Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke
A magyar közösség érdekvédelmi szövetségének életében is sajátos hangsúlyt kapott a temesvári forradalom óta eltelt negyedszázados időszakot lezáró 2014-es esztendő. Temesváron pedig annál is inkább, mivel ez a BMDSZ létrejöttének is a jubileumi éve. Elkerülhetetlen tehát a visszautalás a hagyományos évbúcsúztató alkalmával az egész időszakra.
Halász Ferenc évértékelő gondolataiban is természetszerűen jelen vannak a huszonöt évvel ezelőtti és a rákövetkező időszak élményei.
Temes megyei szinten kiemelkedő tartalommal volt jelen a 25. esztendő, mind politikai, mind közösségi vonatkozásában. December 21-én az Adam Müller Guttenbrunn Házban a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség megalakulási ünnepségével csatlakoztunk a temesvári forradalom 25. évfordulója alkalmával szervezett megemlékezésekhez. Ezzel is méltó emléket állítottunk annak, hogy Temesvár volt a csírája a romániai magyarok képviseleti szövetségének, mert itt alakult meg Bárányi Ferenc orvos házában a BMDSZ, amely azután beolvadt a később létrejött országos RMDSZ-be.
A mögöttünk hagyott esztendőben két választás is volt, az európai parlamenti- és a köztársasági elnökválasztás. Az RMDSZ EP-képviseletének biztosításához a Temes megyei magyar választók becsülettel hozzájárultak, ugyanis nagyságrendben ugyanannyi szavazatot gyűjtöttünk össze, mint a parlamenti választásokon, biztosítva a Szövetség számára kötelező bejutási küszöböt. Az őszi választáson, mint sokszor elmondtuk, azt kellett bizonyítanunk, hogy az RMDSZ az elkövetkező időszakban is politikai tényező marad Romániában. A Temes megyei eredmény feljogosít bennünket arra, hogy derűlátással tekintsünk a jövőbe, ugyanakkor körvonalazni kell azokat a feladatokat, amelyek a szervezetépítésben 2015-ben és 2016-ban is várnak ránk.
Az elmúlt esztendő a kormányzás szempontjából is mozgalmas volt, az RMDSZ belépett a kormányba, ami helyi szempontból azt jelentette, hogy Temes megyében Marossy Zoltán személyében újra magyar alprefektusunk lett. Sajnos, ezenkívül más babért ez a lépés nem termett a szervezetünk számára. Annak a következményei pedig, hogy most, decemberben az RMDSZ kilépett a kormányból, csak később fog eldőlni.
Helyi szinten mit hozott a Szövetség számára a mögöttünk hagyott esztendő?
Amire különösen büszke vagyok: javaslatunkra a temesvári polgármesteri hivatal és az önkormányzata mellett létrejött a Kisebbségi Konzultatív Tanács, melynek első esztendejében az RMDSZ-nek jut a vezetési mandátum. Ebben a munkában kiemelkedő érdeme van dr. Udvari-Sütő Magda elnökségi tagunknak. Nagyon remélem, hogy sikerül majd bevinni a tanácsi határozatok közé elvárásainkat, illetve ráirányítani a polgármesteri hivatal figyelmét a kisebbségi és kiemelten a magyar ügyekre. Most fog eldőlni, hogy a polgármesteri hivatal csak kirakatnak tekinti-e ezt a fórumot, vagy valóban hajlandó odafigyelni a javaslataira, és felvállalni a megvalósításait. Gondolok például olyan esetre is, amely a 2014-es esztendőben a vita tárgyát képezte, neveztesen a szégyenszobornak nevezett osztrák emlékmű áthelyezése egy köztérre, amit tiltakozásunkkal eddig sikerült megakadályozni. Ezért is ragaszkodtunk ahhoz, hogy az első évben mi gyakorolhassuk az elnökségi szerepet.
Milyennek értékeli az elmúlt esztendei közösségépítési munkát?
Elsősorban itt azokat a rendezvényeket emelném ki, amelyek egyrészt a történelmi évfordulóinkat, következésképpen az identitásunk erősítését célozták meg. Minden nemzeti ünnepünket méltó módon ünnepeltük meg. Akik részt vettek ezeken, érezhették, hogy ennek a közösségnek a léte nemcsak megemlékezésekre korlátozódik, hanem, hogy jövője is van. Említhetem itt az 1848-as forradalomra, a nemzeti összetartozás napjára, az 1956-os október 23-i nemzeti ünnepünkre, a Dózsa-féle felkelés 500. évfordulójára szervezett megemlékezéseket. Hathatósan hozzájárultunk a Szász Enikő vezette Nőszövetség által kezdeményezett Ormós Zsigmond-szobor köztérre kerülésében a Személyiségek sétányán, a megrongált Ady- emléktábla helyreállításához. Ezeken a rendezvényeken, hívó szavunkra több százan jelentek meg. Segítettük a magyar állampolgárságot kérelmezőket, mintegy 213 személynek a honosításához járultunk hozzá, nyolc konzuli fogadóórán többen jutottak bizonyos szolgáltatáshoz.
A közösségi rendezvényeink száma és tartalma, hála Fazakas Csaba művelődési alelnökünk ötleteinek és kitartó szervező munkájának, minden korábbi évnél nagyobb részvételnek örvendett.
Idén új fázisba került a Magyar Ház visszaszerzésére fordított erőfeszítésünk is, amelybe két éve egy új csapat kapcsolódott be, mert a strasbourgi bíróság szerint még nem merítettünk ki minden hazai jogi lehetőséget.
Milyen külkapcsolati célkitűzések szerepeltek az elmúlt esztendőben munkájukban?
A magyarországi helyhatósági választások után felvettük a kapcsolatot a Csongrád megyében újra felállt önkormányzatokkal, így Szeged város polgármesterével is, ugyanis ragaszkodunk hozzá, hogy ezeknek a testvértelepülési kapcsolatoknak legyen itteni magyar összetevője is. Ma már körvonalazódnak azok a közös együttműködési programok, amelyek a Temes megyei magyar közösség javára válhatnak. Folytattuk Marossy Zoltán 2013. évi kezdeményezését a temesi és szerbiai vajdasági Bánság magyar települései közötti kapcsolatépítést, különböző munkacsoportok dolgoznak azon, hogy milyen területeken lehet közös fejlesztési projekteket kezdeményezni. A Hargita megyével megindult Összetartozunk program keretében sajnos a Hargita megyei tanács elnökének helyzete miatt idén csak egy rendezvényt tartottunk, de szándékunkban áll újra elindítani és új tartalommal kibővíteni ezt a kapcsolatot is. Itt csupán néhányat emeltem ki az évközben többször ismertetett munkánk lényegéből, de úgy érzem, hogy ezekre a megvalósításokra lehet építeni úgy, hogy az elkövetkező esztendőben további eredményeket érjünk el a bánsági magyar közösség javára.
Kiemelném még Molnár Zsolt parlamenti képviselőnk tevékenységét, aki azon túl, hogy cselekvően részt vett a rendezvényeken, munkájával, ötleteivel színesítette a Temes megyei szervezetünk tevékenységét és a RMDSZ Temes megyei szervezetének támogatására alakult Bánsági Magyar Közösségért Egyesület elnökeként pénzforrásokat mozgósított a rendezvények sikeres lebonyolításához.
Lassan mögöttünk hagyjuk a 2014-es esztendőt, milyen kihívásokra készül választ adni az elkövetkező időszakban az RMDSZ Temes megyei szervezete?
A 2015-ös esztendővel kezdődően már a 2016-os kihívásokra összpontosítunk, amikor önkormányzati és parlamenti választások lesznek. Ahhoz, hogy ezeken jól szerepeljünk, át kell gondoljuk a teendőinket. A 2015-ös esztendő első két hónapja még a helyi illetve megyei tisztújítások jegyében zajlik, ugyanis február 28-án lejár a jelenlegi mandátumunk, és újabb három évre kell vezetőséget választani. Ugyanakkor reméljük, hogy az említett városháza melletti Konzultatív Tanács munkájának is meglesznek az első eredményei, a Hargita megyei kapcsolatot és a szerbiai helységek ígéretesnek indult kapcsolataink tovább fejlesztésére is komoly hangsúlyt helyezünk. November 15-ére pedig Szórvány Napok megszervezését tűztük ki. És szeretnénk hasonló szinten folytatni megemlékezéseinket, ünnepléseinket, hogy a magyar közösség itthon érezze magát a Bánságban.
A magyar közösség politikai vezetése szorosan összefügg Halász Ferenc tanár szakmai munkájával, amelyet Temes megyei főtanfelőgyelő-helyettesként folytat. Ezen a téren milyennek értékeli az óévet, s milyennek látja a magyar tannyelvű oktatás jövőjét térségünkben?
A fentiekben tudatosan nem beszéltem az oktatásról, hisz ezen a területen a főtanfelügyelő-helyettesi tisztségben és a Temes megyei Pedagógus Szövetség tagjaként is felelősséget vállalok. Ugyanis, ha az RMDSZ 2014-ben biztosította a nyugodt hátteret a magyar intézmények működéséhez, ez hatványozottan érvényes az oktatásban. A 2014-es esztendőben sikerült megőrizni az iskolahálózatunkat, s a gyermeklétszámot is szinten tartani, sőt az, hogy szeptemberben 87 gyermeket írattak be az előkészítő osztályokba, az utóbbi tíz esztendőnek a legjobb eredménye, és talán egy kis optimizmusra is okot ad. Idén 826 gyermek tanul magyar tannyelvű iskolában illetve osztályokban, ehhez most hozzájön még mintegy 500 óvodás és 18 településen 392 gyermek vesz részt fakultatív magyar oktatásban. Újszentesen, Óteleken egy-egy tanerővel az előbbinél több tevékenykedik, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban pedig egy óvodai csoporttal bővült az anyanyelvű oktatás. Óteleken az év elején Böjte Csaba atyának köszönhetően megkezdte működését a Szent Kereszt Gyermekotthon, amelytől azt reméljük, hogy újabb gyermekek odairányításával megerősödhet a helyi magyar tannyelvű oktatás. A Bartók Béla Elméleti Líceumot hathatós támogatásban részesítettük, tavaly egy óvodát is mellérendeltünk ennek az iskolának, amelynek továbbfejlesztését tervezzük. De a többi tanintézményeinkben is rendkívül jó körülmények között folyik az oktatás. A Pedagógus Szövetség és a Bartók Béla Líceum vezetőségével 12 olyan településen találkoztunk a pedagógusokkal, önkormányzati képviselőkkel, civil szervezetekel, és természetesen a gyermekkel és a szülőkkel, ahol valamilyen szinten folyik magyar tannyelvű oktatás. Ez arra szolgált, hogy feltérképezzük ezeknek a településeknek a jelenlegi helyzetét a magyar oktatás szempontjából, ugyanis a 2015. esztendőben akarjuk kialakítani azt a hosszú távú stratégiát, amelyre a Temes megyei magyar nyelvű oktatást építeni lehet.
Jó hír, hogy rendeződni látszik a zoldi tábor jogi helyzete, reméljük, hogy a ferdei /Fârdea/ önkormányzattal sikerül olyan szerződést kötni, amely után lehetőség nyílik majd pályázati pénzhez jutni ahhoz, hogy megfelelő feltételeket alakítsunk ki itt különböző rendezvények szervezéséhez, tanulóink üdültetéséhez.
Jövőre ünnepelhetjük a Bartók Béla Elméleti Líceum névadásának évfordulóját és azt az eseményt, hogy 25 évvel ezelőtt újra önálló magyar tanintézetünk lett Temesváron illetve, hogy magyarországi testvériskolai kapcsolatok jöttek létre.
A Bartók Béla Elméleti Líceumtól, sőt az egész Temes megyei oktatástól ma már elválaszthatatlan a Bartók Alapítvány, amely hasonlóképpen tekintélyes múlttal rendelkezik, és jelentősen hozzájárul a megye magyar tannyelvű oktatásának megtartásához. Ennek az elnöke is Halász Ferenc.
1992-ben hoztuk létre a Bartók Béla Alapítványt, mely eredetileg csak a líceum támogatását célozta meg, de mára kinőtte magát, és az egész Temes megyei magyar oktatás támogatója lett. A működését elsősorban a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítványhoz benyújtott pályázatok valamint a kitartó helyi támogatók hozzájárulása biztosítja. Sikeres pályázataink az iskola keretében létrehozott pályázatíró csapatnak köszönhető, élükön Erdei Ildikó igzgatónővel. Az alapítvány költségvetésének mintegy 85 százaléka származik a pályázatokból.
Az alapítvány biztosítja az ösztöndíjakat, az iskolabusz, a napközi otthonok, a pedagógusok szolgálati lakásai költségeinek fedezéséhez szükséges pénzt. Fontos szerepet kapott a tehetséggondozás, rendszeresen díjazzuk a rendkívüli eredményeket elérő diákokat. De számos más tevékenységet is támogatunkt, mint a tehetségnap megszervezését, iskolai kiadványokat, a diákszínpad tevékenységét, anyanyelvi táborokat – amelyeket a vegyes házasságban született gyermekek illetve a fakultatív oktatásban résztvevők látogatnak, az utóbbi években a pedagógusok szakmai fejlesztése is szerepet kapott, szoros együttműködésben az RMPSZ-szel a továbbképző tanfolyamok megszervezésében a Temes megyei magyar pedagógusok részére. Új programunk a térségi hálózatépítés, aminek a lényege, hogy a Bartók Béla Líceum diákjai felvállalják a vidéki iskolákkal a kapcsolattartás, olyan találkozókat szerveznek közösen, amely biztosítja számukra azt a magyar érzést és élményt, amit környezetükben nem biztos, hogy megkapnak. Ez a 2015. évi tevékenységünknek is prioritása, ugyanis a vidéki I-VIII. osztályokból kikerülő gyermekek biztosíthatják a líceumi továbbtanulásban a létszámot. Egyre inkább érezteti a szükségességét az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy az elméleti oktatásban résztvevők valamilyen szakmához is jussanak.
Év végi visszatekintő beszélgetésünket kihasználva megköszönöm mindenkinek a munkáját úgy az RMDSZ-en belüli kollégáknak, mint a Temes megyei pedagógusoknak és a Bartók Alapítvány támogatóinak a hozzájárulását. Kívánok számukra és természetesen a HETI ÚJ SZÓ Olvasóinak és a Munkatársainak – akiknek köszönhetően üzeneteink eljutnak hozzájuk -, hogy sok sikert érjenek el munkájukban, és váljék a mögöttünk hagyott esztendeinél boldogabbá, jobbá a sorsuk!