GÖRGEYNEK HITTÁK A SILÁNY GAZEMBERT
Most hagyján, hogy Joe Biden, elnök úrnak titulálta miniszterelnök urunkat, a doktort, amikor idelátogatott Romániába, ilyen tájékozottak Amerikában a politikusok velünk kapcsolatban, az USA második embere egy dologgal volt tisztában igazán. Hogy túl keveset költünk fegyverekre, és hogy palagázban hatalmas tartalékai vannak Romániának. Azt mondta, a védelmi kérdések mellett egy nagyon fontos, a politikát befolyásoló téma is terítékre került: az energia kérdése. „Biden világosan elmondta, hogy az Egyesült Államok támogatni fogják Romániát abban az elképzelésben és célkitűzésben, hogy energetikailag függetlenebb legyen másoktól.” Ez a köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a Fekete-tengerre jobban oda kell figyelni, mint egy olyan zónára, amely több biztonságpolitikai intézkedést is igényel. Meg is kezdte azonnal Pungestin a palagáz-kitermelést a Chevron. A CHEVRON képviseletében a palagázak kitermelésére biztatott Biden. Nehogy sokáig függjön az orosz gázszállításoktól. Holott román miniszter szerint nem is függ Románia olyan nagyon. Olyan nagyon, mint pl. Németország. Pillanatnyilag nem sokat tehetnek a németek, a jelek szerint nem is nagyon akarnak, de azért valamit csak kell lépni, mert figyel a világ, és akkor azzal bünetetik vlagyimirvlagyimirovicsékat, hogy nem importálnak többé kaviárt, prémeket. A kaviárt Oroszországban sem a proletárok, még kevésbé a világ proletárjai fogyasztják, Németországban sem, úgyhogy a keresztény és demokrata Angéla asszony ezzel a burzsoázián ütött egy nagyot. A prémeket se a prolik viselik.
A katonai kiadásokkal csínján kell bánni. Svéd katonai szakértők a hidegháború idején a heringek szellentésének hangjáról sokáig azt hitték, hogy a szovjet tengeralattjárók invázióra készülnek az országuk ellen – mondta Magnus Wahlberg, akit a halak szellentéssel való kommunikációjának felfedezéséért 2004-ben Ignobel-díjjal tüntettek ki.
Az Ignobelt – amelynek nevét az ignoble, vagyis alantas, méltatlan, hanyagolható angol szóból képezték – 1991 óta osztják ki a Harvard Egyetemen. „Bárcsak hamarabb leírhattuk volna ezt a halszellentést!” – mondta Wahlberg. “Akkor kicsit alacsonyabban tarthattuk volna a svéd védelmi költségeket, és jobb lett volna Svédország és a Szovjetunió kapcsolata a hidegháború vége felé.”
Wahlberg úr egy dolgot nem tud: ha nem értik félre a halak szellentéseit, a viszony az oroszokkal akkor se lett volna jobb. Most se jobb, amikor a hős orosz katonák az ukránok orra alá szellentenek.
Tilos lesz hát Oroszországból szőrméket, fegyvereket, hajókat és műtrágyát importálni. Ebből az egyetlen komoly fenyegetés a szőrme-tilalom, mert melyik nyugati ország bolond olyan fegyvereket importálni, amelyek ellen hatékony fegyvereket dolgoztak ki.
Bár azt mondja Vlagyimir Vlagyimirovics, hogy tíz kilométerrel visszavonultak az ukrán határról, de ki hisz neki, meg mi az a tíz kilométer egy bevodkázott hős orosz katonának?
Magyarországért viszont komolyan aggódom. Ugrásszerűen megnőtt az orosz túristák száma Magyarországon. Nagy Szulejmán idején, amint azt az Egri csillagokból tudhatjuk, Budavárát úgy foglalta el az oszmán sereg, hogy amíg a magyar főurakat a vár előtti réten felvert sátrában a szultán vendégül látta, a janicsárok várlátogatás ürügyével beszivárogtak a várba, és adott jelre elfoglalták, mindenkit felkoncoltak, aki ellenállt nekik. Azt is, aki nem állt ellen.
Az orosz beszivárgás gyanúját erősíti az a hír is, hogy Gérard Depardieu borkocsmát nyit Budapesten. Depardieuról köztudott, hogy orosz állampolgárságot kért, és kapott. Ajánlom a magyar biztonsági szerveknek, nézzenek utána, hogy nem vodkát forgalmaznak-e abban a borozóban?
Bár úgy tűnik, az oroszok kezére játszani nem olyan nagy bűn Magyarországon. A jobbikos Béla a balos Putyin számára kémkedett, mégis újra EP-képviselőnek választották.
Görgeynek hítták a silány gazembert. Ki a hazát eladta cudarul. Ő is megúszta.