Ismét bebizonyosodott, hogy a Máriaföldén ötödik alkalommal megtartott Finomságok a bográcsból gasztronómiai verseny a térség közösségeit összekötő igazi kapocs, amely felülírva a jelenlegi országhatárokat, közelebb hozza egymáshoz a közösségeket Nagyszentmiklóson, Pusztakeresztúron keresztül Makótól Végvárig, és Zsombolyán keresztül a délvidéki Tornyosig és Hódegyházáig, illetve a magyarországi Zsombóig.
A főszervező Kaszta Árpád és vendégei
A Máriaföldén még meglévő, vendégszerető magyar közösségnek és Kaszta Árpád tanácsos, főszervezőnek köszönhetően a helybéliek, akik eddig soha nem látott számban vettek részt a rendezvényen, és a vendégek is, az örömteli találkozások és a kitűnő hangulatú verseny emlékével térhettek haza. “Idén huszonegy főzőcsapat jelentkezett a felhívásunkra – ismerteti a verseny főszervezője – egyetlen feltételnek kellett megfeleljenek: kizárólag bográcsban főzött ételféleségekkel vehetnek részt a csapatok. Ennek tudatában a csapatok igyekeznek a régiójukban hagyományos és ízvilágukban is a helyi ízeknek megfelelően elkészített finomságokat elhozni a versenyre. Nagy örömünkre, eddig soha nem látott nagy számban jöttek el az érdeklődők a rendezvényünkre és bizonyos, hogy lesz munkája a ft. Andó Attila plébános, Szabó Ilona szakácsnő, Keresztes János és Telesmán László által alkotott zsűrinek. A Finomságok a bográcsból gasztroversenyt támogatta a máriaföldi Polgármesteri Hivatal, a helyi és a megyei RMDSZ illetve a Római Katolikus Egyház. A továbbiakban arra törekedünk Máriaföldén, hogy a hagyományossá vált rendezvényeinket – templombúcsú, disznótor – tovább folytassuk. – mondta Kaszta Árpád”
A délvidéki Tornyosban működő Ady Endre Művelődési Egyesületet képviselve népes csapattal érkezett Máriaföldére Tóth Ugyonka Frigyes egyesületi elnök, aki a főzőversenyen való részvétel mellett, legalább annyira fontosnak tartja a szülőfaluja értékeinek népszerűsítését. Ennek érdekében az egyesület és a Magdalak Tájház közös kiállítását is elhozták Máriaföldére. Az asztalon csuhéból vagy fonálból készült babákon csodálhatják meg az érdeklődők a délvidéki viseleteket, a gazdagon megterített asztalon sós és édes sütemények, kalácsok sorakoznak, közöttük a méltán híres tornyosi papsapka, amit mifelénk közönségesen lekváros buktaként ismernek. A helyi italféleségek közül ezúttal körtepálinkát és a „mindenféle gyógyszernél jobb” bodzapálinkát kínálják, amelyről az elnök elmondja, hogy rendkívüli szakértelem kell a bodza „levének” előállításához. A gasztroversenyen első alkalommal résztvevő tornyosiak két bográcsban főztek: az egyikben tamburás körömpörkölt „muzsikált” és árasztotta szét az ínycsiklandó illatokat, a másikban pedig a mesterpacal művésznévre „hallgató” finomság rotyogott egy tornyosi autószerelő mester irányítása mellett… Arról biztosítottak az alkalmi szakácsok, hogy vazelin nem került a bográcsba, viszont a főztjüket kóstolva magunk is meggyőződhettünk arról, hogy igazi mesteri szinten készült a finomság. Kérdésünkre válaszolva, Tóth Ugyonka Frigyes elmondta, hogy a háborúk, anyagi nehézségek, kivándorlás és más bajok ellenére az 1980-ban alakult művelődési egyesület továbbra is működik, tág teret biztosítva a magyar hagyományok ápolásának. Tamburazenekart, asszonykórust működtetnek, évente több nagyszabású rendezvényt szerveznek a népi hagyományok átadására, illetve nemzetközi népzenei találkozó keretében népszerűsítik népzenei örökségünket. Néhány métert haladva a máriaföldi kulturális központ udvarán Tornyosról Zsombolyára „kerültünk”. Zsombolyáról az Ordódi Róbert által irányított, mintegy tizenöt tagot számláló Másnapos csapat névre hallgató főzőcsapat székelykáposztával reméli elhódítani a verseny egyik serlegét. Elmondja, hogy káposztán kívül, a tizenhat literes bográcsba sertéshús és többféle füstölt finomság meg más fűszerek mellett természetesen jó adag borsikafű (más néven csombor, borsfű, csomborbors, kerti izsópfű) került. Eddig még mindig teljesen elfogyott – teszi hozzá az alkalmi szakács. Igazi nemzetközi pörkölttel vesz részt a versenyen a Végvári Sándorok csapata. Ungor Sándor és Kele Sándor igyekezetének köszönhetően végvári módra készül el a Németországban termett hagymát, röszkei paprikaféleségeket, hazai sertéshúst és fűszereket tartalmazó pörkölt. Mellettük a Végvári Vándorok, vagyis a szülőfaluból elszármazottak, Pataki Győző, Gurmai Mihály és társai bográcsában vadhúsból, marhahúsból és sertéscsülökből összekomponált finomság főtt. Mintegy kiegészítésként a Sipeti Élenjárók bográcsából is finom illatok áradoztak.
Miközben a nagyszentmiklósi Révai Miklós egyesület táncoslábú tagjai éppen a Szabó Ferenc által vezetett Szinkron zenekar muzsikájára ropják a csárdást, az egyesület elnöke Mészáros Anett, Telbis Péter „főszakács” főztjét dicséri. Elmondása szerint a mértéktartó, egyszerű paprikás mindenkinek elnyerte tetszését, mert bizonyos, hogy a legtöbb konyhatündér sokszor főzött hasonlót.
Birta Júlia Mihaela és csapata a Makói Román Kisebbségi Önkormányzat és a Makói Románok Egyesülete képviseletében vesz részt a máriaföldi versenyen. Elmondása szerint kitűnően érzik magukat Máriaföldén, és betyáros pörköltet készítettek kizárólag saját összetevőkből, azzal a különbséggel, hogy a vaddisznóhús helyett házisertés húsát használták fel alapanyagnak.
Csanádról Torontáli módra készített pörkölttel állt elő Fodor Ferenc és csapata, néhány máriaföldi csapat is szorgoskodott az üstök körül, és többféle sertéspörkölttel vendégelték meg azokat, akik a helyi ízeket kedvelték. A térség gasztroversenyeinek sokszorosan díjazott csapata a pusztakeresztúri alkalmi szakácsok csapata. Máriaföldén házinyúlból készült paprikással vettek részt. Azért a nyúl, mert elmondásuk szerint „a gazdasági válság ellenszere a háztáji nyúltenyésztés”. Valami igazság lehet a dologban, hiszen alig egy emberöltővel ezelőtt, a rendszerváltást megelőző tragikus időkben szinte minden gazdaságban tenyésztették a tapsifüleseket…
Bizonyos, hogy Olvasóink közül nagyon kevesen hallottak, még kevesebben kóstolták meg a pójékaleves nevű finomságot. Amelyet bügyürűvel illik felszolgálni. Legalábbis Gyergyócsomafalván és környékén. Máriaföldén, a Kisteremián több mint három évtizede megtelepedett Ambrus Etelka és Ambrus Ferenc készítette el a székelyföldi étket. A bográcsba zöldségfélék, („főleg murok s petrezselyem”), sertéshús (módjával!), só, bors, meg – soha ki nem találják! – aszalt szilva került. „És a tetejére, a végén bügyürű kell, s azzal erősen finom” – biztatott a kóstolásra Etelka néni. Rákérdezve a furcsa nevű valamire, kiderült, hogy gyűszűvel kiszaggatott, a levesgolyóhoz hasonlatos, külön kisütött tésztából készül a bügyürű. Külön öröme az Ambrus családnak, hogy Ferenc édesanyja és a két unoka, Melissza és Fábián, is részt vettek a pojékaleves elkészítésében.Hogyan kerültek Kisteremiára? – kérdeztem a házaspárt. Történetük sokszáz, vagy ezer székelyföldi családéval azonos: az otthoni nehéz megélhetés miatt, telepedtek meg a Bánságban, ahol a kemény munkának megvolt a látszata.
A helybéli Szabó Zoltán Szilágyságból, felesége, Ilonka pedig Szatmár megyéből került Máriaföldére, ahol befogadó közegre találtak. „Hajdan nagyon jó élet volt Máriaföldén – emlékezik vissza Zoltán bácsi –, de még most sem rossz, mert aki dolgozik, az halad előre. A rendszerváltás előtt az akkori, mára teljesen megszűnt szőlészetben, feleségem pedig szakácsnőként a helyi kantinban dolgozott. Később egyes egyedül ötven hektár földet dolgoztam meg, kombájnon kívül minden gépem megvolt. A gabona egy részét feletettem, bikaborjakat neveltem meg évekig tizenegy gyönyörű lovat is tartottam, vadonatúj hintót csináltattam, szép tanyám is volt… De ahogy romlott a gazdasági helyzet, a gabona ára mindig kevesebb lett, meg hát az erőm is fogyogatott, lassanként felhagytam a gazdálkodással. De a lótenyésztésről nem mondtam le, ma is tartok egy lovat!” – jelentette ki a hetvenharmadik évében járó Zoltán bácsi.
Szemerédi Ernő a hódegyházi Szent István Hagyományőrző Egyesület és a Vajdasági Magyar Szövetség helyi elnöke. Családjával és a Lila Akác Magyar Művelődési egyesület népes csapatával vesz részt a főzőversenyen. Utóbbiak népművészeti kiállításnak is beillő összeállítást hoztak Máriaföldére. A sátor oldalára számos, a helyi mintákkal díszített falvédőt, terítőt, fésűtartót helyeztek el, egyesek közülük száz évnél régebbiek és a hódegyházi Szabó Erzsébet és Lőrinc Rozália szerint talán ma már nem is ismerik nem csak a településen, de a környéken sem a slingelés (az Arcanum adatbázisban elérhető néprajzi lexikon szerint: a szélén csipkésre kivágott vászonneműek (ing, pendely, terítő, ágynemű) díszes huroköltéses szegése – szerk. megj.) technikáját. Mindketten örömmel emlékeznek a sok-sok évvel ezelőtt, különféle technikákkal elkészített falvédőkre, terítőkre, díszekre és azokra a főként téli estékre, amikor sokan összegyűltek és kézimunkáztak, közben a világ dolgait is „elrendezték…”. A Lila Akác egyesület elnöke, Piri Róbert ezúttal szakácsként mutatkozott be a főzőversenyen: káposztát főzött gazdagon. Magyarul: kevés káposzta mellé hasonlóan kevés rizs, füstölt csont, kockára vágott sertéscomb, kolbász és a hozzávaló fűszerek kerültek a bográcsba.
Gyuris Zsolt, Zsombó nagyközség polgármestere évek óta visszatérő vendég Máriaföldén. „Odahaza missziónak tekintjük segíteni a fogyatkozó, de kitartó és együttmunkálkodó máriaföldi magyar közösséget – mondta a polgármester. – Örömmel jövünk ide és örömmel fogadjuk a Máriaföldéről érkezőket Zsombón. Úgy gondolom, hogy Máriafölde vonatkozásában nekünk egyfajta katalizátor-szerep juthat. Az, hogy elősegítsük a közösség erősödését szolgáló folyamatokat. Nyitottak vagyunk az együttműködésre, társak lehetünk ismét a túl korán elhunyt Marossy Zoltán barátom által kezdeményezett és a szörványközösségekben elő, magyarul nehezen beszélő gyermekek zsombói táboroztatásában, vagy más elképzelések megvalósításában. A mostani gasztroversenyen séfünk, Sánta Imre bácsi klasszikus marhapörköltet készített zsombói módra, amely mindenkinek nagyon ízlett.”
Bizonyos, hogy a főzőverseny legifjabb csapata a Lepus Enikő és Bartók Béla által irányított nagyszentmiklósi Kékibolya néptánccsoport csapata volt. Nemcsak a legifjabb, hanem a legserényebb is volt, ugyanis a gyermekek maguk főzték meg a bográcsban az alföldi lebbencslevest. A néptánccsoport további fellépéseiről érdeklődve, a csoportvezetők elmondták, hogy a nyár folyamán több fellépésre – közöttük a XXVI. Bánsági Magyar Napokon – is sor kerül, de a helyi Bolgár Művelődési Napon és a városnapokra is készülnek. A somogyi, rábaközi, sárközi, szatmári, délalföldi koreográfiákat követően, továbbra is Adorjányi Szabó Nóra oktató irányítása mellett idén egy kalocsai táncrendet kezdtek el tanulni – egészíti ki Lepus Enikő – és jó esély mutatkozik arra, hogy ezzel a koreográfiával lépjenek színpadra a nyár végi rendezvényeken.
Verseny volt, a zsűri különféle díjakkal jutalmazta a főzőcsapatokat, viszont ezúttal eltekintünk a díjazottak nevének közlésétől, mert meggyőződésünk szerint minden résztvevő nyertese volt a nagysikerű rendezvénynek.
Makkai Zoltán
-
Recent Posts
- HIRDESSEN ITT!
Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.
További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk. Archives
- February 2023
- January 2023
- December 2022
- November 2022
- October 2022
- September 2022
- August 2022
- July 2022
- June 2022
- May 2022
- April 2022
- March 2022
- February 2022
- January 2022
- December 2021
- November 2021
- October 2021
- September 2021
- August 2021
- July 2021
- June 2021
- May 2021
- April 2021
- March 2021
- February 2021
- January 2021
- December 2020
- November 2020
- October 2020
- September 2020
- August 2020
- July 2020
- June 2020
- May 2020
- April 2020
- March 2020
- February 2020
- January 2020
- December 2019
- November 2019
- October 2019
- September 2019
- August 2019
- July 2019
- June 2019
- May 2019
- April 2019
- March 2019
- February 2019
- January 2019
- December 2018
- November 2018
- October 2018
- September 2018
- August 2018
- July 2018
- June 2018
- May 2018
- April 2018
- March 2018
- February 2018
- January 2018
- December 2017
- November 2017
- October 2017
- September 2017
- August 2017
- July 2017
- June 2017
- May 2017
- April 2017
- March 2017
- February 2017
- January 2017
- December 2016
- November 2016
- October 2016
- September 2016
- August 2016
- July 2016
- June 2016
- May 2016
- April 2016
- March 2016
- February 2016
- January 2016
- December 2015
- November 2015
- October 2015
- September 2015
- August 2015
- July 2015
- June 2015
- May 2015
- April 2015
- March 2015
- February 2015
- January 2015
- December 2014
- November 2014
- October 2014
- September 2014
- August 2014
- July 2014
- June 2014
- May 2014
- April 2014
- March 2014
- February 2014
- January 2014
- December 2013
- November 2013
- October 2013
- September 2013
- August 2013
Recent Comments
Find us on Facebook
Curs Valutar
8 February 2023EUR4.9022 RONHUF1.2474 RONUSD4.5747 RONXAU275.3601 RONIdőjárás