19 Nov 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás 
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szervezésében, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatásával került sor a Magyar Szórvány Napja előestéjén A magyar sajtó jelene és jövője a szórványban című konferenciára. A vajdahunyadi rendezvényen hét szórványmegye és bukaresti, bihari, Kolozs- és Maros megyei újságírók vettek részt. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális alelnöke és házigazdaként Winkler Gyula EP-képviselő.
Az idei Erdélyi Magyar Médiafelmérés eredményeit, az erdélyi magyar médiafogyasztók szokásait Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa mutatta be a konferencia első napján, és a felmérésből kiderült, hogy az írott sajtó esetében a megkérdezettek döntő többsége a helyi magyar sajtót részesítik előnyben, de arra is fény derült, hogy a megkérdezettek csupán 40%-a olvas újságot rendszeresen. Amint az várható volt 90% feletti a tévénézők aránya, a megkérdezettek többsége a magyarországi adók által sugárzott hírműsorokat részesítik előnyben, a Román Televízió magyar nyelvű adásait a megkérdezetteknek alig 12%-a követi viszonylag rendszeresen.
Winkler Gyula EP-képviselő, köszöntőbeszédében a Hunyad megyei magyar közösség megmaradása érdekében tett erőfeszítéseit ismertette, kifejtve, hogy mindenre kiterjedő tudatos cselekvéssel lehet a szórványban az asszimiláció különböző fokain helyezkedő közösségeket megtartani.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az anyanyelvű sajtó közösségmegtartó szerepét méltatta. Az asszimiláció és a nyelvvesztés megfékezésében a sajtó kapocs a közösségek tagjai között – hangsúlyozta az elnök, kifejtve, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindenkori partneri szerepét hangsúlyozta azoknak a kezdeményezéseknek, amelynek célja a szórványközösségek médiatermékeinek fennmaradása és támogatása.
A konferencia résztvevői nagy érdeklődéssel követték Szilágyi Aladár újságíró, riporter az Erdélyi Riport szerkesztőjének előadását, amelyben riportsorozatának megírása kapcsán szerzett élményeit elevenítette fel. A szerző máramarosi, partiumi, bánsági, olténiai, bukovinai és dobrudzsai település kis lélekszámú szórványainak hétköznapi életét, megmaradásuk titkait tárta az olvasó elé megszerkesztve a romániai kisebbségek helyzetének pontos korképét, nyomon követve például az Arad-helyaljai, mára szinte teljesen beolvadt, hajdan igen népes magyar közösség sorsának alakulásáról, az alig néhányszáz lelket számláló albán kisebbség mindennapjainak feltérképezéséig. Riporteri tapasztalatait a statisztika is alátámasztja, hangsúlyozta az előadó. A vizsgált tizenhat kisebbség közül csupán az ukrán és a roma kisebbség körében pozitív a népességszaporulat és további megmaradásuk hosszútávon valószínűsíthető. A főképpen anyagi gondok miatt nehéz helyzetben levő szórványsajtó útkeresésének jegyében ismertette Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője elképzeléseit a mai magyar sajtó megmaradására vonatkozóan. Kiindulva abból, hogy a szórványsajtó mögött nem állnak jelentős értékű anyagiakkal rendelkező trösztök, sajtómogulok, az asszimiláció a potenciális olvasók számának csökkenését idézi elő, ezért a hirdetési piacból szinte egyáltalán nem részesülnek, másrészt az anyagi ellehetetlenülés és a bármilyen formájú behódolás az újságírás minőségét rontaná, a főszerkesztő kifejtette elképzelését mely szerint a szórványsajtó összefogásával és az érdekvédelmi szervezet támogatásával létrehozott mediaműhelyek biztosíthatnának lehetőséget a kislétszámú, korlátozott anyagiakkal rendelkező szerkesztőségek számára. Konkrétan a médiaműhelyek újságírói készítenék el és biztosítanák térítésmentesen azokat a közérdeklődésre számító – például bel- és külpolitika, magazin, országos jelentőségű kulturális események – anyagokat a szórványban működő kiadók számára, ezáltal jelentős anyagi tehertől mentesítve ezeket. A tervezet bemutatását követően számos kérdés merült fel, viszont kísérleti jelleggel az elképzelést jövőre akár beindíthatják.
A konferencia résztvevői dévai látogatás keretében részt vettek, a Magyar Szórvány Napja alkalmából, a dévai Téglás Gábor Líceumban szervezett ünnepi műsoron, amelyen felléptek a csernakeresztúri Hagyományőrző tánccsoport, a dévai nyugdíjasok Szivárvány énekkara, illetve a líceum és a Szent Ferenc Alapítvány diákjai.
