• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Szekernyés János – 100 éve hunyt el Kaffka Margit, a magyar asszonyírók halhatatlanja


 28 Nov 2018   Írta admin  0 Hozzászólás


“NAGY IDŐK JÖNNEK ÉS NAGY VÁLTOZÁSOK…”

Kaffka Margitot rendkívül magas lázzal 1918. november 26-án szállították be szeretett fiával, Fröhlich Lászlóval együtt a Bálint Rezső professzor vezette budapesti 1. számú belgyógyászati klinika túlzsúfolt influenzás osztályára. Habár a 38 esztendős írónő minden óvintézkedést ide­jében megtett, hogy az I. világháború utolsó esztendejében kitört, Európa-szer­te pusztító járványos betegséggel meg ne fertőzödjön, az influenza mindkettőjük – anya és fia – szervezetét végzetesen meg­támadta. A spanyolnátha következményeként kétoldali tüdőgyulladás lépett fel, amelyhez szívgyengeség társult. Az orvosok nem tudták megmenteni életü­ket. A 20. századi magyar irodalom író­női­nek egyik legkiválóbbikja száz esz­- ­ten­dővel ezelőtt, 1918. december 1-jén déli 13 óra 40 perckor második férje, dr. Bauer Ervin (1890-1935) karjaiban lehelte ki lelkét. Másnap meghalt Kaffka Margit középiskolás fia is. Mindkettőjüket 1918. december 4-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Ke­vesen állták körül a sírgödröt, amely mellett a Vörösmarty Akadémia képvi­sele- tében az írótárs Móricz Zsigmond mondott búcsúbeszédet. A koporsók beszentelésénél a Nyugat szerkesztősége nevé­- ben a költő és prózaíró Babits Mihály vett búcsút az elhunytaktól. Bauer Ervint annyira megviselte a tragédia, hogy ágynak esett, meg sem jelenhetett a kettős temetésen. A zord, daraesős időjárás, a fő­város utcáin és terein zajló forradalmi tüntetések, a járványtól, a megfertőződéstől való félelem tartotta vissza a budapestieket attól, hogy nagyobb számban je­- lenjenek meg a temetésen, hogy méltóbban róják le kegyeletüket.
Halálának esztendejében, 1918-ban há­rom kötetet rendezett sajtó alá és jelentetett meg Budapesten: ifjúsági írásait Kis emberek barátocskáim címen, a Temes­vári Állami Főgimnázium végzős diákjának, Jeges Ernőnek (1898-1956), a ké­sőb­bi jeles festő- és grafikusművésznek a címlapjával és szövegközi rajzaival ad­ta ki, Az élet útján címen gyűjtötte össze és tette közzé verseit, míg elbeszélései füzérét halála után A révnél címen nyom­tatta ki a Pallas Részvénytársaság. A pró­zakötet anyagát még az írónő válogatta s állította össze. Életében megjelent utolsó könyvei valamint poszthumusz kötete anyagát részben Temesvárott vetette papírra, csiszolta, írta át és véglegesítette. Kaffka Margit ugyanis élete utol­só négy esztendejének számottevő részét a Bánság fővárosában töltötte. 1914. augusztus 12-én Szegeden kötött há­zas­ságot a nála nyolc esztendővel fiatalabb Bauer Ervin szigorló orvosbiológussal, Balázs Béla író öccsével, akit 1913 telén ismert meg. A fiatal férjet behívták kato­nának Sze­ged­re, majd harctéri szolgálatra rendel­ték. A frontról betegen került a kassai ka­tonai kórházba. 1915. elején utazott a Béga-par­ti városba, ahova felülvizsgálatra, majd azt követően kórházi szolgálatra rendelték. Felesége is vele tartott.
A Temesvárott berendezett hadikór­há­zakban Bauer Ervin volt az egyedüli kór­boncnok. A kórház parancsnoka na­gyon megkedvelte. Temesvárott a házas­pár néhány napig a józsefvárosi vasút­- állomás közelében emelkedő Korona Szállóban lakott. Lakást először az Or­mós utca 12. szám alatti házban „hátul az udvarban” béreltek, majd 1915. november 15-én áthurcolkodtak az Ormós utca 10. szám alatti bérház I. emeletére, ahonnan rövid idő múltán átköltöztek a Gyár­városba, az Andrássy út 5. szám alá. Sze­­dett-vedett bútort béreltek havi 15 koronáért az üres lakás berendezésére. A Budapestre fölrándult Kaffka Margit pe­dig két ládában szőnyegeket és egyéb a háztartáshoz szükséges dolgokat adott fel. A ládák azonban késtek, nehezen ér­keztek meg Temesvárra. Ételt Kaffka Margit a maga számára is Bauer Ervin tisztiszolgájával, Fehér Antallal a tiszti kantinból hozatott. Az ételhordó 14 koronába került.
Temesvárott töltötték az első közös karácsonyukat. Fenyőfát is vásároltak, amelyet aranypapírral, dióval, gyertyák­kal stb. díszítettek fel. Kaffka Margit 1915. december 27-én Temesvárról fel­uta­zott Budapestre, ahol 1916. január 2-ig maradt, Temesvárra visszatérve újabb albérletet az Andrássy út 6. szám alatti bérház első emeletén szereztek, később meg az Andrássy út 35. szám alatt laktak. Bauer Ervin számolt be életkörülményeik alakulásáról nővérének küldött levelében: „A bútorok, szőnyegek itt vannak és egészen csinossá tette Margit a szo­bán­kat. Sajnos csak délben és este lehetünk együtt, nem úgy, mint eddig, de akkor annál jobban örülünk egymásnak. Vasárnap és itt-ott néha más napon is tudok egy szabad délutánt csinálni magamnak”.
A Béga-parti városban a szép- és közíró Kaffka Margit – akit 1918-ban választott tagjai sorába a Vörösmarty Társaság – viszonylag sokat dolgozott. A Franklin Könyvkiadó megrendelésére megfeszített tempóban átdolgozta, újra írta Állomások című regényét, amelyet két évvel korábban a Vasárnapi Újság közölt folytatásokban. A kézirattal terminusra, 1916 virágvasárnapjáig kellett elkészülnie. Míg a könyv szerkesztése és korrektúrája tartott, élénk levelezésben állott Schöpflin Aladárral (1872-1950) és Fenyő Miksával. Kaffka Margit géppel írt, mivel fájlalta a karját és a mellét: Nagyon félt a mellráktól is. „Verje meg az Isten ezt a hosszú háborút” – fakadt ki 1916. március 15-én édesanyjának küldött leve­lében, majd megjegyezte: „Csak már bé­ke volna, ha nyomorognánk is, amire bizony el vagyunk készülve egy kicsit. Borzasztó ez a drágaság; ma mosatok, a szappan kilója 4.80 K, a kávé 8.50 K, s így megy a többi. El se kezdjük a busulást ezen, mert akkor vége-hossza se vol­na. Örülünk, hogy legalább együtt le­he- tünk ezekben a súlyos időkben”. Fizikai- és idegállapota erősen labilissá vált. Kaffka Margit és Bauer Ervin időközben a Gyárvárosból átköltöztek a Belváros szívébe, a Jenő herceg tér 3. szám alatti bérház II. emeletére. „Itt a lakásunk na­gyon jó, tisztességes, városias hely; de télen meg fogunk fagyni, mert fát, szenet az Istennek se lesz lehet kapni” – tájékoztatta Bauer Hildát Kaffka Margit, akinek egyik későbben kelt levelében is dicsérte új temesvári lakásukat: „itthon vagyunk az új lakásban, mely tényleg sok tekintetben előnyös és kellemes. A fő jó az, hogy 5 percnyire van Ervin kórházától és így naponta 3 órával többet lehetünk együtt, egyébként is tiszta és nagy szoba. Ervinnek különös örömet okoz két szép olaj­nyo­mat a falon, az egyik borús téli dél­- utánt ábrázol, kis házzal, zúzmarás úttal és szánkóval, a másik hegyi tájat zsúfolt hegyekkel, patakot, villát a partján és várromot az ormon. Színben majdnem teljesen egyforma mind a kettő, de szó ami szó, bennem is teljes hangulatot kelt. Úgynevezett naiv és irodalmi hangulatot és erős a hitem, hogy legtöbb emberben csak ilyet keltenek az ábrázolatok; né­hány kivételes egyént, született szín- és vonalélvezőt kivéve. Tán nem is rakjuk fel Czigány Dezsőt és Lesznai Annát, ezúttal hadd maradjon meg az egésznek ez a jó kis átmeneti hónapos szoba költészete.” A lelki szorongások, a magány s a háborús nehézségek gerjesztette depressziós állapot mellett a hipochondriára hajló Kaffka Margitot erősen foglalkoztatta Temesváron is a ráktól való félelem. Orvosokkal vizsgáltatta meg magát. Felkereste többek között a város főorvosát, Tauffer Jenőt (1857-1933), a Fehér Kereszt Egylet szülészeti és bábaképző intézetének igazgatóját is, aki többször megvizsgálta s megnyugtatta, hogy nincs komolyabb testi baja. A szatmári zárdában töltött gyermekéveit elevenítette fel Hangyaboly című regényében, amely 1917-ben hagyta el a nyomdát. A könyv, amelyben nyíltan szembefordult a vallásos nevelés bigott és elmaradott felfogásával, nagy közönségsikert aratott. A ko­rabeli kritikusok többsége ellenben fanyalogva, komoly fenntartásokat és kifogásokat fölróva fogadta. Irodalmi tevé­kenysége mellett Kaffka Margitot köz­író­ként is számontartották. Publicisztikai mun­kássága leginkább pályafutásának végén, temesvári tartózkodása éveiben teljesedett ki. A korszak jóformán valamennyi jelentős folyóiratában vagy hírlapjában – a Világban, Nyugat-ban, Esztendőben, Érdekes Újság-ban stb. – je­lentek meg írásai. Publicista munkás­sá­ga csúcsát a Pesti Napló hasábjain közölt írásaival érte el. Szubjektív hangütésű városrajzot közölt Temesvárról is, amelyet másodközlésben a Pogány Mihály szerkesztette Temesvári Hírlap is publikált. Nagyon kritikus szemmel tekintette át a Béga-parti város történelmi múltját s mutatta be 20. század eleji mindennapjait, hangulatát és karakterét. A garnizonvárossal szembeni ellenérzésének leveleiben is sűrűn hangot adott. Szépirodalmi és újságírói munkássága mellett jelentős volt műfordítói, valamint tankönyvírói működése is.
Bauer Ervin 1918 tavaszán a Loson­czy (jelenleg: Unirii) tér 16. szám alá költözött. Felesége, Kaffka Margit Buda­pesten tartózkodott, ahol heteken át fogorvoshoz járt. Élénk levelezést folytattak. Az élet útján címen verseskötete jelent meg 1918 elején, amelyről a Nyugat 1918. május 1-jei számában Ady Endre közölt méltató, elismerő sorokat „gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnőnek” nevezve Kaffka Margitot. A verseskötet Kosztolányi Dezső, Hatvany Lajos, Gaál Gábor, H. László Ary is recenzálta. A kiváló írónő utolsó írása halála után egy héttel, a Pesti Napló, amelynek szer­ződéses munkatársa volt, 1918. december 8-i számában jelent meg Lelkes dolgoknak lelkesültjei címen. Az októberi polgári forradalom élményét tükröző cikk­- ben messianisztikus és utópikus reménykedésének, a világmegújulásba vetett bizalmának adott hangot: Kaffka Margit tele volt hittel, bizakodással. A zsidók történetírójáról, Josephus Flaviusról készült regényt írni. Szorgalmasan gyűjtötte az anyagot. Elkészült jegyzetei megőrződtek kéziratos hagyatékában. Az Európán végigpusztító spanyolnátha-járvány azonban véget vetett fiatal életének.
Temesvárt az I. világháború vihara a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írójaként, a Nyugat nemzedékének fontos tagjaként számontartott Kaffka Margit sorsának, életpályájának és irodalmi tevékenységének fontos színterévé avatta. A magyar literatúra egyik legnagyobb asszonyíróját a temesváriak bizonyos fokig külön a magukének vallhatják és érezhetik.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      30 January 2023
      EUR
      4.903 RON
      HUF
      1.2523 RON
      USD
      4.4936 RON
      XAU
      278.6082 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó