• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)

Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.

KELET FELŐL - az Erdőfű zenekar népzenei koncertje

RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK

Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat

HÍREK ITTHONRÓL MEG OTTHONRÓL

Házasság hete (február 12-19.)


Megjelent Jancsó Árpád könyve a MŰTÁRGYAK A JASZENOVA–ORAVICA–ANINA VASÚTVONALON


 30 Dec 2016   Írta admin  0 Hozzászólás


Van a bánáti hegyekben, pontosabban az Aninai-hegységben egy magasra kapaszkodó, regényes vidéken kanyargó, mély völgyek felett karcsú viaduktokon átkelő, a hegyhát alá bújva, azt kicselező vasútvonal. Aninát köti össze a légvonalban 16 kilométernyi távolságra lévő Oravicával, de a hegyek között 33 és fél kilométer hosszon tekereg, hogy leküzdhesse a több, mint háromszáz méter szintkülönbséget. Tizennégy alagúton furakodik át, tíz nagy völgyhíd hátán vánszorog az éles kanyarokban sikongó vonat a bánáti bányavidéken.

Az 1863-ban átadott vasútvonalat méltán nevezték el a magyar Semmeringnek. Manapság bánáti Semmeringre keresztelték át.

A vasútvonal történetét „Az oravica–aninai hegyi vasút története” címmel tettem közkinccsé, megjelent az EME TTF sorozatában. Figyelembe véve a korlátozott oldalszámot ebben a kötetben nem térhettem ki a vasútvonalat annyira különlegessé, híressé tevő műépítméneyek részletes leírására.

Ezek nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthattak számot, hanem az átlagembert is lenyűgözték. Manapság is rabul ejtik a mély völgyeket átlépő, merész vonalú viaduktok, melyek néha fémpánttal ékesített kőcsipkeként tűnnek ki a vadregényes tájból, a míves, szépen faragott kőtömbökből megépítet boltozott átereszek, a hegy gyomrába furakodó alagutak, a mára már teljesen a tájba belesimuló, belenövő, patinássá vált támfalak, a gyorsan lezúduló, romboló hegyi patakok megzabolázására épített kőművek.

A műtárgy az alépítmény részét képező létesítmény. Ilyen a híd, az áteresz, az alagút, a tám- és bélésfal, valamint a görgetegfogó. Eljátszadozva a szavakkal, egy-egy szép műtárgyról gyakran mondjuk, hogy egyben műalkotás is, hisz nemcsak hasznos, hanem szemet gyönyörködtető látványt is nyújt.

A tekintetet legjobban lekötő áthidalási műtárgyak természetesen a viaduktok, vagyis a völgyhidak. Oravicától Anina felé haladva az első hat viadukt mindegyike széles völgyet hidal át, mindegyiküket boltozattal építették. Ugyanazon típusúak, a boltozatok nyílása egyenként 4 öl (24 láb), azaz 7,58 méter. Az első hét-, a második kilenc-, a harmadik tizenegy-, a negyedik hét-, az ötödik szintén hét-, a hatodik pedig kilencnyílású. Mintha a régi római időkből maradtak volna ránk. Az Aninai-hegység völgyeiben, hegyoldalain kanyargó vasútvonal következő négy völgyhídja mély, ám szűk szurdokvölgyek felett viszi át a pályát. Ezek a viaduktok vegyes megoldással épültek: a középső nyílás felsőpályás vasgerenda híd, az oldalsó nyílások (1-1 vagy 2-2) boltozatok. A vasúttársaság főképpen az építési idő lerövidítésének céljából döntött úgy, hogy az utolsó négy viadukt középső nyílásánál vasszerkezetet építsen. Az omega-vasakból (Ω) szerkesztett, Ruppert rendszerű rácsostartók az OÁV saját gyárában készültek. A vasszerkezeteket kavartvasból gyártották. Feltevődés a kérdés: miért épült vastartó csak a híd középső nyílása fölé, a híd szélein miért építettek mégis boltozatokat? A válasz a pálya vonalvezetésében rejlik, ugyanis e hidak is ívben vannak és az akkori technológia még csak az egyenes hídgerendák építésére volt felkészülve. Az egyedi viadukt-leírásoknál látni fogjuk, hogy a völgyhidak szélső nyílásai ívben vannak. Ezeken a részeken boltozatokat építettek. Legtöbb viadukt alatt patakmeder és út is vezet. A középső, vasgerendás nyílások hossza 42 és 100 láb (13,27 és 31,60 méter) között váltakozik. A rövidebbek gerinclemezes, a 100 lábnyi nyílással készítettek a StEG-nél alkalmazott rácsos típustartóval épültek.

Dr. Horváth Ferenc szerint (Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 1995) „a magyar vasút legszebb hídjai az Oravicza–Stájerlak-Anina vonalon épültek. 131 db 1 m-nél kisebb műtárgyon kívül 11 nagyobb völgyhidat készítettekˮ.

Érdemes még megemlítenünk, hogy a völgyhidak száma a történelmi Magyarország területén a XIX. század második felében viszonylag kevés volt. Még olyan vasútvonalak esetében is, ahol a szükséges építőanyag a pálya mentén rendelkezésre állt, lehetőleg mellőzték a völgyhidak építését, egyfelől azok nagyobb költségei miatt, másfelől annak érdekében, hogy a bevágások és töltések köbmennyiségére tekintettel az előre kiszámított anyageloszlását betartsák. Az 1870-es évek közepéig Magyarországon összesen 17 völgyhidat építettek (dr. Nemeskéri Kiss Géza: A magyar vasúti hídépítés története 1846–1875, In Magyar Vasúttörténet I. kötet, 1995). A tizenhétből tizenegy a Jaszenova–Oravica–Anina vonalon található.

A hidak, völgyhidak leírásánál a méretek némelyikét az akkoriban használatos hosszmértékben (öl, láb) is megadtam, hisz így szerepelnek az eredeti, építési terveken is. A következőkben azonban, a viaduktok részletes leírásánál már a ma használatos méterrendszerben tüntetem fel őket. Ölben, lábban megadva a méretek általában kerek számok, csak a méterre való átszámítás után tűnhetnek furcsának. Többen is feltehetik a kérdést: vajon miért választottak a hosszabb tartók esetében pontosan 31,6 méternyi nyílást és nem harminc vagy harmincöt métereset? A válasz egyszerű: szép kerek méretet választottak, pontosan 100 lábnyi hosszt. Ez viszont 31,6 méter. Illusztrációkként nem mellőzhetem az eredeti tervekből ránk maradt különös szépségű tervrajzokat, hisz ritka, drága csemegék azok részére, akik el szeretnének mélyedni a kor mérnökeinek világában. Segítség ugyanakkor, hogy az időgépre könnyebben megválthassák jegyüket. A műtárgyak részletes leírását főleg Reichmann Vince MÁV-főmérnök által nagy pontossággal készített felmérései és a MÁV Központi Irattárában, még ha hiányosan is, de fellelhető, a XX. század elején készített hídtörzskönyvek alapján állítottam össze. Az interneten és más forrásokban megjelenő méretek a sorozatos, ellenőrzés nélküli másolgatások, pongyolaságok miatt sajnos nagyon megbízhatatlanok. A régi dokumentumokban található adatokat összevetettem a mai hídtörzslapokkal (románul: fişa podului). A hidakat, viaduktokat, átereszeket a híd közepének szelvényszámával jelölik. A következő részletes leírásban megadom a régi és az új, ma érvényes kilométerszelvényt is, valamint a különböző tervrajzokban, jelentésekben, jegyzőkönyvekben, kimutatásokban, leírásokban szereplő elnevezéseket is.

Oravica állomását elhagyva kezdődik a tulajdonképpeni hegyi vasút. Az első világháborút követő impériumváltás után az új tulajdonos, a Román Államvasút Társaság (C.F.R.) Oravicától kezdve számozta a kilométerszelvényeket a pálya végéig. Az olvasót, aki talán e könyv segítségével akarja bejárni e gyönyörű szakaszt, szeretném segíteni az új kilométerszelvények (Oravicától kezdve) megadásával is. A kutatók, a téma iránt részletesebben érdeklődők számára feltüntetem azonban a régi kilométerszelvényeket is (Jaszenovától kezdve), megkönnyítve a tájékozódást.

A vaútvonal műszaki megoldásainak másik fontos, építéstörténeti, műszaki érdesességei az alagutak Ezekből a vonalon 14 darab épült, különböző hosszúságban. Egyesek még a lóvasút alagútjaként épültek meg, majd később szélesítették és tették a gőzmozdony-vasútra alkalmassá. Egyiküket még az állam kezdte építeni, de az OÁV építette át. Az átépítés során két baleset is történt. E már elfeledett eseményt is leírom. A könyvben minden alagútnak megadom a pontos műszaki adatait és külön kitérek az időben változott elnevezéseikre, több titokról lebbentve le  fátylat.

Külön fejezet foglalkozik a talán nem annyira látványos, ám rendkívül fontos bélés- és támfalakkal, melyekből több, mint 10 kilométernyi épült.

A vasútvomal átereszeit és hídjait is külön fejezetben mutatom be.

Mivel e könyv önálló kötet, és nem mindenki lehet tulajdonosa a már említett, „Az oravica–aninai hegyi vasút története” c. könyvemnek, szükségét éreztem, hogy a könyvet két összefoglaló fejezettel indítsam, melyekben röviden összefoglalom a vasútvonal építéstörténetét. Ezek: „A Jaszenova–Oravica–Anina vasútvonal rövid története” és “A Jaszenova–Oravica–Anina vasútvonal műszaki adatai”.

A könyvet két összefoglaló táblázat egészíti ki, a viaduktok, valamint az alagutak táblázata.

A könyv eredeti alkotás, két hónapig kutattam a MÁV archívumában, emellett kétszer jártam be részben gyalog, részben hajtányon a pályát.

A könyv nagyon sok eddig nem nem közölt dokumentumot, tervrajzot, fényképet tartalmaz. Hiszem, és vallom az eredeti dokumentumoknak közlése nagyon fontos: egyrészt színesíti a könyvet, azonban ezeket látva, már nehezebb dolguk lesz a mellébeszélőknek, a történelem ferdítőinek és hamisítóinak.

E vasútvonal műtárgyairól eddig sehol, semmilyen nyelven nem jelent meg eddig hasonló mű.

Kapható a Libris Könyvesboltban a Máriánál.

*

Megjelent Jancsó Árpád három nyelvű (magyar, román, német) könyve az ICONOGRAPHIA TEMESVARIENSIS 1716, mely Temesvár 300 évvel ezelőtti felszabadítását mutatja be írásban és sok korabeli képben. A Herczeg Alapítvány által támogatott, nagyon szép nyomdai kivitelezésű album megrendelhető a szerzőnél a következő e-mail címen: jancso­_arpad@yahoo.com, vagy telefonon: 0729 625 232.
A „Bánáti várak, helységek, helyek ikonográfiája 1595–1800” c. könyv támogatóinak kedvezmény is jár.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)
    • Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.
    • KELET FELŐL – az Erdőfű zenekar népzenei koncertje
    • RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK
    • Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      2 February 2023
      EUR
      4.9024 RON
      HUF
      1.2641 RON
      USD
      4.4632 RON
      XAU
      280.1298 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó