„Ha nem bolondozhatna az ember…”
A szerző, Sz. Benedek István elfoglaltsága miatt egy nappal korábban, már kedden délután sor került az Aradi Magyar Könyvnapok nyitórendezvényére: a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében mutatták be a közönségnek a Nem a ruha eszi az embert c. könyvet. Nem véletlen a helyszín, az író az iskola egykori növendéke, itt érettségizett 1960-ban, innen indult pályája.
Házigazdaként Bege Magdolna, a Nyugati Jelen napilap főszerkesztője köszöntötte a termet szinte teljesen megtöltő érdeklődőket, elsősorban az iskola egykori növendékeit, a szerző iskolatársait, de a fiatalabb generáció tagjait is. Jelen volt a felelős kiadó, Böszörményi Zoltán is.
Benedek István pályafutását az iskola egykori igazgatója, Réhon József ny. kémiatanár interjú formájában mutatta be. Ő vallatta a jelenleg Németországban, Wuppertalban élő szerzőt arról, honnan származik a neve elé tett Sz. betű (kiderült: Ágoston Hugó volt a keresztapja), miként lett az Aradon humán szakot végzett fiatalemberből temesvári egyetemista, ott vegyészmérnök, egyetemi oktató, kutató, jelentős, elismert tudományos munkák szerzője, majd pedig „világjáró”. Délkelet-ázsiai (Burma, Kambodzsa, Laosz) útjairól írott könyveit a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jelentette meg.
Sz. Benedek István könyve bemutatójának az alaphangját a szerző azon aranyigazsága adta meg, miszerint „Ha nem bolondozhatna az ember, megbolondulna”. A legújabb bolondos „szüleményét” a Concord Media Jelen Kiadó „segítette világra”. Ezúttal ugyanis a szerző egy (számára) új műfajban, a humorban próbált szerencsét. Debütálása Aradon visszhangos sikert aratott.
Amint a bemutatón Ujj János tételesen is kifejtette, az író a hazai humorirodalom valóságos „polihisztora”. A magyar irodalomban egyik legismertebb humoros műfaj a paródia, ebben oly nagy elődöktől leshetett el szakmai titkokat, mint Karinthy Frigyes és Bajor Andor. Emellett sok nyelven beszélő nyelvész, természettudományos megfigyelő (Brehm kiváló követőjeként minitanulmányokat „költ” állatokról), reklámszakértő, pajzán humorista, krimiíró, szakácsművész, filozófus. Az elhangzott minősítéseket példákkal, részletek tolmácsolásával illusztrálta Szabó Ede színművész, az Újvidéki Magyar Színház tagja.