Az Implom József-díj kuratóriuma folyó év januárjában hozott döntésével Velcsov Margit ny. magyartanárt, Nagyszentmiklós helytörténetének szakavatott kutatóját, a helyi Révai Miklós Egyesület titkárát kitüntetésben részesítette, a nagyszentmiklósi születésű nyelvtudós, Révai Miklós emlékezetének ápolásában elért rendkívüli teljesítményéért. (A díj névadója, Implom József (1899–1979 ) Gyula városának kiváló szülötte, író, tanár, múzeumigazgató, nyelvész és helytörténész volt, tudományos és közművelődési munkásságát, számottevő eredményeit máig a nagyoknak kijáró tisztelet és megbecsülés övezi nemcsak a városban, hanem szerte a Kárpát-medencében).
A resicai születésű Velcsov Margit az egyetem elvégzése után került tájegységünk két különleges történelmi múltú településére: előbb Csanádra, majd Nagyszentmiklósra. Azt is mondhatnánk, hogy a hely szelleme, de talán ugyanolyan mértékben az irodalom és a művelődés iránti elkötelezettsége ösztönözte a kutatómunkára. Előbb a kiváló zongoraművész, zeneszerző és zenetudós a Nagyszentmiklóson született Bartók Béla (1881–1945) és családja dokumentumokban és a helyi hagyományokban fellelhető emlékeit kutatatta, rendszerezte. Előadásokat tartott, emlékünnepsége ket szervezett, tudományos tanácskozásokon értekezett, közkinccsé tette a feltárt anyagot, tanítványait nevelte a helyi értékek fontosságára, ápolására. Bartók-kutatásának eredményeit a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság gondozásában megjelenő Partiumi füzetek könyvsorozatban adta ki, Velcsov Margit Bartók Béla és Nagyszentmiklós 1971–2006 címen. Könyvének bemutatójára Nagyszentmiklóson került sor, 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulójára rendezett emlékünnepen, amelynek szervezésében jelentős részt vállalt.
Nagyszentmiklós számos hírnevet szerzett szülötte közül a továbbiakban Velcsov Margit érdeklődésének középpontjába Révai Miklós (1750–1807) került. Révai nyelvész, költő, korának legjelesebb nyelvtudósa volt, az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak szerkesztője, az első rendszeres magyar stilisztika szerzője, 1802-től a pesti egyetem tanára, a nyelvtörténeti módszernek úttörője, a magyar helyesírás elméletének kidolgozója, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának első szorgalmazója. Küzdelmes élete, hányatottsága az Aranka-parti városban kezdődött. Kényszerűségből sokfelé megfordult (Szeged, Kecskemét, Veszprém, Nagykároly, Nagyvárad, Sopron, Grác, Pozsony, Győr, Pest, Bécs, stb.) de otthonra sehol sem talált. A családi melegséget már kiskorától nélkülözte. Apja szegény csizmadia volt, a legnagyobb fiú, Miklós (aki a keresztségben a Mátyás nevet kapta, amit később cserélt Miklósra) szerencséjére letelepedése előtt világot látott katona volt. Fia nevelését csanádi pap-rokonára bízta, aki beajánlotta a szegedi piaristákhoz. Az éles eszű, tehetséges ifjú a Tisza-parti városból indult szerzetesként a tanári, a költői, a tudósi pálya rögös útjára. A nagyszentmiklósi családi kunyhó nem sokáig dacolt az idővel, előbb édesapja, majd anyja és két fiútestvére esett a pusztító betegségek áldozatává, egyetlen lánytestvére sorsa pedig nem követhető. Csanádra mindig büszke maradt, pályája során írásaiban, leveleiben hol latinul, hol magyarul „csanádi magyar”-nak vallotta magát.
Velcsov Margit nagyon sokat tett azért, hogy Révai Miklós nagyszentmiklósi és csanádi kötődését napjaink köztudatában megerősítse. A felállított emlékjelek önmagukért beszélnek. Emléktáblát helyezett el a nagyszentmiklósi római katolikus templomban, 2007-ben. Amint azt a Lehőcz Lászlónak adott rádióinterjúban elmondta: ő kezdeményezte, fizette, állíttatta, szervezte az avatóünnepséget, a helyet pedig a Temesvári Római Katolikus Püspökség engedélyezte, a márványtáblát Böcskei László, akkori általános püspöki helynök, ma nagyváradi megyéspüspök szentelte fel a hagyományos templombúcsú keretében. A csanádi emléktábla állításának kontinensünkön túlmutató története van. Velcsov Margit az Egyesült Államokban élő családtagjait látogatta meg, ahol felkérték tartana előadást Bartók Béláról. Szívesen vállalta, de úgy, hogy Nagyszentmiklósnak az Óceán túlsó partján kevésbé ismert szülöttéről, Révai Miklósról is beszélhessen. A siker osztatlan volt, az amerikai magyarok a rendezvény végén gyűjtést szerveztek, abból készült el a második emléktábla, aminek méltó helye a Révai szívéhez oly közel álló Csanád lett.
Szóljunk végül Nagyszentmiklós központjában, a polgármesteri hivatal előtt álló Révai-szoborról. A szobor állítását 2015-ben a polgármester kezdeményezte, de a háttérben Velcsov Margit kitartása és jó helyen, jó időben tett javaslata áll. Többször hallotta helyi, idős emberektől az Eminescu-ünnepségek alkalmával, hogy az oszlopot, amelyen a román költészet csillagának mellszobra áll, valamikor „valami” magyar tiszteletére emelték. Nem volt nehéz erre vonatkozó magyar nyelvű adatokat találni, de az igazi az lenne – gondolta, ha román nyelvű dokumentumokkal kereshetné fel a hivatalt, az nagyobbat nyomna a latban. És a fáradozás meghozta gyümölcsét, megtalálta, amit keresett, s ez megnyitotta az utat az új szoborállítás előtt. A régi emlékoszlop sorsa is történelmünk részét képezi. A Torontál megyei néptanítók adakozásából emelték, Holló Barnabás mintázta ráapplikált szép dombormű arcképet, a neves történész-akadémikus Csaplár Benedek 4000 forintos költségén. A több megyére szóló nagyarányú avató ünnepséget 1893. augusztus 26-án tartották. Ugyanabban az évben készült el a nagyszentmiklósi Városháza épülete, amelyet Révai emlékünnepséggel avattak fel. Velcsov Margit tanított az ebben az épületben létesített 1-es számú Általános Iskola magyar tagozatán, és nem mulasztotta el tanítványainak megemlíteni, hogy ezek a falak először Révai Miklós dicsőségét hallották zengeni.
1925-ben Révai helyébe Eminescu szobra került, és a mai városháza épülete előtt áll – a régi obeliszken.
Ha Nagyszentmiklósra látogatnak, mindig számíthatnak Velcsov Margitra, készségesen kalauzolja az itteni és a külföldi érdeklődőket, szívesen mutatja be a település magyar vonatkozású emlékműveit, emlékhelyeit, idézi fel a város híres szülötteinek alakját.
Reméljük, folytatja helytörténeti búvárkodásait az Implom József-díj – mihez elismeréssel gratulálunk – birtokosaként is!
Szekernyés Irén
-
Recent Posts
- HIRDESSEN ITT!
Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.
További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk. Archives
- February 2021
- January 2021
- December 2020
- November 2020
- October 2020
- September 2020
- August 2020
- July 2020
- June 2020
- May 2020
- April 2020
- March 2020
- February 2020
- January 2020
- December 2019
- November 2019
- October 2019
- September 2019
- August 2019
- July 2019
- June 2019
- May 2019
- April 2019
- March 2019
- February 2019
- January 2019
- December 2018
- November 2018
- October 2018
- September 2018
- August 2018
- July 2018
- June 2018
- May 2018
- April 2018
- March 2018
- February 2018
- January 2018
- December 2017
- November 2017
- October 2017
- September 2017
- August 2017
- July 2017
- June 2017
- May 2017
- April 2017
- March 2017
- February 2017
- January 2017
- December 2016
- November 2016
- October 2016
- September 2016
- August 2016
- July 2016
- June 2016
- May 2016
- April 2016
- March 2016
- February 2016
- January 2016
- December 2015
- November 2015
- October 2015
- September 2015
- August 2015
- July 2015
- June 2015
- May 2015
- April 2015
- March 2015
- February 2015
- January 2015
- December 2014
- November 2014
- October 2014
- September 2014
- August 2014
- July 2014
- June 2014
- May 2014
- April 2014
- March 2014
- February 2014
- January 2014
- December 2013
- November 2013
- October 2013
- September 2013
- August 2013
Recent Comments
Find us on Facebook
Curs Valutar
1 March 2021EUR4.8745 RONHUF1.3497 RONUSD4.0209 RONXAU228.2335 RONIdőjárás