Az ország 24 megyéjéből származó adatok szerint jelenleg 190 818 hektár termőföldet sújt aszály Romániában – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium. A minisztérium adatai szerint 120 102 hektár búza és tritikálé pusztult el az aszály miatt, ezt követi az árpa, zab és rozs (20 292 hektár), repce (20 077), kukorica (17 329), szója (1533), borsó (454), napraforgó (6203), takarmánynövények (900), egyéb növények (3863). A következő megyékből jelentettek aszály­károkat: Arad, Bákó, Bihar, Botoşani, Brăila, Buzău, Călăraşi, Kons­tanca, Galac, Giurgiu, Hunyad, Ialomiţa, Iaşi, Ilfov, Máramaros, Neamţ, Prahova, Szatmár, Suceava, Teleorman, Temes, Tulcea, Vaslui és Vran­cea.

Egész Erópát sújtja a szárazság

Az ELTE kutatói aszálytérképükön mutatják be Európa legkritiku­sabb területeit. A közleményben azt írták, hogy a kutatók legújabb aszály­térképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csök­kenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában tör­tént, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget.
A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszere­ket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen mód­szer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tö­meges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyelországban és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése. A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leg­ha­tékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcs­- elemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenálló képességét.
Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vo­natkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20%-a és ezen belül 25 ezer kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon.