A madéfalvi veszedelemre emlékeztek
A Habsburg császári hadsereg vérengzésére emlékeztek a székelyföldi Madéfalván a tragikus esemény 259. évfordu- lóján. A Siculicidium emlékművénél tartott megemlékezésen Varga Judit igazságügyi miniszter beszédében rámutatott: “ahogy több mint ezeréves történelmünk összefonódik, úgy örömünk és bánatunk is egy”. Elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy első idei beszédét “székely nemzettestvérei” előtt mondhatja el. Hozzátette, családjával érkezett, gyermekeinek is meg akarta mutatni “Erdély és a Székelyföld csodáit”. Emlékeztetett: a madéfalvi székelyek szuverenitásukat, önazonosságukat védték, és bár a világ nagyot változott azóta, “a magyar alkotmányos identitás és szuverenitás védelme most is mindennapos feladatunk”. “Legyen szó a jogállamiságról vagy éppen az energiaellátás biztonságát érintő közös európai uniós döntésekről, mindig védenünk kell azon jogunkat, hogy a nemzetünk sorsát meghatározó kérdésekben saját magunk mondhassuk ki az utolsó szót” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország uniós tagságának tapasztalata azt bizonyítja, “az igazán fontos kérdésekben végül mindig a magyaroknak lett igaza”. (2023. január 7. – MTI)
Ünnepek és jótékonyság
Fontányi Andor, a Vöröskereszt Kishegyes (Délvidék) községi szervezetének titkára arról számolt be, hogy az egész december hónap aktivitásokkal teli volt. – A hónap elején fejeztük be a községbeli iskolákban a függőbetegségek elleni tevékenységünket. Minden osztálynak tartottunk műhelymunkát. December 5-én az önkéntesek világnapját ünnepeltük, ami azért fontos, mert közel száz önkéntest tartunk számon. Őket hívtuk meg egy kis ünnepségre, és köszönetet mondtunk nekik, mert nélkülük a tevékenységeink nem tudnának ilyen látványosak és sikeresek lenni. Ezt követően egy háromnapos regionális katasztrófavédelmi képzést szerveztünk. Az előadók a szabadkai Vöröskeresztből érkeztek, jelen voltak a tartományi szervezet képviselői, valamint jöttek résztvevők Topolyáról és Szenttamásról is. Ennek az volt a célja, hogy helyi szinten alakítsunk egy csapatot, amelyet rendkívüli helyzet esetén be tudunk kapcsolni a tevékenységünkbe – mondta el a titkár, majd azzal folytatta, hogy decemberben az óvodákkal közösen szerveztek egy jótékonysági akciót. (2023. január 7. – Magyarszo.rs)
Eladó Zichy Ferenc vadászkastélya
Gróf Zichy Ferencnek a Bihar megyei Vedresábrányban található egykori vadászkastélya is szerepel a Romania Sotheby’s International Realty által eladásra kínált ingatlanok között. Listaára 495 000 euró. Vedresábrány az érmelléki hegyek alatt, Margittától délnyugatra, a Berettyó mellett, Monospetri és Érfancsika között fekvő település. A 19. század elején gróf Sternberg Ádám, gróf Zichy Ferenc birtoka volt. A most eladásra kínált birtokról az első hivatalos adat 1899-ből származik, amikor gróf Zichy Ferenc használta az udvarházat vadászkastélyként. Az épületet a 2010-es években felújították. Az angolkertben 150 évesnél öregebb tölgy-, juharfa és díszcserjék találhatók, a déli részen pedig nem kevesebb mint 32 fajta rózsa és sok más évelő. A kastélyhoz hatalmas, közel 8 hektár földterület is jár. (2023. január 8. – Krónika)
Marosvásárhelyen is működik már a Magyar Írórezidencia
A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Magyar Írórezidencia Programja 2022-ben nyitotta meg első határon túli rezidenciáját Sepsiszentgyörgyön. 2023 januárjától pedig Marosvásárhely is várja az elvonulni vágyó külföldi írókat, költőket, műfordítókat, tudósokat kéthetes időtartamtól, akár három hónapon át – írta közleményében a Petőfi Kulturális Ügynökség. Mint a közleményben olvasható, a PKÜ mindig is fontosnak tartotta, hogy Kárpát-medencei helyszínekkel is gazdagodjon a program, így Sepsiszentgyörgy után Marosvásárhely csatlakozása is hatalmas siker, hiszen a magyar kulturális élet egyik kiemelkedő városáról van szó, mely mindig is irodalmi-tudományos központ volt. A Studium HUB a város belvárosában, közösségi térként funkcionál, ahol minden igényt kielégítő, 21. századi színvonalon felszerelt szolgálati lakások, apartmanok is helyet kaptak rezidens orvosok és művészek számára. Az alapítvány vezetője Vass Levente, aki a Magyar Írórezidencia Programhoz való csatlakozás óta elkötelezett híve a marosvásárhelyi rezidencia létrejöttének. (2023. január 9. – Krónika)
Hagyományőrző huszárok portyáztak az Érmelléken
Három éves kihagyást követően újra megrendezték a Szentjobbi Huszárportyát, melyen a házigazdák mellett Bihar megyei, székelyföldi és magyarországi hagyományőrző huszáregyesületek tagjai vettek részt. A találkozóra a távolból érkezett vendégek már péntek este megérkeztek a Bihar megyei Szentjobb településére, hogy szombaton reggel elindulhassanak a hagyományos portyára, amelynek egyik fő állomása a település határában található 400 éves tölgyfa volt. A portyázók ezt követően, a Nyúlas-patak völgyén keresztül Hegyközszentmiklósra haladtak tovább, majd visszatért Szentjobbra. Zatykó István, a Szentjobbi Huszár Hagyományőrző Egyesület elnökének, a találkozó szervezőjének elmondása szerint a rendezvény elsődleges célja a hagyományőrző huszár egyesületek tagjai közötti közösségépítés volt. „Próbálunk egymásra odafigyelni, hagyományainkat ápolni és a közösségeinket építeni, továbbá a fiataljainkat megszólítani és amennyire csak lehet, bevonni őket az egyesület munkájába.” (2023. január 9. – maszol.ro)
A vándor Petőfi Sándor szobra
A Felvidék tele van Petőfi-emlékekkel, a költő ugyanis több alkalommal hoszszabb-rövidebb időt töltött tájaink sok településén: Selmecbányán tanult, Pozsonyban és Komáromban többször is járt, és 1845-ös, majd 1847-es országjárásán pedig rengeteg települést felkeresett. A Csemadok középiskolásoknak szóló vetélkedője sem véletlenül kapta ezt a találó címet, hogy „Szekéren és az apostolok lován a Felvidéken – Petőfi-emlékek tájainkon”. A két országjáró vándorlásáról két naplószerű írásában, az „Úti jegyzetek”-ben és az „Úti levelek”-ben részletesen szól. Az utóbbiban leírja a bodrogközi és királyhelmeci élményeit. A Millenium téren már álltak a szent királyok szobrai, amikor 1998-ban felállították Petőfi Sándor egész alakos szobrát. A művész Petőfit ábrázoló szobrai közül ez a „vándor”-t ábrázolja. Mert a költő valóban az volt, hisz széltében-hosszában többször bejárta az egész országot. A vándorbottal ábrázolt költő szobra ezért különleges a Felvidéken látható többi Petőfi-szobor között. (2023. január 9. – ma7.sk)
„Karácsonykergetés” Újvidéken
A szerb népszokásokhoz híven látványos, fiákeres, karácsony-másnapi felvonulást szerveztek az újvidéki Szalajka városnegyedben. Ez a rész a régebbiek közé tartozik a városban, itt még szép számban vannak kertes, udvaros, családi házak, ahol a gazdák tárt kapukkal várták a színes menetet. Az idén immár 17. alkalommal „kergették a karácsonyt” szervezetten, a menet délben indult a Đorđe Zličić utcából. A szerb népszokás szerint karácsony másnapján, a családi ebédet követően a legények és a fiatalabb, nős férfiak kivezetik a lovakat az istállóból, feldíszítik őket, és az utcákon végigvágtatva „kergetik” a karácsonyt. Betérnek rokonaikhoz, barátjaikhoz, általában olyan házakba, ahol eladó lány is lakik, a házigazda törülközővel díszíti őket, bort és kalácsot kínál. A legények énekelnek, Isten békéjét és Krisztus születését hirdetik. (2023. január 9. – Magyarszo.rs)
A népzenei tábor zárókoncertje
Az ötödik Durmoló népzenei tábor zárókoncertjét szombat délután Szerbiában a tóthfalusi Munkás Szent József-templomban tartották. A több, mint ötven résztvevőt számláló tábor keretein belül felhőtlen muzsikálás és éneklés várta a gyerekeket. A koncertre a szülők és a környék összes népzenekedvelője ellátogatott. Nyolc oktató segítette a táborlakókat a vajdasági dalok elsajátításában, melyből ízelítőt hallhatott a nagyérdemű közönség. (2023. január 9. – Magyarszo.rs)