Magyar hősök emlékműve Aradon
Április közepén Aradon talál­koz­tak a Magyar Honvédelmi Minisztérium, a Had­történeti Intézet és Mú­zeum munkatársai a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) küldöttei. A találkozón jelen voltak az RMDSZ Arad me­gyei szervezetének képviselői is.
A megbeszélés konkrét oka az volt, hogy nemrég Erdélyben kihantolták a második világháborúban a tordai csatában elesett 90 magyar honvéd földi maradványait. A terv szerint a hamva­kat egy gyűjtő­temető­ben szeretnék örök nyu­galomba helyezni. A magyar fél a többsé­gében magyar lakosú Jobbágytelke, illetve a Marosvásárhely közeli Mezőpanit település javasolta, de 2012 óta a román fél csak halogatta a végleges döntést. Most végre a kérdés örvendetes mó­don kimozdult a holtpontról, a temető he­- lyéül Aradot jelölték meg. A helyi hatóságok hajlandóságot mutatnak arra, hogy az Alsótemető (Pome­nirea) egy parcellá­já­ban kijelölik a helyet, ahol a hamvakat eltemethetik, s ahol em­lékművet emelhetnek az elesettek tiszte­leté­re. Abban a sírkertben első és második világ­háborús román, szovjet, szerb, német, ma­gyar hősök hamvai nyugszanak.
Arad város magyar lakossága örömmel üdvözli a hírt, a város még egy emlékhellyel gazdagodna.

Állandó határátkelők
Még a magyar külgazdasági és külügyminiszter februári bukaresti útja alkalmával került terítékre a most nyilvánosságra került megegyezés. Akkor Románia és Magyarország külügyminisztere, Bogdan Aurescu és Szíjjártó Péter megtárgyalták azt a tényt is, hogy Románia Schengeni csatlakozásának egyik akadálya az, hogy kevés a román-magyar közúti határátkelő. Megegyeztek abban, hogy összesen tíz határ­átkelőt nyitnak meg a személy- és gépkocsiforgalomnak. A megegyezésnek köszönhetően az Arad me­gyében korábban csak alkalomszerűen (ünnepek, hosszú hétvégek) nyitva tartó a Kisvarjaspuszta (Variașu Mic) és Dombegyház, valamint az Ottlaka (Grăniceri) és Elek közötti határátkelők állandó jelleggel fognak működni.
Ezeken a településeken a határátkelők még 2007 és 2013 között épültek, abban a reményben, hogy Románia csatlakozni fog a Schengeni övezethez. Mindez a mai napig nem következett be. Bár Románia teljesítette a csatlakozás feltételeit, egyes államok ellenkezése miatt, még most sem tagja a belső határellenőrzés nélküli régiónak.

Korszerűsítik a hőerőművet
Amióta Arad északi határában megépült a hő­erőmű, mindig akadtak vele gondok. Hol a szénellátás akadozott (különösen zord teleken), hol a rosszul szigetelt hálózat miatti hőveszteség volt nagy, hol a környezetszennyezési adatok nem feleltek meg az érvényben lévő határoknak, hol a med­dő­hányóról lefújt por okozott gondot. Azóta meg­épült egy jóval kisebb kapacitású, gondosabban megtervezett is, de az sem segített. A nagy költségek miatt, az utóbbi három évtizedben lakás- és háztulajdonosok ezrei döntöttek az önálló fűtési rendszer felszereléséről.
Pedig 2000-től a hőerőmű (CET) levált az országos rendszerről, s az önkormányzat tulajdonába került. Korszerűsítettek is, mégis működése gazdaságtalan volt, tetemes adósságot halmozott fel a vasútnál is, az önkormányzatnál is. Ennek megtárgyalására hívták össze a városi tanács Ferdinánd-termébe azt a tanácskozást, amelyen részt vett az Energetikai Minisztérium államtitkára is.
A Călin Bibarț polgármester vezette meg­be­szélésen Peter Braun, az AOT Energy Schwitzerland AG képviselője bemutatta azt a hőenergiát előállító motort, amely az európai szabványoknak meg­fe­lelően nulla károsanyag-kibocsájtással működik. A terv szerint a cég közel kétmillió eurót fektet az aradi CET korszerűsítésébe, az említett motorokból a közeljövőben 14-et szerelnek fel. A berendezés napelemek segítségévek hidrogént termel, amellyel a motorokat működtetik. Ezekkel és a követke­zőkben vásárolt berendezésekkel Arad hőenergia-termelése teljesen megújul.
A polgármester szerint a most meginduló kor­szerűsítéssel a hőerőmű egyrészt csökkentheti adós­ságait, másrészt leszállítják a felhasználók fizette energiaárakat, harmadsorban pedig fokozatosan rá­térnek a zöldenergia használatzára, így csökkentve a környezetszennyeződést. És mindezt magán­befek­tetésből.
Szép tervek!

Lesz-e eredménye?
Bizonyosan sokan emlékeznek még az 1970-es és 1975-ös árvi­zekre. A nagy áradat levonulta után számos olyan kérdés vetődött fel a szakemberekben, amelyek a hasonló katasztrófák megelőzését lettek volna hivatottak megtárgyalni. Sokan remélték, hogy a két nagyon súlyos árvíz az ország ve­zetőit is cselekvésre ösztökéli majd. Nem így történt!
Bár akkora méretű áradatok nem törtek az országra, de Moldo­vában, a Szeret völgyében, illetve Székelyföldön, a Nyikó völgyében azóta is voltak helyi természeti csapások.
Hogy máshol milyen árvízvé­delmi intézkedéseket foganatosítottak, nem tudom, de Arad me­gyében nem túl sokat. Talán ezért hívott össze a múlt héten egy tanácskozást Arad Megye Taná­csa. Ezen Iustin Ciopca megyei tanácselnökön, Tóth Csaba me­gyei prefektuson, Doru Sinaci alprefektuson, két parlamenti kép­viselőn, a Vészhelyzet Bizottság, a Román Vízügy és az Országos Talajjavító Hatóság képviselőin kí­vül jelen volt Batta (Bata) község polgármestere is. Konkrétan azt tár­gyalták meg, hogy az Arad-Piski közötti vasúti pályarendezési munkálatok mennyire veszélyez­tet­hetik a Maros ártéren vagy an­nak a szélén fekvő településeket egy esetleges árvízkor. A pályaszakasz erősítése, emelése, a kanya­rok levágása tovább szűkítheti az árteret különösen az említett tele­pülés körzetében.
A polgármester kifejtette aggodalmát, hogy egy magasabb vízár elöntheti a községközpontot és a hozzá tartozó falvakat, mindenekelőtt Bulcsot (Bulci). Az elsődleges feladat a feltöltődött, elgazosodott, évtizedek óta elha­nyagolt levezető csatorna kitisz­títása lenne. Szóba került a Maros medre kotrásának szüksége is. A folyót ugyanis több mint száz éve, az első világháború idején kotor­ták utoljára. Azóta a meder fel is töltődött, az ártéren meg külön­böző létesítmények, épületek kaptak helyet.
Hogy lesz-e eredménye a ta­nács­kozásnak, majd meglátjuk, de derűlátásra ad okot az a tény, hogy az új prefektus egy előzetes költségvetési tervezetet kért az illeté­ke­sektől.