• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Szekernyés János – 200 éve született Temesvárott Klapka György tábornok 11.


 30 Sep 2020   Írta admin  0 Hozzászólás


„Zeng, dörg az ágyú, csattog a kard…”

Betörés a Jablunkai-hágón

Párizsban ismerkedett meg az olaszországi Magyar Légió feloszlatása után Klapka György tábornok Martha Ines d’Arbouinnal, egy Brüsszelben élő angol nagykereskedő lányával, akit csakhamar feleségül is vett. Az esküvőre Lon­donban került sor 1864. október 29-én. A házasságból há­rom gyermek született: György, Érnő és Márta.
A családi kötelékek és kötelezettségek sem, a sorozatos csalódások és kudarcok sem mérsékelték, oltották ki Klapka György megrögzött, kibékíthetetlen Habsburg-ellenességét. A magyar emigráció katonai vezetőjének indulatait, politikai beállítottságát sietett felhasz­nál­ni és Poroszország javára ka­matoztatni a „német Machiavelli”, a junkerek érdekeit képviselő és megtestesítő Otto von Bismarck-Schönhausen (1815–1898) miniszterelnök, aki minden eszközt felhasznált, hogy az egyesülés legfőbb akadályának, Ausztriának az ellenállását megtörje. A hadviseléstől, a „testvérháború” kirobbantásától sem ódzkodott, riadt vissza. Kitartó diplomáciai aknamunkával, az osztrákellenes erők összevonásával, tömörítésével készítette elő az 1860-as évek folyamán a porosz-osztrák háborút.
Otto von Bismarck-Schönhausen porosz kormányfő személyes meghívására Klapka György 1866. június 30-án Ber­linbe utazott, ahol a „vaskancellár” megbízta az osztrákok ellen bevethető Magyar Légió megszervezésével és vezetésével. Bismarck aljas álnoksággal kihasználta Klapka György jóhiszeműségét, tájékozatlanságát a gyökeresen megváltozott körülmények, a bonyolult nemzetközi helyzet és erőviszonyok szövevényeiben. A nagy politikai manőverező Otto von Bismarck Berlinbe hívta Türr Istvánt (1825–1908) és gróf Csáky Lászlót (1820 –1891) is. A előjeleket, a porosz-osztrák viszony kiéleződését kedvező feltételnek és körülménynek vél­ték a közép-európai népek szabadság-mozgalmainak fellendítésében, győzelemre segítésében.
A bizakodást, a reményt tovább fokozta, meghatványozta a komoly technikai és hadvezetési fölényben levő poroszok 1866. júliusi 3-i döntő győzel­me Königgrätznél a Benedek Lajos (1804-1881) táborszernagy, főparancsok vezette oszt­rák sereg felett, amelyből 5735 fő vesztette életét, 7925 eltűnt, 22.000 katona meg fogságba esett. A porosz kormány engedélyt adott, hogy Klapka György tábornok tisztjei harcosokat toborozzanak a Magyar Légió számára a hadifoglyok kö­rében. Klapka Györgynek kezdettől fogva világos és pontos hadműveleti tervei és szándékai voltak: tudta, hogy ön­kénteseivel a Jablunkai-hágón kell behatolnia Magyarország területére.
Kiáltványt intézett Klapka György a hadifoglyokhoz, ami­re mintegy 4000 katona gyűlt, sereglett össze a sziléziai Kasselbe és Neissebe. A porosz kormány hozzájárulásával, Kos­suth Lajos kormányzó Klapka Györgyöt nevezte ki a Magyar Légió parancsnokául, Vetter Antal (1803–1882) altábornagyot meg főfelügyelőjéül, akik előtt 1866. július 26-án Neisse város katonai díszterén a sereg felesküdött a zászlóra. A lovasság gróf Bethlen Gergely (1810–1867) parancsnoksága alá került, a tartalák lo­- vasságot Uchtritz Emil (1808–1886) ezredes komandírozta. A vezérkar főnöke ugyancsak ezredesi rangban Mednyánszky Sándor (1816–1875) lett. A főnökséghez, az „északi magyar seregek parancsnokságához” tartozott még Mogyoródy Adolf dandárparancsnok, gróf Karacsay Sándor és gróf Csáky Tivadar, aki Komáromy Györggyel „a magyar ideiglenes nemzeti kormány képviselője” tisztségét is betöltötte a porosz kormány mellett. Csapattisztekként Scheiter alezredes, Kovács Sándor kapitány, Szabó Gusztáv és Seregdy Antal főhadnagyok szolgáltak.
Az eskütételt követően Klapka György mintegy másfélezer fős, rosszul felszerelt, katonaszökevényekből és a poroszok által ejtett hadifoglyokból álló seregével Oderbergén át Ostrava közelébe vonult, ahol tábort ütött. Itt érte utol Rényi őrnagy 1866. július 28-án, aki a két nappal korábban, 1866. július 26-án Nikolsburg­ban megkötött előzetes porosz-osztrák béke­egyezményről tájékoztatta. A hír hallatán felsejlett a villafrancai eset megismétlődésének a réme. Klapka György nem áll meg, nem fordult vissza, katonáival tovább vonult Magyarország felé, 1866. augusztus 3-án ért Szilézia, Morvaország és Magyarország határára, amelyet átlépve a Jablunkai-hágon át este 19 órakor bevonult a Trencsén vármegyei Turzófalvára (ma: Turzovka), ahol a település plébánosa látta vendégül a Magyar Légió tisztikarát.
Tettét, kétségbeesett és kihívó lépését Klapka György sietett megindokolni, érvekkel alátámasztani: „Kiégett volna a szemem, ha valaha Bismarck elé kerülök, s úgy múlt volna el a háború, hogy kardomat sem húztam ki hüvelyéből. Tisztában voltam vele, hogy az oszt­rá­kok az első fára felakasz­tanak, ha a kezükbe kerülök, mert hát fegyverszünet idején törtem az országra, se én, sem csapatom nem állt a nemzetkö­zi hadijog oltalma alatt. Mind­azonáltal meg kellett kockáz­tatnom a vállalkozást, hacsak nem akartam egész életemben szégyenkezni.” Önkéntesei is vágytak arra, hogy lábukat – ha csak pár órára is – Magyarország földjére tehessék. A poro­szok sem ellenezték a vakmerő akciót, mivel a magyarok benyomulása révén is további nyomást kívántak gyakorolni a kiszolgáltatott helyzetbe került Ausztriára.
Helyzetének fonákságát, ki­látástalanságát felfogva és átérezve – mivel a poroszok segítségére, katonai, anyagi és politikai támogatására a továbbiakban nem számíthatott, a honvédek érkezésére a nagyobb részt szlovákok lakta Trencsén vármegyében és a Felvidéken nem tört ki népfelkelés – demoralizálódott csapatát 1866. augusztus 4-én a Viszoka-szoroson keresztül visszavezette a határ túloldalára.
Klapka György 1866. augusztus 14-én lemondott a parancsnokságról, a nevét viselő légiót, amely mindössze 80 napig létezett, feloszlatta. „Komárom hős védőjének” forradalmi küldetése 1866 nyarán gyakorlatilag lezárult. Mind­össze 46 esztendős volt. Az európai politikai színtér gyökeres átrendeződését, a magyar e­mig­ráció szétmorzsolódását, felbomlását látva és tapasztal­va, nem vállalta tovább a med­dő, a kilátástalan hontalanságot. „Mi külföldön csak azt tud­tuk, hogy Velence átadása után Olaszország ki volt elégít­ve, hogy ezáltal Magyarország legbiztosb és legtermészetesb szövetségese Ausztia barátja lett, kire nem számíthatunk többé, hogy az or­szág szerencsétlen helyzete, naponkint növekvő szegénysége, a különféle nemzetiségeknek az ország vesz­tére törő célzatai: a kiegyezést nemcsak kívánatossá, de napról napra szükségesebbekké teszik. S ami­dőn ez létesült, s mi azon szentesített törvényekben, melyeken az nyugodott, jövő állami fejlődésünk csíráit szint­úgy, mint a valóban szabadelvű alkotmány nem egy támpontját felismertük, s midőn végül a ki­rály aláírta a koronázási hitlevelet s megesküdött az alkotmányra. Szóval, midőn mindez megtörtént, e pillanatban mi kül­földi missziónkat befejezett­nek tekintve, visszatértünk a hazába, hogy itt mindegyikünk tehetségéhez képest, résztvehessen alkotmányos állapota­ink rendezése/ben/ és consoli­dátiójában.” – világított rá hazatérése okaira és indítékaira temesvári választóihoz Nizzából 1869. január 28-án intézett üzenetében.
A magyar emigráció több más jelentős, mértékadó személyiségéhez – Türr Istvánhoz, Horváth Mihályhoz, Teleki Sán­dor­hoz, Pulszky Ferenchez, Helfy Ignáchoz és másokhoz – hasonlóan élve az 1867-es oszt­rák-magyar kiegyezés meg­teremtette, felkínálta „fele­lős­ségre vonás nélküli hazatérés” lehetőségével élete 47-ik esztendejében Klapka György tábornok is visszaköltözött Magyarországra, ahol a kormány­zó Deák-párthoz való csatla­kozása dacára az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc eszméinek és eszményeinek következetes és hűsé­ges híve és hirdetője maradt. Leghőbb szándéka és célja – mint a Pesti Naplónak nyilatkozta – „gazdag tapasztalatival a hazának szolgálni”.
(folytatjuk)


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      29 January 2023
      EUR
      4.8922 RON
      HUF
      1.2615 RON
      USD
      4.4928 RON
      XAU
      278.5647 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó