A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-i döntése alapján 2010. augusztus 20-án lépett életbe a kettős állampolgárságról szóló törvény, mely lehetővé teszi a Magyarország határain túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. Az egyszerűsített honosítási kérelmeket tíz évvel ezelőtt, 2011. január 1-jétől fogadták az ügyintézéssel megbízott intézményekben.
A honosítással kapcsolatos kérdésekről kérdeztük Mile Lajos, kolozsvári főkonzult.
– Mint az élet minden területét, a járványhelyzet a főkonzulátus tevékenységét is befolyásolta, viszont amikor csak lehetett, a kihelyezett konzuli napokat megtartottuk és továbbra is megtartjuk, természetesen a járványügyi előírások – maszkhasználat, távolságtartás, kézfertőtlenítés és mások – maximális betartása mellett. A kihelyezett konzuli napok talán a legfontosabb elemei a honosítási eljárásnak, ugyanis ezzel megkíméljük az ügyfeleket az utazástól és az ezzel járó további terhektől. A kihelyezett konzuli napok alkalmával a honosítási kérelmek befogadása mellett intézzük az anyakönyvi ügyeket, útlevél-kérelmeket fogadunk el, és más ügyes-bajos dolgokban nyújtunk eligazítást vagy segítséget az ügyfeleinknek. Sajnos Temes megyében a súlyos járványhelyzet miatt a következő időszakban nem tarthatók kihelyezett konzuli napok, abban bízunk, hogy belátható időn belül sikerül a régióban megfékezni a vírus terjedését, és folytathatjuk ott is a munkát. Itt kell megköszönnünk az Eurotrans Alapítvány és a Demokrácia Központok területi munkatársainak a segítséget, hiszen ők készítik elő a honosítással vagy más ügyintézéssel kapcsolatos iratokat. Kijelenthetjük, hogy ők meghatározók ebben a munkában.
– Tíz év elteltével továbbra is igénylik a könnyített honosítást, vagy inkább az állampolgársággal kapcsolatos ügyintézéssel keresik meg a Főkonzulátust?
– Ma is töretlen az igény a honosítás és az anyakönyvi ügyek iránt is, tíz év távlatában kijelenthető, hogy közös sikertörténetünk a honosítási folyamat! Nyilván az első időszakban egyszerre sokan kérelmezték a magyar állampolgárságot, sorokban álltak az igénylők a Főkonzulátus előtt is, majd fokozatosan változott a helyzet, kialakult a folyamatos és állandó ügyintézési rend, illetve a kihelyezett konzuli napok rendszere.
– Miért igénylik még mindig sokan a magyar állampolgárságot?
– Nyivánvalóan a honosításnak, viszszahonosításnak, vagyis a magyar állampolgárság felvételének vannak érzelmi elemei is. Az egyén számára fontos a közösséghez való kötődés, a nemzethez való tartozás érzése. Másrészt egy segítő közösséghez való tartozás jó érzés bárki számára, és a magyar közösség, beleértve a Magyar Kormányt, sokrétű segítséget nyújt az állampolgároknak. Ezen felül a magyar kulturális közeg részének lenni szintén jó érzés és jó részt venni a nagyszabású magyar kulturális rendezvényeken is, megélni az összetartozás élményét. Például az Erdély több nagyvárosában – Temesváron is – megszervezett Magyar Napok rendezvényein való részvétel maradandó élményt jelent a magyar és a többségi nemzet tagjainak egyaránt. Biztosabban áll a lábán az, aki kötődik egy közösséghez.
Mindezek mellett vannak egészen gyakorlatias szempontok is, amelyekre ezúton is felhívjuk a figyelmet. A magyar családtámogatási rendszer kiemelten segíti a családokat – e segítségben részesülhetnek a külhoni magyar állampolgárok is. Például az anyasági támogatás, amely egy egyszeri támogatás, gyermekenként hatvannégyezer százhuszonöt forintot jelent. Ikrek esetében nyolcvanöt ezer ötszáz forint értékű segítséget kapnak a családok. Az életkezdési támogatásként értékelhető Babakötvény szintén nagy támogatás a családoknak, hiszen a gyermek születésekor a Magyar Államkincstár 42.500 forintot helyez el egy életkezdési számlán és az inflációnak megfelelő kamattal növeli azt, amíg a gyermek betölti tizennyolcadik életévét.
Másik fontos tényező a honosításnál a magyar útlevél, ugyanis nemzetközi szervezetek minősítése szerint a magyar útlevél világviszonylatban az első tíz között szerepel, vagyis rengeteg helyre elutazhat vele tulajdonosa vízummentesen vagy úgy, hogy a fogadó államban igényelheti a vízumot. Ez óriási könnyebbség a magyar állampolgároknak.
A magyar kormány által kezdeményezett Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, a honosításhoz hasonló módon, szintén a külhoni magyar közösségek megerősítését szolgálja, az anyanyelven való tanulás lehetőségét biztosítva a magyar gyermekeknek. A vegyes házasságokra gondolva, a magyar állampolgárság megszerzésével biztosított a lehetőség a magyar kulturális értékek megismerésére, ami egyértelmű gyarapodást jelent. Nyilvánvaló előnyei miatt, magam részéről csak ajánlani tudom a kettős állampolgárságot a vegyes házasságban élőknek is, hiszen minél több kultúrát, nyelvet van módja megismerni valakinek, annál jobban tud tájékozódni a világban.
Mindezeket kiegészítve az eltelt tíz év alatt finomítottunk a rendszeren, egyrészt sokkal egyszerűbbé vált a honosítási eljárás, másrészt továbbra sem jár semmilyen költséggel. E vonatkozásban tudni kell, hogy amikor leteszi az állampolgársági esküt, az ügyfél máris igényelheti a magyar útlevelet, megkapja a személyi igazolványát is, amellyel mindjárt utazhat is. Mindezt szinte költségmentesen. Öszszefoglalva: az igénylők egyszerű és ingyenes eljárással szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
– A fentebb említett támogatások igénylésekor mindkét szülő magyar állampolgár kell legyen?
– Az anyasági támogatásra az jogosult, aki a Magyarország határain kívül született és ott élő magyar állampogárságú gyermek édesanyja, gyámja vagy örökbefogadó szüleje. Feltétel még a magyarországi anyakönyvezés, amit a Főkonzulátuson kérelmezhetnek az érintettek. Ez is illetékmentes. A magyarországi anyakönyvezéssel kerülhetnek a támogatási rendszerbe a kedvezményezettek. Az életkezdési támogatás esetében is hasonló a feltételrendszer. A 2017. június 30-a után született gyermekek jogosultak a Babakötvényként ismert támogatásra.
– Más országok gyakorlatával szemben Romániában megengedett a kettős állampolgárság…
– A jelenlegi helyzet ismeretében elmondható, ha körülnézünk, helyenként rémísztőként, másutt aggasztóként is minősíthető egy-egy ország viszonyulása a kettős állampolgárság intézményéhez. Románia esetében a kettős állampolgárság nem ütközik sem a romániai, sem az európai jogrend egyetlen előírásába sem, így nincs gondunk a romániai hatóságokkal. A gyakorlati, mindennapi munkavégzés során inkább segítőkészséget tapasztalunk.
Makkai Zoltán