• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI

Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)

Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.

KELET FELŐL - az Erdőfű zenekar népzenei koncertje

RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK

Február elsejétől kézbesítik az energiakártyákat

HÍREK ITTHONRÓL MEG OTTHONRÓL


Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 714.


 13 Oct 2022   Írta admin  0 Hozzászólás


Az oroszlános bérház

A Kunz-sor kapcsán hivatkoztunk már a Kunz Károly tég­lagyáros és háztulajdonos építette Liget út 7. (most: 3 August 1919, nr. 3.) szám alatti bérházra, amely magasságával, stílusával és homlokzati kiképzésével harmonikusan illeszkedett a Steiner Miksa és Heymann János emeltette szomszédos emeletes palotákhoz.
A felszámolt kincstári fatelep területének parcellázásakor a IV.-es 398,25 négyszögöles házhelyre vevőként Kunz Károly virilista jelentkezett 24 korona 50 filléres árat ajánlva négyszögöléért. Némi huzavona, többszöri halasztás után fogadta el 1900. május 28-i rendes közgyűlésén a városi tanács a felkínált 9536 korona 63 filléres vételárat. Kétemeletes bérház építésére 1902. szeptember 6-án kapta meg Kuncz Károly a 16862/902 számú engedélyt. A hely- és építészet-történé­szeknek ezidáig nem sikerült kideríteniük, tisztázniuk, hogy ki tervezte a szecessziós, szobor- és domborművekkel, valamint kovácsoltvas ékítményekkel dúsan megrakott, ikonografikus épületet, amely mindössze néhány hónap leforgása alatt került tető alá. Az oromzatot egy hatalmas oroszlán szobor­alakja uralta két felmagasodó téglatest között. A 2. emelet ablakai között csinos, formás hölgyek domborművei sorakoztak. Reliefben megformált fejek zárják az áloszlopokat. A 3695-ös lakhatósági engedélyt 1903, október 29-én állította ki a városháza mérnöki hivatala. Vonzó, megnyerő külseje da­cára kezdetben az igénylők, az ügyfelek nem nagyon tolongtak, hogy lakást béreljenek a Kunz-palotában. Több lakrész 60-90 napig üresen várt a beköltözködőkre. Egyébként az Andrássy út 3. szám alatti bérházat birtokló tulajdonos sem költözött be a díszes, vadonatúj saroképületbe, továbbra is a fivérével, Kunz Józseffel karöltve vezetett téglagyár telepén, a Buziási út 16-18. szám alatt élt családjával. A Kunz József és Társa cégnevet viselő iparvállalat főterméke, a tégla mellett, cserepet is gyártott, valamint mechanikus és elektromos gépek összeszerelését, javítását is vállalta. Irodájukat és üzle­tüket a Belvárosban, a Jenő herceg utca 1. szám alatt, az id. Kunz József és Hartl Ede által 1853-ban emelt, épületben tartották fenn. Az Erzsébet utcáig nyúló saroképületben székelt a Start Biztosítási Iroda is, amelyet ugyancsak a Kunz-testvérek vezettek. A Temesvárott született Kunz Károly 1888-ban érettségizett a kegyesrendiek főgimnáziumában. Virilista jo­gon, a legnagyobb adót fizető polgárok egyikeként évtizedeken át tagja volt a városi tanács törvényhatósági bizott­ságának. A Kunz-testvérek a Béga-parti település tehetős, dúsgazdag polgárai sorába tartoztak. Hosszú időn át Kunz Károly parancsnoka volt a gyárvárosi önkéntes tűzoltó-egyletnek. Több mint féltucat ingatlant birtokolt főként a Gyárváros területén.
A fatelep helyére elsőként felépült négy bérpalotának a tulajdonosai 1910-ben azt kérték a városi tanácstól., hogy az épületeik mögött elterülő területből engedjen át, adjon el számukra 6-6 méternyi területet. Kérésüket a tanács tagjai pozitívan bírálták el, s jóváhagyták a telkek kiegészítését. Kunz Károly birtokába négyszögölenként 60 koronáért 55.2 □2-öl telekrész került. Időközben Kunz Károly Liget úti bérpalotáját – nem lehet tudni milyen okból és megfontolásból – 1916-ban eladta a budapesti Hermann Bertalan-cégnek, amely a Liget úti palota mellé a Névtelen (1908-tól Vécsey Károly, ma: Dionisie Linția) utcában egy újabb bérházat emeltetett, amelyet Fodor Gábor koncipiált. Nem kizárt, hogy mindkét épületnek a temesvári műépítész volt a tervezője.
A Gyárvárosban, a Liget út 7. szám alatt lakott Csendes Lipót, aki papírkereskedését, könyvnyomdáját és könyvkötészetét a Belvárosban, a Zápolya utca 5. sz. alatt üzemeltette. A nyomdát, a papírkereskedést és a könyvkötészetet a Kinizsi utca 2. szám alatt Csendes Jakab létesítette 1889-ben. Könyveket, alkalmi kiadványokat, folyóiratokat nyomtatott a tipog­ráfia, köztük a Városi Közlönyt, a Délvidéki Tanügyet, a Zuhanyt, a Délvidéki Sportot stb.
Közismert személyisége volt Temesvár köz- és politikai életének dr. Bürger Ernő ügyvéd, akinek az Augusztus 23 sugárút 3. szám alatti bérpalota nyújtott kényelmes otthont. Ügyvédi irodája a Jenő herceg, majd a gyárvárosi Fő utcában fogadta az ügyfeleket. Lugoson született 1886. április 7-én. Középfokú tanulmányait szülővárosában, Versecen és Temesváron végezte. 1904-ben érettségizett. A Budapesti Tudo­mány­egyetem jogi karának növendéke volt 1904-1908 kö­zött. Oklevele megszerzését követő jogászgyakornoknak iratkozott be a temesvári ügyvédi kamarába: dr. Szenes Emil, dr. Rosenthal Mór temesvári és dr. Zala Emil lugosi ügyvédi irodáiban praktizált. 1910-1911-ben jogi és államtudományi dok­torátust szerzett. A neve magyar fordításából formált anag­rammal – Goór Pál – jegyzett, aláírt verseket, műfordításokat és prózai írásokat közölt a Temesvári Hírlapban és a Magyar Dél-követőket tömörítő Dél Irodalmi Társaságnak, Az I. világháború kitörésekor besorozták s a frontra vezényelték. 1918 őszén Budapesten részt vett az őszirózsás forradalomban, majd 1919 márciusát követően a Magyar Tanács­köztársaság sajtóirodáján dolgozott. Kun Béláék elűzése után nem Nyugatra menekült, hanem visszatért Temesvárra, ahol kommunista propaganda kifejtésének vádjával nyomban le is tartoztatták. A két világháború közötti évtizedekben politikai tevékenysége miatt sűrűn került rácsok mögé. Bátran vállalta a letartóztatott, vád alá helyezett illegális kommunisták védelmét. A börtönben meghalt Fónagy János 1929. április 7-i temesvári temetésén s az azt követő tiltakozó megmozdulásokon részt vett és letartóztatott munkások jogvédelmét is vállalta és ellátta. A felségsértés és lázítás vádjával a bíróság, majd ítélőtábla elé idézett szakszervezeti vezetőt, Müller Kálmánt sikeresen védte 1933-ban. Kiállt Juhl Mór baloldali meggyőződésű orvos, valamint a neves bukaresti ügyvéd, Laurențiu Pătrășcanu ügyében, érdekében is.
Zsidósága és kommunista meggyőződése, mozgalmi szerepvállalása miatt 1940-ben nevét törölték az ügyvédi kamara névjegyzékéből. Nem gyakorolhatta mesterségét. 1942-1944 között internáltként megjárta a vapniarcai, a grosolovoi illetve a zilvásárhelyi és karánsebesi munkatáborokat. 1948 januárjában vették csak vissza az ügyvédi kamarába. Prókátorkodott, majd mintegy mozgalmi múltja honorálásaképpen kine­vezték Temes megye, majd az ország közigazgatási átszervezését követően Bánát tartomány néptanácsa jogirodájának vezetőjévé. 1956-ban betegnyugdíjba vonult. Magas életkort ért meg. Lakásában értékes műalkotásokat őrzött.
Barátságban, majd élénk levelezésben állt a Dél és a Holnap irodalmi társaságok alapító tagjával, két csoportosulás között kapcsolattartó „hídemberével”, a lankadatlanul ingázó ifjú poétájával, a szerb költő és műfordító Manojlovics Tódorral (1883–1968), Nagybecskerek szülöttjével Cornel Grofșorean (1881–1949) temesvári ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő, szociológus, politikus, aki a két világháború közötti évtizedekben a Kunz-féle bérpalotában lakott. Ügyvédi szigorlatukra készülve Nagyváradon ismerkedett meg s kötött barátságot a két jogászjelölt. A Nagykomlóson született Cornel Grofșorean 1919-et követően a Bánság köz-, politikai, társadalmi és szellemi életének vezéregyéniségévé vált. Két rövid szakaszban – 1921-1922 és 1931-1932 között – polgármesterként állt a Bánság fővárosa élén. 1926-ban Temes-Torontál megye prefektusa és országgyűlési képviselője volt. Legjelentősebb, legnagyobb horderejű megvalósításának a Bánság-Körösvidék Társadalomtudományi Intézet 1932. má­jus 22-i megteremtése és irányítása bizonyult. 1946-ig, amíg a kommunista hatalom be nem tiltotta, irányította a szociológiai kutatóintézet munkáját. Gyümölcsöző munkakapcsolatban állt Dimitrie Gustival, a „román szociológia atyjával”, aki több alkalommal is fölkereste Temesvárott. Falukutatókként az intézet tagjai, munkatársai a tájegység több községében végeztek mélyre ható, alapos helyszíni felméréseket, beható vizsgálatokat. Eredményeiket nyomtatásban is megjelentették, tanulmányokban, monográfiákban összegezték. A történész Ioachim Miloia múzeumigazgatóval indította meg 1933-ban Revista Institului Banat-Crișana címen a társaság negyedévi folyóiratát, amelyet 1946-ig szerkesztett. Manojlovics Tódorral folytatott levelezését, amely hagyatékében megőrződött Valeriu Leu (1952–2009) történész szándékozott három – román, magyar és német – nyelvű kötetben megjelentetni. Terve megvalósításában a resicabányai múzeum tudós munkatársát megakadályozta 2009. augusztus 21-én bekövetkezett halála.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI
    • Graur János – A MECÉNÁS (1.r.)
    • Rendhagyó tematikájú előadással tér vissza Temesvárra a Nézőművészeti Kft.
    • KELET FELŐL – az Erdőfű zenekar népzenei koncertje
    • RENDEZVÉNYEK – ELŐADÁSOK – KIÁLLÍTÁSOK
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      8 February 2023
      EUR
      4.9022 RON
      HUF
      1.2474 RON
      USD
      4.5747 RON
      XAU
      275.3601 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó