A temesvári zenekedvelő közönség nagy érdeklődése mellett került sor az Antal Mátyás karnagy által vezetett Magyar Nem­zeti Filharmonikusok Énekkara temesvári fellépésére. A Millenniumi templomban meg­tartott, a Magyar Szórványnapok rendevénysorozatába illeszkedő rendkívüli közösségi esemény azon kegyelmi pillanatok egyi­kének bizonyult, amelyek a helyi ma­gyar közösség tagjainak öntudatbeli megerősödését szolgálják. A rendezvény megnyitójában ft. Kapor János házigazda plébános a közös értékek megismerésében, fel­mu­tatásában rejlő összetartó erő közösség­formáló hatását méltatta és köszönetet mondott a kilencven tagú énekkarnak, amelynek tagsága felvállalva a gyárvárosi római ka­tolikus gyülekezet erőfeszítését, a fellépésük alkalmával begyűlt adományokat, a templom felújítási munkálatainak a támogatására ajánlottak fel. Nt. Fazakas Csaba esperes, a megyei RMDSZ-szervezet művelődési alelnöke köszöntőbeszédében a szórvány hátrányos körülményei között való értékteremtés lehetőségeire hívta fel a figyelmet, emlékeztetve a Millenniumi templomban, a temesvári magyarság e kulturális fellegvárában megtartott emlékezetes rendezvényekre, kö­zöttük a Szentegyházi Gyermekfil­har­mónia felejthetetlen koncertjére és Tolcsvay László Magyar miséjének emlékezetes előadására. Közös otthonunk a zene címmel, a Magyar Nemzeti Filharmonikusok Énekkara elsőként Liszt Ferenc: Inno a Maria Vergine bibliai ihletésű kórusművének előadásával a te­remtéstörténet misztériumába emelte be a hall­gatóságot, a fenséges hangulatot árasztó himnusz az égi és földi dolgok egybeforrását érzékeltettek. Bartók Béla Négy magyar népdal vegyeskórusra című énekkari előadása, a Liszt-darabtól merőben elütő hangzásvilágot kínált a hallgatóságnak, ugyanakkor az énekkar rendkívüli potenciálját is hí­ven tükrözte. Csemiczky Miklós „Víg órá­im, mind a vizek…” című hangsúlyosan sö­tét tónusú művét követően, a résztvevő re­for­mátus felekezetű hallgatók által jól is­mert dallalmok csendültek fel Orbán György Három genfi zsoltár című alkotása során. A kórusmű a hit megvallásának a ze­ne univerzális nyelvén való mesteri megfogalmazása. A Kolindák címen előadásra került, Adrian Pop, a román népi hagyományokat feldolgozó darabja, kiváló lehetőséget teremt a szólamok közötti párbeszédre. Szergej Rahmanyinov Vecsernyék című al­kotása az egyházi szertartások fennkölt hangulatát megidéző opus amely megkísérli a zene és az énekkar eszköztárának felhasználásával művészi módon megrajzolni a felfelé tekintő hívő ember alakját, sajnos csak rö­vid részleteket hallhatott a közönség e rendkívüli alkotásból. Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című, az alkotó egyik legnehezebb művének, illetve a Balázs Ágnes orgonaművész közreműködésével orgonán kísért Pange Lingua című kórusművének előadása méltó befejezése volt a tartalmas zenei ba­ran­­golásnak. Az énekkar két, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán által feldolgozott, közismert al­kotás megszólaltatásával is megör­ven­deztette a hallgatóságot.
(m.z.)