z elmúlt húsz esztendő alatt megszervezett városnapok alkalmából számtalan kiemelkedő színvonalú, és a város művelődési életére meghatározó kulturális eseményre került sor, elég csak a Zsombolyán létrehozott hat múzeum avatóira emlékezni, vagy a svábok festőjeként ismert Stefan Jäger-múzeum felújítására és a múzeum anyagának a gyarapítására gondolni. Sok helytörténeti jellegű kötet kiadása, de a helyi kultúrház korszerűsítése és a kisebb multifunkcionális termek kialakítása is kötődik a városnapokhoz. Már a legelejétől kezdve állandó partnerei a városnapokat szervező önkormányzatnak a térségből Németországba kitelepedett egykori zsombolyai svábok egyesülete, melynek vezetősége és tagsága évről évre maradandó emlékjeleit hagyják a szülővárosban.
A városnapi változatos rendezvényeken túlmutatva, rendkívül kellemes meglepetést biztosított a városháza és a templom közötti teljesen felújított tágas tér. A Flórián-szobor előtt, a római katolikus templom és a Városháza által határolt területen rendezett, és kellemes látványt nyújtó tér fogadja a látogatót, amelyet részben a Flórián-szobor, részben pedig Zsombolya híres orvosának, dr. Karl Dielnek emléket állító egész alakos szobor ural.
A HOG Hatfeld Egyesület támogatásával újították fel, és városnapok keretében, a város elöljáróinak,
a Német Fórum és a Németországi Svábok Egyesülete vezetőségének részvételével avatták újra
Josef Linster, a Szakálházán született, és életének nagyobbik részében Zsombolyán tevékenykedett pedagógus, zeneszerző egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát. (Fotó Silviu Stoian, Zsombolyai TV)
A sokszáz versenyző részvételével megszervezett kézilabda, sakk, karate-bemutatók, asztalitenisz és tenisz tornák, az esténként fellépő könnyűzenei vagy népzenei előadók mellett, zongorakoncertre, könyvbemutatóra, több kiállításra, Franz Müller honfitársunk ünnepi orgonakoncertjére, két emléktábla új- raavatására, retro-diszkóra, egyházi rendezvényekre és sok más rendezvényre kerül sor a négy nap alatt – ismertette Tóth Gábor alpolgármester, aki hangsúlyozta a városvezetés szándékát, mely szerint a városnapok alatt minden korosztálynak biztosítanak kikapcsolódási lehetőséget. Az elöljáró kifejtette, hogy a következő időszakban, remélhetőleg mielőbb, miután a csatornázási munkálatok befejeződnek az érintett részen, de legkésőbb a jövő évi városnapokig tovább bővítik és korszerűsítik a főtér másik oldalát, és jó esély van a város jelképének számító szobor restaurálására is.
A város legfiatalabb lakói számára a régiek helyén két új és korszerű napközis óvoda és egy bölcsőde is létesül – tájékoztatott az alpolgármester. Elmondása szerint a jelenlegi épületeket lebontják és jó eséllyel jövőre akár fel is épülhetnek az említett közösségi intézmények központi forrás felhasználásával. Szintén hazai központi forrásból, jelentős megyei tanácsi részvétellel egy uszoda építéséről is döntés született. A beruházás a zsombolyai termálstrand területén kerül megvalósításra, és a tervek szerint a délelőtti és délutáni órákban a városbeli iskolások számára, este pedig lakossági használatra áll majd rendelkezésre a fedett uszoda. Szintén a következő időszakban kezdődik el, és akár több évig is eltarthat a Városháza, az egykori Csekonics-kastély, felújítása is.
A leghűségesebb visszatérők
A Zsombolyai Városnapok megszervezése kiváló keretet biztosított a településről elszármazottak népes és hűséges táborának a szülőföld, sok esetben az egykori szülőház meglátogatására és a helyhez kötődő emlékek felidé- zésére. Amióta csak szabaddá vált a szülőváros irányába a visszaút, az elszármazottak közül sokan évente akár többször is, de a városnapok alatt, aki csak megteheti, otthonról hazautazik – mondja Josef Koch, a HOG Hatzfeld Egyesület elnöke, az elszármazottak és a szülőváros közötti erős kapocs fenntartásának elkötelezett híve. Ilyenkor válik láthatóvá, hogy a földrajzi távolság áthidalható és örömmel látjuk, hogy az elődeink szülőföldje iránti vonzódást sikerült továbbéltetni a második, sőt harmadik generációs elszármazottak körében is. Sokan azok közül, akik kisgyermekkorukban kerültek Németországba, alkalmanként elhozzák geyrmekeiket, unokáikat is Zsombolyára, hogy megmutathassák családjuk egykori házát, az elődök sírjait, azt a környezetet, amelyben kifejlődött értékrendjük és személyiségük – mondja az elnök, aki hangsúlyozta, hogy egyesületük minden alkalommal konkrét megvalósításokkal is hozzájárul a szülőváros gyarapodásához. Gyorsmérleget vonva, hozzájárultak a temető karbantartásához, a templom felújításához, tavaly többszáz egyesületi tag – zsombolyai vagy környékbeli elszármazott – részvételével emlékművet avattak a svábok betelepítésének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából, a közösség egykori személyiségeinek emléktáblát avattak, de a Jäger Múzeumnak adományozták a festő több alkotását, helytörténeti tematikájú könyvek kiadásához járultak hozzá, közintézményeket támogattak, konferenciákat, kiállításokat szerveztek a szülővárosban és Németországban is fáradhatatlanul népszerűsítik, terjesztik Zsombolya jó hírét – sorolja az elnök. ”Idén Josef Linster, pedagógus és zeneszerző, illetve Carl von Möller író emléktábláját öntettük újra és avattuk fel. Jómagam a Jäger Múzeumban tartottam egy vetítettképes előadást, amelyben a svábok festője munkásságát mutattam be, hangsúlyosan a festő legutolsó három alkotására összpontosítva, amelyek a bánsági svábok kivándorlását és az általuk hátrahagyott javak pusztulását tárják rendkívüli hitelességgel a szemlélő elé. Szintén nagy érdeklődés mellett tartottuk meg a svábok találkozóját, a német fórum megyei vezetőségének, Ovidiu Gant parlamenti képviselőnek a részvételével és a helyi felnőtt és gyermek német tánccsoport, a Hatzfelder Pi- patsche fellépésével.” A jövő évi tervekről kérdezve az elnök kifejtette, hogy több elképzelésről kell egyeztessen az egyesület vezetősége, de a központi Szent Flórián-szobor restaurálására mindenképpen fokozott figyelmet kívánnak fordítani.
Bánáti sorsok az első világháborúban
Rendkívül érdekes és a kor hangulatát a legnagyobb hűséggel megidéző kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a zsombolyai kultúrház tükörtermében. A Szilágyi Mária építész, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Építészeti és Várostervezési Tanszékének kutatója és Németh Ferenc művelődéstörténész, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar taná- ra által létrehozott Bánáti sorsok az első világháborúban, Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán című kiállítás egyszerre családtörténet és korrajz, amely nem a világháború egyetemes bemutatására vállalkozik, hanem két bánáti ember, a németcsernyei dr. Fábián Ernő orvos és a zsombolyai Bayer Irén ápolónő sorsán keresztül szemlélteti azt, hogyan élte meg a térség az első világégést.
“Mindkét főszereplő sorsát – és a térség lakosságának sorsát is – meghatározta az első világháború – mondta ismertetőjében Szilágyi Mária. – A világháborúban szerzett élményeit, megfigyeléseit Fábián Ernő két hadinaplójában örökítette meg, és e naplókhoz szervesen illeszkedik az a gazdag fényképgyűjtemény, amelyeket a hadszíntereken és a hadikórházakban készített. Ezt az anyagot egészítik ki a Fábián család által megőrzött levelek és képeslapok is, amelyekből kikerekedik a család háborús élettörténete. A család által megőrzött anyag bánáti viszonylatban egyedülálló, ezek nyomán elevenednek fel a néző előtt az első világháború hétköznapjai, fontos vagy kevésbé fontos eseményei.” A kiállított anyagban helyet kapott a két család, majd több zsombolyai és csernyei helyszínről készült világháborús képet láthat az érdeklődő, illetve Fábián Ernő katonaorvos galíciai állomáshelyein készült fényképeken keresztül kap a néző betekintést a világháború leghétköznapibb pillanataiba, illetve a háború befejezését követő esztendőkben készült felvételek zsombolyai és magyarcsernyei eseményekről, illetve a család további életéről számolnak be. Kérdésünkre válaszolva Szilágyi Mária elmondta, hogy a jelenlegi és a tavaly bemutatott, a helyi kisvasút és a Csekonics család örökségére összpontosító kiállítás is a feledésbe merülő helyi értékek bemutatása és népszerűsítése érdekében kerültek megrendezésre. ”Magyarcsernyéről származom, és adott volt a téma, környezetemben nagyon sokat beszéltek a Fábián családról, és amikor Fábián Ernő unokája, Mészáros Sarolta segítségével hozzám került a most kiállított anyag, a levelek és fényképek százai, már nem volt kérdéses a kiállítás megszervezése. Reményeim szerint sikerült a százéves évforduló alkalmával elkalauzolni a kiállítást megtekintőket közös múltunk e viharos időszakába úgy, hogy nem csak a történelemkönyvekből ismert tényeket, hanem emberek sorsának alakulását tárjuk a néző elé. Szándékom szerint jövőre ismét közös örökségünkből szeretnék meríteni, még nem teljesen egyértelmű, de biztos, hogy Bánáthoz kötődő témát fogok feldolgozni és megosztani az érdeklődőkkel, amelyben bizonyos, hogy helyet kap a térséghez kötődő építészet is, hiszen jómagam építész vagyok, és az épített örökségünk különösen érdekes nemcsak a szakmának, hanem minden érdeklődőnek is.”
Tóth Gábor alpolgármester és a sakkverseny szervezője, Nemes Adrian tanár díjazzák a legeredményesebb versenyzőket. A városnapok alkalmából szervezett versenyre a helybéliek mellett a Vajdaság több településéről, Temesvárról, Temesgyarmatról, Aradról, Lugosról, Temesszentandrásról érkeztek versenyzők
Az idei Zsombolyai Városnapok eseményei vonzónak bizonyultak nemcsak a zsombolyaiak, hanem a környező településeken lakók számára is, erről tanúskodott a rendezvénysorozat négy napja alatt bazárrá átalakult, szinte egész idő alatt zsúfolt főutca, ahol az ilyenkor szokásos színes csecsebecsék, játékfélék, vásári bóvlik, csicsás ruházati cikkek mellett a korondi Szász család által kínált, a korondi fazekasok kitűnő munkáját dicsérő, illetve a székelyföldi fafaragók által készített termékek, míves bőrdíszműáruk tették vonzóbbá és változatosabbá a képet. Esténként a lacikonyhák, kürtőskalácsosok környékére gyűlt nagy számban a városnapok közönsége, ahonnan ki-ki kedve szerint élvezhette a szabadtéri színpad zenei kínálatát. Vattacukor, fagylalt, pattogatott és főtt kukorica sem hiányzott a menüből…