• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Koczka György – SZÍNE ÉS FONÁKJA


 17 Apr 2014   Írta admin  0 Hozzászólás


A NEMZETKÖZI HELYZET FOKOZÓDIK

A “szabad világ” gazdasági szankciókkal sújtja Oroszor­szá­got. Pénzügyi megszorításokkal, export-korlátozásokkal. Mint­hogy az orosz bankvilág nem performens, a rubel nem igazán valuta, az amerikaiak nem vásá­rolnak orosz járgányokat, orosz technológiát, vodkát is csak kor­látolt mennyiségben – egyéb­ként fura, de a svéd, a finn vagy kana­dai vodka minőségibb ter­mék az orosz vodkánál – szóval a vodkára hiába mondanának ki embargót az ororszok, pedig ez az egyetlen termékük, amellyel bőven rendelkeznek. Így aztán válaszként nem sok gazdasági szankcióra marad lehetőségük. De azért az orosz nép igyekszik. Így aztán szabotálni akarják a McDonalds-okat meg a Coca Colát. Az ukrán tejtermékeket is szabotálják, no de az ország Coca Cola, McDonalds-ok és uk­rán túró nélkül is elboldogul, el­végre a világháborút is azok nél­kül nyerték meg, és ez az egyet­len tanulság, amelyet a világ­há­bo­rúból az oroszok levontak. No meg az amerikai filmeket is le akarják tiltani a mozivásznakról és a tévéképernyőkről.
A világ egyik furcsasága, hogy míg a McDonalds-ok, a Coca Cola és az amerikai filmek erősen versenyképesek a világ “kevésbé szabad” részén, addig Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov csak a vájtfülű nyugatiak sorá­ban hódít, és a vasfüggöny le­bon­tása után sem vált tömeg­fo­gyasztási cikké az Államokban, ami világosan jelzi, hogy a tö­meg­igények azonosak a töme­gek körében itt is, ott is. Nem is értem, hogyan lehet az, hogy az amerikai filmre, a colára nagy a tömegigény Oroszországban is. Igaz, Dosztojevszkij, Tolsztoj vagy Csehov sem mindennapi olvasmánya az orosz muzsiknak, vagy katonának. Nem is a kul­tú­rát akarták terjeszteni a második világháború után sem, és a Krasznaja Moszkva kölnijük sem lett kelendő, mert erősza­ko­san illatos volt, mint a felsza­ba­dító vörös hadsereg.
Abban se nagyon hiszek, hogy fajtestvéreik felszabadí­tá­sára törekednének, miután ott­hon, a történelem során, de akár manapság is, mostohább a sor­suk az oroszoknak, mint más kisebbségeknek a világban.
Persze, ők is azt szeretnék, amit elnök urunk, a tengerész szo­kott mondani, aki azt mond­ja, hogy Romániában mindenki román. Egyelőre még nem, de minden igyekezettel azon van­nak, hogy azzá váljanak a szé­kelyek is. (Ezt az ellentmondást is fel kellene oldaniuk egyszer, mármint azt, hogy beolvassza­nak a nemzetbe, miközben szí­vükből utálnak.)
Kies hazánk megindult az europaizálás útján. Ez most Kra­jován kezdődött azzal, hogy ezentúl az utcaseprőknek öl­töny­ben, nyakkendővel kell dol­gozniuk. Ezt írták elő nekik, ahelyett, hogy az lenne kötele­ző, hogy jobban dolgozzanak. Kra­jo­va ezentúl tele lesz öltönybe öltözött, nyakkendős utcasep­rővel, és ugyanannyi szeméttel, mint eddig.
Európa ezt a modellt nem igen veszi át, ott kezeslábasban is úgy dolgoznak a szemetesek, mint az urak öltönyben, nyak­ken­dővel. Pedig rendszerint nem is európaiak. Még. Majd azok lesznek. A baj akkor kezdődik majd, amikor annyian lesznek, hogy nem lesz elég munkahely szemetesek számára. A statisz­tikák eléggé borúlátóak. Nem csupán Európát, hanem Orosz­or­szágot illetően is. Egy sta­tisz­tikai felmérés szerint Oroszor­szág­ban 2050-re a muzulmánok többen lesznek, mint a nem muzul­má­nok. Putyin valószínű­leg ennek ellensúlyozására eről­te­ti a pra­voszláv vallást, de a jelek szerint nem sikerül emelni a szaporodó­kedvet az orosz hívők körében.
Az ember azt hihetné, hogy az európaiak a nagy önmeg­tar­tóztatástól annyira gyengén sza­porák. A muzulmánoknak köny­nyebb a dolguk, ők nem ihatják le magukat a sárga földig, mert azt tiltja a vallásuk, ennek el­len­sú­lyozásra esnek neki az asszo­nyok­nak, akikből több is lehet ne­kik, mert azt nem tiltja a vallásuk.
Nekünk, magyaroknak is egyetlen lehetőségünk van, ha szaporodni szeretnénk: áttérni az iszlámra. Ami nem valami csá­bító, ezt az is jelez, hogy az új magyar kormány sem kedveli azt az európai direktívát, amely­nek értelmében korlátozni és a­dóztatni kellene a házi pálinka­főzést. A pálinkafogyasztást nem kötekező korlátozni, amennyi­ben az adó az EU-kasszába fo­lyik be.
A magyar kormány jól tudja, hogy korlátozni a pálinkafőzést és nem engedélyezni ugyan­ak­kor a többnejűséget egyenlő az öngyilkossággal. A többnejű­ségnek egyetlen hátránya van. Több anyóssal jár. Hogy ezt hogyan kezelik a muszlimok, az az egyik kegnagyobb titkuk.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      29 January 2023
      EUR
      4.8922 RON
      HUF
      1.2615 RON
      USD
      4.4928 RON
      XAU
      278.5647 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó