Kunz-sor
Létesítésekor, majd azt követően még félévszázadon át, a Városliget három oldalát a Béga csatornái határolták. A nagyarányú fejlődésnek és korszerűsődésnek lendült város tanácsának megrendelésére Szesztay László mérnök által kidolgozott városrendezési terv alapján láttak hozzá a „Temesvár Velencéjének” nevezett Gyárváros vízfolyásainak, csatornáinak felszámolásához, az egyetlen meder megteremtéséhez, kiásához. Új „ágyat” kapott a Béga a Fausztató- és a két Malom-csatorna egyesítésével illetve megszüntetésével. Felszámolták illetve elköltözették a kincstári fatelepet is, amely közel két évszázadon át a Vár és a Gyárváros közötti mezőn fogadta, osztályozta és osztotta szét a vizen leusztatott rönköket és szálfákat. A Liget névre keresztelt utat valamint a gyorsiramban beépíteni kezdett Andrássy utcát vashíd kötötte őssze 1909-ig, amikor a Malom-csatorna felszámolásával az átjáró elvesztette szerepét, rendeltetését. Különben is nagyon keskeny volt a gyalogjárda. A villamosközlekedés komoly és állandó veszélyt jelentett az átkelők számára. A városi mérnökség 1900-ban még tervet dolgozott ki a híd szélesítésére. A csatorna, amelynek a partján a Baumhorn Lipot budapesti műépítész tervezte új gyárvárosi status quo ante zsinagóga díszes tömbje felépült, betömésre, feltöltésre került, közlekedési útvonallá alakították. Mivel csak egyik oldalára kerültek épületek nem utcának, hanem sornak nevezték. Mivel az Andrássy útba torkolló végén a Kunz József (1823–1895) építész, téglagyáros 1892-ben emeltette újabb, díszes bérpalota került, az utcácskát Kunz-sornak nevezték el.
Érdemdús, megbecsült polgára volt Kunz József Béga-parti szülővárosának. Temesvárott jött a világra 1823-ban. Elemi és középfokú tanulmányait a Bánság fővárosában végezte. Építészi oklevelet Bécsben szerzett. Diplomázott műépítészként visszatért Temesvárra, ahol „szorgalma és képessége miatt nagyon sok építkezés végrehajtásával bizatott meg”. Keresetével, lehetőségeivel ügyesen és körültekintően sáfárkodva tekintélyes vagyonra tett szert. Felismerte, tapasztalva az építőanyagok iránti igény és kereslet megugrását, nagyszabású növekedését, téglagyárat alapított a Gyárváros szélén. A város legnagyobb adót fizető polgárai, vírilistái sorába tartozott. Az osztrák-magyar kiegyezés, pontosabban 1868 után az elsők között épített emeletes házat a Malom-csatorna hídja és a Kossuth tér közötti Andrássy úton. A többszintes ház megjelenése visszatetszést, felháborodást keltett a környékbeli háztulajdonosok körében. Tiltakozó mozgalmukhoz a fertályban ingatlanokat bírók többsége csatlakozott, akik leginkább attól féltek, hogy a példa ragados lesz, követőkre fog találni, ami a gyárvárosi épületek értékét jelentős mértékben csökkenteni fogja. Ellenkezésük nem talált meghallgatásra, nem vezetett eredményre. Kuncz József 1892-ben az utca szemközti oldalán felépíthette második kétemeletes bérpalotáját. Az építési engedélyt 1892. március 5-én állította ki a városi tanács, A belső berendezések, szerelések valamint a külső, homlokzati ékítmények nélkül az épület 1892. október 28-án már készen is állott, s megkapta használatba vételére a jóváhagyást. Az eklektikus stílusban emelt, neobarokk ékítményekkel díszített homlokzatú ház arra a területre került, amelyet hosszú évtizedeken át a kötélverők használtak mesterségük gyakorlására. A Városliget kialakítását, beültetését követően Coronini előparknak nevezték, mivel egyaránt a várparancsnok osztrák tábornok nevét viselő tér és liget között terült el. A hadsereg felügyelte és adminisztrálta téren különféle rendeltetésű és kinézetű bodék sorakoztak rajta, meg a nyári színházként és vendéglőként szolgáló Aréna. Kedvelt játszóhelye volt a gyerekeknek, rendezetlensége, elhanyagoltsága nem szolgált a feszes iranban korszerűsödő város díszére. Még hivatalosan a katonaságtól I. Ferenc József császár és király jóváhagyására várva a vársíkot át sem vette a város, Telbisz Károlyék 1888-ban hozzáláttak az Előpark parcellázásához. 26 házhelyet mértek ki, amelyeket azzal a kikötéssel kínáltak eladásra, hogy az Andrássy úton kizárólag csak emeltes épületek emelhetők.
Kunz József támogatta a szegényeket, a humanitárius egyesületeket. 1868-ban választott képviselőkénr, 1872-től haláláig, 1895-ig virilistaként volt a városi tanács tagja. Építési tanácsosa volt a Temesvár-Gyárváros Templomépítési Egyletnek. Az Ybl Lajos tervezte Millenniumi templom alapköve letételélének és fölszentelésének ünnepségeit – sajnos – nem érhette meg. 1895. február 24-én hunyta le örökre a szemét. Ingatlanait a saroképület mellett – amelynek oromzatán szobrok sorakoztak, amelyek az eltelt évtizedek során sorra leváltak, nyomtalanul eltűntek – még két Andrássy úti impozáns emeletes bérházat özvegye Kunz Róza örökölte és adminisztrálta. Cége, téglagyára, amely tovább vitte eredeti – Kunz József és Társa – nevét fia Kunz Károly irányítása alá került.
A Kunz-soron 1901-ben mindössze két ház állott, 15 lakással, amelyekben összesen 63-an laktak.. Közülük 5-en háztartási alkalmazottak, cselédek voltak.
Az utca 1948-ig viselte – viselhette – Kunz József nevét, amikor feltételezhetően a Kunz-telepre gondolva Coloniei névre keresztelték át. 1991-ben Lonovics József csanádi püspök nevét adományozták az utcának, ahelyett, hogy – miként azt a névadó bizottságban résztvevő román történészek közül is többen javasolták – a Rodnei nevet viselő egykori belvárosi utcáját „szolgáltatták volna vissza” a Temesvárott az első világi felsőfokú karokat megteremtő illusztris főpapnak.