• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Egy kattintásnyira a HETI ÚJ SZÓ

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK

Erősíti bánsági jelenlétét az OTP Bank Románia

2021. február 26.

Az APIA megkezdte az igazolások kibocsátását a támogatások előlegére

Magyar filmtörténeti vetítéssorozatot indított online a kolozsvári Sapientia

Műemlékké nyilvánították nagyváradi Sonnenfeld Palotát


Velcsov Margitot kitüntették


 10 Feb 2021   Írta admin  0 Hozzászólás


Az Implom József-díj kuratóriuma folyó év januárjában hozott döntésével Velcsov Margit ny. magyartanárt, Nagy­szentmiklós helytörténetének szakavatott kutatóját, a helyi Révai Miklós Egyesület titkárát kitüntetésben részesítette, a nagyszentmiklósi születésű nyelvtudós, Révai Miklós emlékezetének ápolásában elért rendkívüli teljesítményéért. (A díj névadója, Implom József (1899–1979 ) Gyula városának kiváló szülötte, író, tanár, mú­zeumigazgató, nyelvész és hely­történész volt, tudomá­nyos és közművelődési munkás­ságát, számottevő eredmé­nyeit máig a nagyoknak kijáró tisztelet és megbecsülés övezi nemcsak a városban, hanem szer­te a Kárpát-medencében).
A resicai születésű Velcsov Margit az egyetem elvégzése után került tájegységünk két különleges történelmi múltú te­lepülésére: előbb Csanádra, majd Nagyszentmiklósra. Azt is mondhatnánk, hogy a hely szelleme, de talán ugyanolyan mértékben az irodalom és a művelődés iránti elkötele­zett­sége ösztönözte a kutatómun­kára. Előbb a kiváló zongora­művész, zeneszerző és zenetudós a Nagyszentmiklóson szü­letett Bartók Béla (1881–1945) és családja dokumentu­mokban és a helyi hagyomá­nyokban fellelhető emlékeit kutatatta, rendszerezte. Előadásokat tartott, emlékünnep­sége ket szervezett, tudományos ta­nácskozásokon értekezett, köz­kinccsé tette a feltárt anyagot, tanítványait nevelte a helyi ér­tékek fontosságára, ápolására. Bartók-kutatásának eredmé­nye­it a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság gondozásában megjelenő Partiumi füzetek könyvsorozatban adta ki, Velcsov Mar­git Bartók Béla és Nagy­szentmiklós 1971–2006 címen. Könyvének bemutatójára Nagy­szentmiklóson került sor, 2006-ban Bartók Béla szüle­tésének 125. évfordulójára rendezett emlékünnepen, amely­nek szervezésében jelentős részt vállalt.
Nagyszentmiklós számos hírnevet szerzett szülötte közül a továbbiakban Velcsov Margit érdeklődésének középpontjába Révai Miklós (1750–1807) ke­rült. Révai nyelvész, költő, korának legjelesebb nyelvtudósa volt, az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak szerkesztője, az első rendszeres magyar stilisztika szer­zője, 1802-től a pesti egyetem tanára, a nyelvtörténeti mód­szer­nek úttörője, a magyar he­lyesírás elméletének kidolgo­zója, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának első szorgalmazója. Küzdelmes éle­te, hányatottsága az Aranka-par­ti városban kezdődött. Kényszerűségből sokfelé megfordult (Szeged, Kecskemét, Veszprém, Nagykároly, Nagy­várad, Sopron, Grác, Pozsony, Győr, Pest, Bécs, stb.) de ott­honra sehol sem talált. A csa­ládi melegséget már kiskorától nélkülözte. Apja szegény csizmadia volt, a legnagyobb fiú, Miklós (aki a keresztségben a Mátyás nevet kapta, amit ké­sőbb cserélt Miklósra) szeren­cséjére letelepedése előtt vilá­got látott katona volt. Fia neve­lését csanádi pap-rokonára bíz­ta, aki beajánlotta a szegedi pia­ristákhoz. Az éles eszű, te­hetséges ifjú a Tisza-parti vá­ros­ból indult szerzetesként a tanári, a költői, a tudósi pálya rö­gös útjára. A nagyszentmiklósi családi kunyhó nem sokáig dacolt az idővel, előbb édes­apja, majd anyja és két fiú­test­vére esett a pusztító beteg­ségek áldozatává, egyetlen lánytest­vére sorsa pedig nem követ­hető. Csanádra mindig büszke maradt, pályája során írásaiban, le­veleiben hol latinul, hol ma­gyarul „csanádi magyar”-nak vallotta magát.
Velcsov Margit nagyon so­kat tett azért, hogy Révai Miklós nagyszentmiklósi és csanádi kötődését napjaink köztudatá­ban megerősítse. A felállított emlékjelek önmagukért beszélnek. Emléktáblát helyezett el a nagyszentmiklósi római katolikus templomban, 2007-ben. Amint azt a Lehőcz Lászlónak adott rádióinterjúban elmondta: ő kezdeményezte, fizette, állíttatta, szervezte az avatóünnepséget, a helyet pedig a Temes­vári Római Katolikus Püspökség engedélyezte, a márvány­táblát Böcskei László, akkori általános püspöki helynök, ma nagyváradi megyéspüspök szen­telte fel a hagyományos templombúcsú keretében. A csanádi emléktábla állításának kontinensünkön túlmutató tör­ténete van. Velcsov Margit az Egyesült Államokban élő csa­lád­tagjait látogatta meg, ahol felkérték tartana előadást Bar­tók Béláról. Szívesen vállalta, de úgy, hogy Nagyszentmiklósnak az Óceán túlsó partján ke­vésbé ismert szülöttéről, Révai Miklósról is beszélhessen. A siker osztatlan volt, az amerikai magyarok a rendezvény végén gyűjtést szerveztek, abból ké­szült el a második emléktábla, aminek méltó helye a Révai szívéhez oly közel álló Csanád lett.
Szóljunk végül Nagyszentmiklós központjában, a polgármesteri hivatal előtt álló Ré­vai-szoborról. A szobor állítását 2015-ben a polgármester kez­de­ményezte, de a háttérben Velcsov Margit kitartása és jó helyen, jó időben tett javaslata áll. Többször hallotta helyi, idős emberektől az Eminescu-ünnepségek alkalmával, hogy az oszlopot, amelyen a román költészet csillagának mellszob­ra áll, valamikor „valami” ma­gyar tiszteletére emelték. Nem volt nehéz erre vonatkozó ma­gyar nyelvű adatokat találni, de az igazi az lenne – gondolta, ha román nyelvű dokumentumok­kal kereshetné fel a hivatalt, az nagyobbat nyomna a latban. És a fáradozás meghozta gyümöl­csét, megtalálta, amit keresett, s ez megnyitotta az utat az új szoborállítás előtt. A régi emlékoszlop sorsa is történelmünk részét képezi. A Torontál me­gyei néptanítók adakozásából emelték, Holló Barnabás min­tázta ráapplikált szép dombor­mű arcképet, a neves törté­nész-akadémikus Csaplár Be­ne­dek 4000 forintos költségén. A több megyére szóló nagyará­nyú avató ünnepséget 1893. augusztus 26-án tartották. U­gyanabban az évben készült el a nagyszentmiklósi Városháza épülete, amelyet Révai emlék­ün­nepséggel avattak fel. Vel­csov Margit tanított az ebben az épületben létesített 1-es számú Általános Iskola magyar tago­zatán, és nem mulasztotta el tanítványainak megemlíteni, hogy ezek a falak először Révai Miklós dicsőségét hallották zengeni.
1925-ben Révai helyébe Eminescu szobra került, és a mai városháza épülete előtt áll – a régi obeliszken.
Ha Nagyszentmiklósra látogatnak, mindig számíthatnak Velcsov Margitra, készségesen kalauzolja az itteni és a külföldi érdeklődőket, szívesen mutatja be a település magyar vonat­ko­zású emlékműveit, emlékhelye­it, idézi fel a város híres szü­lötteinek alakját.
Reméljük, folytatja helytör­téneti búvárkodásait az Imp­lom József-díj – mihez elisme­réssel gratulálunk – birtokosa­ként is!
Szekernyés Irén


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Egy kattintásnyira a HETI ÚJ SZÓ
    • KÖZHÍRRÉ TÉTETIK
    • Erősíti bánsági jelenlétét az OTP Bank Románia
    • 2021. február 26.
    • Az APIA megkezdte az igazolások kibocsátását a támogatások előlegére
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      1 March 2021
      EUR
      4.8745 RON
      HUF
      1.3497 RON
      USD
      4.0209 RON
      XAU
      228.2335 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Főszerkesztő: GRAUR JÁNOS,
      Szerkesztő, újságíró (gazdasági igazgató): MAKKAI ZOLTÁN
      Munkatársak: Dudás József (sport), Sipos Enikő (család, hitvilág),
      Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Nemes Kinga (gyermekeknek), Lázár Ildikó és Nemes Gabriella (tördelőszerkesztők), Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), M.Biró Júlia (Krassó-Szörény).


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó