• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)

Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.

KELET FELŐL - az Erdőfű zenekar népzenei koncertje

RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK

Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat

HÍREK ITTHONRÓL MEG OTTHONRÓL

Házasság hete (február 12-19.)


Szekernyés János –200 éve született Temesvárott Klapka György tábornok 3.


 28 Apr 2020   Írta admin  0 Hozzászólás


„Zeng, dörg az ágyú, csattog a kard…”

Nemesi testőrből honvédtiszt

A karánsebesi katonai iskola végzettjeként, a 18 életévét betöltött Klapka György az 1838 húsvétjára Bécsbe utazó Theresia nővérét és sógorát, Sprung Antalt arra kérte, hogy vigyék magukkal a császárvárosba. Öt napig tartott az út Pestig, amely az 1834-es nagyárvíz pusztításait ki nem heverve eléggé ro­mos, lepusztult volt. Két napot és egy éjszakát töltöttek az Ár­pád gőzhajó fedélzetén, amely Bécsbe vitte a família tagjait, akik a weideni Goldenes Lamm szállóban szálltak meg. Miután előzetesen elnyerte apja, Klapka József jóváhagyását, az ifjú Klapka György, hadmérnöki iskolát végzett bátyja, Klapka Nán­dor közbejárására, hathatós támogatásával beállt kadétnak a 2. tábori tűzérezredbe, amelynek báró Christen ezredes volt a parancsnoka. Két nyomós ok miatt választotta a tűzérséget: a többi fegyvernem egyikének kö­telékében sem kaphatott vol­na az „ízlésének”, az igényeinek és elvárásainak maradéktalanul megfelelő magasabb szintű kiképzést, másrészt pedig nyomasztó vagyoni helyzetbe ke­rült apjától nem várhatott, nem kaphatott semmifajta anyagi segítséget, támogatást. A fegyvernemek többségénél – különösen a lovasságnál – elengedhetetlenül megkívánták, elvárták a „csa­ládi dotációt”. „Alig öltöttem föl az egyenruhát, fölolvasták előttem az esküt, amelyet le kellett tennem. Amint annak sza­vait mondottam, keblem elszorult, mert éreztem, hogy mostantól kezdve nem vagyok többé szabad ember – írta Emlékeimből című 1886-ban kiadott memoárkötetében Klapka György –, hanem rabszolga: hogy többé nem saját akaratom, hanem mások akarata rendelkezik fölöttem. De ezek a bilincsek szabad akaratomból származtak, és az efféle bilincseket hordani kell, és így türelemmel el­- viseltem őket. Nagyon hamar be­leszoktam állásom szigorú vas­fegyelmébe, beláttam annak szükséges voltát, és alkalmazkodtam hozzá.” Hadapródként tehetsége, rátermettsége, szorgalma, elevensége és alkalmazkodó képessége által hamar ki­tüntette magát. Miden idejét és energiáját a hadi tudományok minél alaposabb elsajátítására fordította. Az ezrediskola két­éves tanfolyamát, karánsebesi is­mereteit is kamatoztatva, kiváló eredménnyel abszolválta. Előmentelét, szorgalmát méltányolva felettesei áthelyezték a bombász-karba, amely az Oszt­rák Birodalom hadseregében a tűzérképzés legmagasabb fokozatát képviselte. Klapka György főként a felsőbb matematikát tanulmányozta behatóan.
Hogy katonai egyenruhát vi­selő fiai előmenetelén lendítsen, Klapka József többször is megkísérelte, hogy a család régi cseh nemesi rangját és címét aktualizálja, ismét elismertesse. Mivel próbálkozásai nem jártak sikerrel, régi képviselőházi kapcsolatait mozgósítva, kihasz­nál­va folyamodott a magyar ne­- mesi cím elnyeréséért. Érdemei elismeréseként kapta meg V. Ferdinánd király aláírásával az 1841. július 15-én Bécsben kelt oklevelet a címzetes magyar nemesi cím adományozásáról személye és két fia – Nándor és György – számára. Nemes ifjúként a bombász-tanfolyamot abbahagyva Temes vármegye de­- legáltjaként Vukovics Sebő (1811-1872), első alispán javas­latára és ajánlásával Klapka György 1842 tavaszán hadnagyi rendfokozatban beléphetett a Magyar Királyi Nemesi Testőrség állományába. A gárda, az elitalakulat parancsnoka hernádvécsei és hajnácskeői gróf Vécsey Ágoston (1775-1857), lovassági tábornok – az Aradon kivégzett vértanú-tábornok, hernádvécsei és hajnácskeői gróf Vécsey Károly (1803-1849), elvetemülten császárhű apja volt, aki maga kérte fia példás megbüntetését, utolsókénti kivégzését – szintén Temes várme­gyé- ből származott.
„A magyar királyi nemes testőrség az én időmben Bécs legszebb csapatja volt. 72 fiatal tiszt, 18-26 év között, gyönyörű, ezüsttől duzzadó egyenruhában, vállaikon párducbőrrel, mind­annyian szilaj szürke magyar pa­ripákon lovagolva – a test­őr­ség, ha ünnepélyes alkalmakkor kirukkolt, minden magyarnak büszkesége volt, és alkal­mas arra, hogy minden idegennek a figyelmét magára vonja” – idézte fel leplezetlen nosztalgiával emlékeit, benyomásait élet­írásában Klapka György. Habár a szabályzat előírta, szolgálati kötelességükké tette, továbbképzésükre – a hadi tudo­- mányok különböző ágaiban, a történelemben, mennyiségtanban és más tantárgyakban – nem sok gondot, figyelmet és időt fordítottak. Vidám és könynyű életet folytattak a gárdisták. Kártyaszenvedélye katasztrofális anyagi helyzetbe sododorta. Tetemes adósságot halmozott fel. Apja nem nyújthatott segítséget. A hitelezők szorongatták.
Az alapszabályok öt évben szabták meg a gárdisták szolgálati idejét. A fél évtized leteltekor, 1847-ben a főhadnaggyá elő­léptetett Klapka Györgyöt visszairányították a hadseregbe, amelynek parancsnoksága Pancsovára, a német–bánsági 12. határőr-gyalogezredhez vezényelte. A császárváros után unal­mas, lapos vidéki fészek benyomását keltette a fiatal katonatisztben a Temesnek a Dunába torkollása közelében csön­desen meghúzódó garnizontelepülés.
Hogy hitelezőitől elérhetetlen távolságba kerüljön, hogy anyagi helyzetén valamelyest javítson, a kalandvágytól, az egzotikum iránti vonzalmától is hajtva, apja oponálásával, ellenszegülélésével dacolva úgy dön­tött, hogy él a felkínált lehetőséggel, és Észak-Indiába, Lahoréba utazik, s az uralkodó, Rundschid-Sing zsoldjába szegődik. Minden szükséges előkészületet megtett, poggyásszát összecsomagolta, s 1848 áprilisában készült útra kelni.
1847-1848 telét a Szászvárostól néhány órára fekvő, románok laktak Kudzsiron töltöt­- te, ahol Júlia nővére férjével, Ötvös Józseffel és gyermekeivel élt. A szíves fogadtatás, vendéglátás dacára kedvetlen volt, szomorkássá ködösült a hangulata. Vadászgatott és sokat olvasott. Az Ötvös család egyetlen hírlapot, a hivatalos Wiener Zeitungot járatta, amelynek lapszámait Kudzsiron hetente egyszer kézbesítették. Klapka György mohó kíváncsisággal olvasta a forrongó Franciaországról és Olaszországról közölt híreket, tudósításokat. Mikor a Fülöp Lajos meneküléséről és a francia köztársaság kikiáltásáról tájékoztató közleményt olvasta, egy belső hang azt súgta neki, hogy hagyjon fel indiai útjával, hogy működési teret saját hazájában keressen, ahol „nemsoká­ra minden egyes honfi erejére szükség leend”. Búcsút vett nővérétől és családjától, s Nagy­szebenbe ment, onnan Temes­váron át Pestre sietett, ahova március utolsó napjaiban érkezett meg. Tagja lett a Radikál Körnek, amelynek összejövetelein minden este Petőfi Sándor is megjelent.
A felelős magyar minisztérium 1848. május 16-án kibo­csátott az ifjúságot „a haza, a királyi trón és az alkotmány védelmére” mozgósító a Magyar­országban tanyázó sorkatona­- ság­hoz intézett felhívására Klapka György főhadnagy nyom­ban jelentkezett, és felajánlotta szolgálatait. Gróf Batt­hyány Lajos miniszterelnök, aki átmenetileg a had­ügy­mi­nisz­teri feladatkört is ellátta, két bizalmasa – Korponay János és Szabó Imre testőrtisztek, Klapka György volt bajtársai – javaslatára és ajánlására személyesen azzal bízta meg Gál Sándor, Hajnik Károly és Klapka György főhadnagyokat, hogy haladéktalanul utazzanak Er­dély­be, vigyék el a székelyekhez intézett kiáltványát, nép­- ­gyűléseken, találkozókon és röp­lapokon ismertessék, népszerűsítsék azt, mérjék fel az unió támogatottságát és a székely határőrség kimozdíthatóságának lehetőségeit, s kérjenek fegyvereket báró Anton Stanilaus von Puchnertől (1779-1852) a magyar nemzetőrség felfegyverzésére. A küldöttség 1848. május 20-án útra kelt tagjai megbízatásukat teljesítve meg­fordultak Kolozsváron, Ma­rosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben. Tapasztalatairól, benyomásairól Klapka György szóban és írásban lelkiismeretesen beszámolt gróf Batt­hyány Lajos miniszterelnöknek és a kormánynak. 1848. július 13-án kapta meg századosi kinevezését a veszprémi 6. honvédzászlóaljhoz, és alakulatával augusztustól a fellázadt szerbek elleni délvidéki harcokban vett részt.
(folytatjuk)


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)
    • Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.
    • KELET FELŐL – az Erdőfű zenekar népzenei koncertje
    • RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK
    • Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      4 February 2023
      EUR
      4.9005 RON
      HUF
      1.2712 RON
      USD
      4.4823 RON
      XAU
      275.3749 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó