A Mindenki Kalendáriumát Jancsó Árpi kiváló építészmérnök révén ismer­tem meg. A Honismereti Konferenciák­ra rendszeresen hozott belőlük több pél­dányt is. A kiadóval, a Heti Új Szó szer­kesztőivel Szekernyés János hely- és kultúrtörténész segítségével ismer­ked­tem meg. A Kalendárium tartalma és szer­kezete hűen követi a hagyományos évkönyv szerkezetét és az írások, illetve tanulmányok a Bánság életének minden területét lefedik. Ugyanakkor élve­ze­tes olvasmány is. Pár napja kaptam meg a nagyváradi otthonomban a Mindenki Kalendáriuma 2021 évre szóló pél­dá­nyát. Először csak lapozgattam és sza­golgattam a nyomdafesték jelleg­ze­tes illatát, majd nekiláttam alaposabban ol­vasni, tanulmányozni az írásokat. A kö­vetkezőkben élményeimről szeretnék beszámolni.
Bodó Barna kiváló egyetemi ta­nár, nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a Tudós Toró Tiborra emlékezik Ember az erőtérben című dolgozatában, hiszen Toró Tibor professzor pályafutása bemutatására több kötet sem elegendő. De a szerző így is kiváló munkát végzett. Az indítás nagyon jó és igaz, amikor azt írja, hogy Toró Tibor már életében le­gendává vált. A szerző nagyon sok érté­kes forrást felhasznált írásában, ami még közelebb hozza az Olvasót Toró Tibor személyi­ségéhez. Toró profes­szorhoz több emlé­kem is fűződik. Kap­csolatunkban két té­nyező játszott fontos szerepet: Toró professzor apósa kiváló matematika­ta­nár, a nagyrabecsült Zá­vodszki Gusztáv volt. (Két éven keresz­tül Guszti bácsi tanítványa voltam). A másik tényező, hogy én is Temesváron végeztem az egyetemet, és gondolkodásunk több téren is a világ dolgairól igen közel állt.
Nagyon érdekes az a rész, ahol a szer­ző leírja hogyan jutott el Toró Tibor a részecskefizikáig. A választ a Gazda Árpádnak adott interjúban találjuk meg: Temesváron kerültem igazán az atomok vonzáskörébe. Rájöttem arra, hogy a csil­­lagok titka is az atommagfizikában és a részecskefizikában van. Nagyon érté­ke­sek a szerző által bemutatott isme­re­tek, amelyek a részecskefizikához kö­tőd­nek. Kiemelem még a következő gondolatokat: olvasni, tanulni kellett, majd kommunikálni, írja a szerző. Fontos meg­állapítás: Toró Tibor útját egyedül járta be!
A továbbiakban a szerző nagyon rész­letesen mutatja be a tanár Toró Tibort. Izgalmas olvasmány A fizikán innen és túl fejezet. Toró professzort különösen foglalkoztatta a tudomány és a művészet kapcsolata. Az EMT nagyvá­radi fiók­szervezete többször is neg­hív­ta Toró professzort, aminek Ő mindig szí­vesen ele­get tett. Kedvenc témája volt József Attila kapcsolata a tudo­mánnyal és a szimmetria kérdése, hiszen a részecske­fizikában minden a szimmetriákra épül. A 2002-ben megjelent A Tradégia eszme­rendszerének tudo­mány­elméleti vonatko­zásairól című dolgo­zata is kiváló mun­ka. Nagyon szé­pen mutatja be a szerző Toró professzor munkásságát az Értékmentés területén.
(Az – Egyetemépítési kitérő-feje­zet­hez szorosan kötődik Tácsi Erika dolgozata Ha a következő generációnak ter­vezel, tanítsd az embereket címmel, amely a temesvári egyetem megszü­leté­sének kezdeti szakaszát mutatja be.)
Összegezve, Bodó Barna dolgozata kitűnő munka! Toró Tibor profesz­szorhoz kötődik a következő emlékem. 1992. augusztus 14. és 18. között rendezték meg Budapesten a Magyarok sze­repe a világ természettudományos és műszaki haladásában című konferenciát. A találkozó díszelnökei között volt Teller Ede professzor is. A konferencián Toró professzor és én is részt vettem. A konferencia második napján este a szer­vezők egy fogadást rendeztek a meghí­vottak tiszteletére a Várban. Természe­tesen je­len volt Teller Ede is, aki egy kis asztalnál ült kísérője és Toró professzor tár­saságában. Őket óriási tömeg vette kö­rül, mindenki Teller professzor köze­lébe igyekezett kerülni. Toró professzor azaz Tibor Bátyám tanácsára türelmesen vártam én is a soromra. Körülbelül két óra múlva a tömeg elvonult. Toró Bátyám a következő mondattal mutatott be a világ­hírű tudósnak: Professzor úr, kérem engedje meg hogy bemutassam Önnek ezt a fiatal embert Ady városá­ból. Az öregúr rám nézett, kezet nyújtott, majd egy autogramot kaptam egy fénykép kísére­tében. Toró Tibor tudta, hogy Teller pro­fesszor nagy tisztelője Adynak.
A következő dolgozat amit ajánlok a kötet Olvasóinak Szekernyés János: Temesvár a magyar szépliteratúrában. Nagyon sok személlyel ismerkedhetünk meg. Tinódi Lantos Sebestyéntől kezdve egészen Franyó Zoltánig. Szerepel a dolgozatban Wathay Ferenc költő, Ormós Zsigmond, Szabolcska Mihály, Bolyai János, Majtényi Erik és még sokan mások.
Miklósik Ilona Egy emlékezetes ki­rálylátogatás Temesváron a XIX. század végén című dolgozatát két szempontból is ajánlom. Először is, mert Temesvár már Károly Róbert idején 1315 és 1323 között a magyar királyság fővárosa volt. Másrészt a dolgozat bemutatja Temes­vár óriási fejlődését a kiegyezés utáni idő­szakban, a kiváló vezetők szerepét a város fejlődésében, a királylátogatás elő­készítésében és a látogatás megörö­kíté­sében. Abban az időben Temesvár büsz­kélkedhetett azzal, hogy 1884-ben Euró­pában először Temesváron született meg a villamos utcai világítás. Dr. Fall Endre életét bemutató írást okvetlen el kell ol­vas­ni. Ebben az írásban megis­mer­ke­dünk egy a magyarság ügyéért küzdő kiváló személyiséggel. Megismerjük sze­repét a Bánáti Köztársaság tervéről, a híres Levente-pörben, a Ma­gyar Revízi­ós Ligában, majd visszavonulását a politikai küzdelmekből.
Szekernyés János, Szabolcska Mihályt bemutató írása szintén nagyon izgalmas olvasmány. Ugyanis a pap-költőt alak­ja és életműve képviseli és testesíti meg az irodalmi köztudatban a maradi­ságot, a vidékiességet is. Az irodalomkedvelők nagyon sok érdekes dolgot ol­vashatnak ebben az írásban. Megjelenik benne természetesen Ady Endre és a Sza­bolcska Mihályt lejárató verse. A te­mesvári reformátusok va­lósággal bálvá­nyozták sze­retett papju­kat, de az írótár­sadalommal szemben nem tudták meg­védeni. Balla József képzőművészről be­vallom eddig nem hallottam. Ezért érdemes volt el­olvasni Ujj János írását. Balla József egyik élharcosa volt azoknak a művé­szek­nek, akik átmentették a nagybányai művészmozgalmat a jelenkorba.
Érdekes írással lep meg minket Szekernyés János, abban a dolgozatában is, amelyben bemutatja Mihalik Kálmán zeneszerző életét és munkásságát. Hiszen Ő a Székely Himnusz zeneszer­zője.
Dr. Jancsó Árpád írása a Temesvár–Radna vasútvonal megszületéséről egy igen érdekes dolgozat. Jancsó Árpád a tőle megszokott pontossággal és rész­letes­ség­gel írja le az egész létesítmény megszü­le­tésének és kivitelezésének tör­ténetét. Nem véletlenül: Ő a Bánság út­hálózatának, vasút­vonalainak és a híd­jainak alapos ismerője. Az írása is alapos kutató, dokumentáló munka eredménye. Élvezetes olvasmány.
Szekernyés János a 130 esztendős Új­szentest bemutató Falucsinálók című írása értékes kordokumentum. Mellesleg Új­szen­teshez bizonyos vonatkozásban én is kötődöm. 1953 és 1958 között a temesvári műegyetem hallgatója vol­tam. 1954-ben marosvásárhelyi rokona­im meglátogattak Temesváron és kö­zösen kirándultunk Új­szentesre. Itt ismerkedtem meg Ajtay Gábor reforrmátus lelkésszel és felesé­gé­vel. Nagyon kedvesen fogadtak és meghívtak, hogy rendszeresen látogassam meg őket. Ez­után egy több évig tartó kapcsolat ala­kult ki köztünk. Elmesélték nekem Újszentes születésének történetét. Vasár­napoként mentem ki Újszentesre, részt vettem a délutáni istentiszteleten, majd a pap­lakban fejeztem be látogatásom. Egy ideig a község lakói azt hitték, hogy református legátus vagyok. Sze­kernyés János dolgozatát, a község mai lakói is feltétlenül el kellene olvassák. Utoljára de nem utolsónak szeretném méltatni Dudás József írását, amely a két híres temesvári sakkbaj­nok Tyroler Sándor és Erdélyi István pályafutását mutatja be. Temesvár a történelmi Ma­gyarország jelentős sakk-központja volt már a XIX. sz. elején. Vezető helyét meg­őrizte a XX. században, a megváltozott körülmények között is. A pezsgő sakkélet szerintem hűen tükrözi a Bánság és Te­mesvár kulturális életének szín­vonalát. Mindkét sakkmesterről én is írtam méltatást, így csak gratulálni tu­dok Dudás Józsefnek. Saját írása­im­hoz csak annyit sze­retnék hozzáfűzni, hogy megtiszteltetés számomra, hogy ebben az immár 25 éve rendszeresen meg­jelenő kiváló kiadványban nagyvára­diként szerepelhetek Te­mes­várhoz kö­tődő aktuális témákkal. Ezekkel a gondolatokkal kívánok békés karácsonyt és derűsebb 2021-es évet!

*

A MINDENKI KALENDÁRIU­MA megvásárolható Temes, Arad, Krassó-Szörény megyei lapterjesz­tőinknél, akik a HETI ÚJ SZÓ-t is forgalmazzák.
Telefonon is megrendelhető a 0723-567.370-es telefonszámon vagy a hetiujszo@yahoo.com címen.