tájban. Gon­dol­junk csak mek­kora a távol­ság Igazfalvától Ótelekig, Zsom­bolyáig, Vég­vártól Bodó­falváig, vagy Pusz­­­take­resztúrtól Ötvösdig. Nem lehet elvárni tőlük, hogy tanfolyamokon egy helyen találkozzanak. Ezért in­kább körzetenként vásárokat, ter­mék­bemutatókat szerve­zünk. Ilyen gazdatalálkozó illetve ha­gyományos termék­be­muta­tónk volt az elmúlt évben Bo­dófalván, Végváron, illetve Zsom­bolyán. Idén a sikeres végvári gazda­találkozó után Gátalján tartunk majd ha­son­ló rendezvényt va­ló­színűleg jú­liusban, aratás után. Ezekre különböző te­rü­letek szak­em­be­reit hívjuk meg előadást tartani, magyaror­szá­gi egye­­te­mekről is, Budapest­ről, Szegedről, Hódmező­vásár­hely­­ről. Ezek nemcsak hasz­nos, de kellemes össze­jövete­lek is, amelyek jobban össze­kötik a nagy szét­szórt­ságban tevékeny­kedő magyar gaz­dá­in­kat. Ter­ményvásárt szerve­zünk idén is Bodófalván, il­letve Zsombo­lyán a Pol­gár­mesteri Hivatal­lal közösen. Ezekhez megvan az anyagi fedezet. Szász Enikő ja­vasla­tá­ra pedig a Bánsági Ma­gyar Napok keretében május­ban Győrödön /Ghiroda/ egy gaz­dabállal is próbálkozunk.

Értesüléseink szerint el­indult egy hagyományos bán­sági termékek, úgy­ne­vezett Made in Banat akció, ebbe a magyar gazdák is be­kap­cso­lódnak a sajátos ter­mékeikkel?
Mi ebbe azért nem kap­csolódunk be, mivel mi már ko­rábban a Banatikum nevű véd­jegy alatt népszerűsítettük a hagyományos termékeinket. Ez­zel a névjeggyel mi a ma­gyarországi Hungarikumhoz, annak külföldi tagozataként kapcsolódunk be a Kár­pát­-me­dencei Vidékfejlesztési Há­ló­­zat keretében, ezzel föld­rajzi­lag is nagyobb népszerű­ség­­hez jut­­nak termékeink. Mel­les­leg a ma­gyar Földmű­ve­lési és Vidék­fejlesztési Miniszté­rium­hoz ok­ta­tási célokra – be­nyújtott pályázatoktól mintegy 2-4 mil­lió forint támo­ga­tást remél a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók E­gye­­sülete. – Ebből fedezzük az említett szakmai gazda­ta­lál­­kozók, tapasztalat­szerzésre irányuló látogatások ma­gyar­or­szági gazdaságokba, termelési és értékesítési szö­vet­ségekbe tett látogatásaink költségeit is.

Célszerűnek látja a me­zőgazdasági kamarák köz­ponti irányítás alá vonását?
Véleményem szerint hiba volt megvonni az állami tá­mo­gatást ezektől a kamaráktól. Vannak országok, mint Né­­met­ország, Svájc, Dánia, ame­lyek megengedhetik ma­guknak, hogy az ilyen me­ző­gazdasági kamarákat állami támoga­tás­sal működtessék, de érdekes mó­don a Benelux ál­lamok kö­zül Belgium és Hol­landia nem nyújt állami tá­mogatást ezek­nek a kon­zul­ta­tív szerveknek, ezek a saját költ­­ségvetésükből működnek. Romániában a kilá­tásba he­lyezett közpon­tosítási intéz­kedéssel visszaállítják a ka­marák állami támogatását, amire valóban szükség is van.

A Temesvári Agrártu­do­mányi Egyetem tanáraként milyennek látja a me­ző­gaz­dasági szakemberképzést?
Jelentősen csökkent a fia­ta­lok érdeklődése a vezetői kép­zést nyújtó szakok iránt, mint például mezőgazdasági vagy turisztikai menedzs­ment. Ezzel szemben keresett lett a gya­kor­ló agrármérnök, állatte­nyész­tési, állatorvosi szak­ma. Nem kellenek a fő­nökök, de igenis szükség van a mező­gaz­dasági termelésben és az állat­tenyész­tésben ered­ményes mun­kára képes fia­ta­lokra. Például az Agrár­tudo­mányi Egyetemünk menedzs­ment ka­rán, ahol ma­gam is tanítok volt idő, amikor 7-8 jelentkező is volt a felvételi vizsgán, most alig ketten je­lent­keznek egy-egy helyre, míg az agronómia szakon meg­sok­szo­rozódott a jelenke­zők szá­ma, mivel a farme­rek­nek nem me­ne­dzserek kelle­nek, gya­korló szak­em­be­rek mun­kájára van szükségük ah­hoz, hogy haté­ko­nyan gaz­dál­kodjanak. Így vál­tozik a világ. Tíz-tizenöt évvel ez­előtt nem is gondoltuk, hogy agronó­mu­sokat fognak keresni.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)
    • Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.
    • KELET FELŐL – az Erdőfű zenekar népzenei koncertje
    • RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK
    • Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      2 February 2023
      EUR
      4.9024 RON
      HUF
      1.2641 RON
      USD
      4.4632 RON
      XAU
      280.1298 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó