20 Mar 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás 
TEMESVÁRI TAVASZ A NEMZETI ÜNNEPEN
Ünnep az iskolában
A Bartók Béla Líceumban többen a legkisebbekkel együtt hallgatták meg Szabó Ferenc tanító ünnepi köszöntőjét, a Bokréta-citerások által előadott Kossuth-dalokat, majd közös énekléssel tették emlékezetessé az ünnepre hangoló műsort. A felső tagozatos diákokból, Fodor Enikő és dr. Fleisz Katalin tanárnők felhívására, tíz vegyes csapat verbúválódott, majd a csapatok Március 15-e tiszteletére ünnepi különszámot szerkesztettek és ünnepélyes keretek közt bemutatták újságjaikat. A középiskolások egy csoportja (Horváth Petra, Oszlonyai Zsolt, Oláh Júlia, Somkereki Lóránd, Schipek Tímea, Stan Krisztina, Szabó Anita) Kiss-Pataki Adél, Molnos Ildikó és Kiss Katalin tanárnők segítségével minden osztályba eljuttatták a Szabadság napjának üzenetét rövid műsorukkal. A látványos korabeli ruhák, a zászló, a kiosztásra kerülő kokárdák és a 12 pontot tartalmazó röplapok színesítették az ünnepi pillanatokat. A hagyományt betartva, az iskola diákjai, tanárai részt vettek a nemzeti ünnep alkalmából szervezett koszorúzásokon, műsorokon.
Balázs István tanár kíséretében a XI.KG osztály tanulói megkoszorúzták a szabadfalui temetőben levő honvéd obeliszket
Tisztelgés a honvédek Sági úti sírjánál
2014. március 14-én délután a Geml József Társaskör tagjai emlékeztek meg az 1848-as forradalom hőseiről.
Marossy Zoltán köszöntötte a megjelenteket, emlékeztetett arra, hogy városunk vegyes lakosságú népe a maga megfontolt módján üdvözölte a pesti forradalmi eseményeket. A bécsi császár és a magyar kormány közötti ellentétek kirobbanását követően 1848 őszén, a helyi nemzetőrség ellenállás nélkül átadta fegyvereit az osztrák helyőrségnek, ami nem volt túl hősies cselekedet. A beszélő emlékeztetett az 1849 nyarán több hónapig tartó ostromra is, melynek során az osztrák helyőrségnek sikerült tartania a várost a felmentő seregek megérkezéséig.
Ferenczy Johanna elszavalta Petőfi Sándor Feltámadott a tenger című költeményét, majd a résztvevők együtt imádkoztak az elesett honvédekért és elénekelték a Himnuszt.
A sírokat megkoszorúzták Both Ferenc ezredes, a bukaresti magyar nagykövetség katonai véderő és légügyi attaséja, Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke és Wenczel Hajnal, a Geml József Társaskör nevében.
A rendezvény megható mozzanata volt, amint több mint másfél évszázad után magyar katona, mai honvéd rótta le kegyeletét a forradalom Temesváron elesett hőseinek sírjánál. (Ördög Imre)
Március 15-e Újszentesen
A helyi RMDSZ szervezésében felekezeti hovatartozástól függetlenül az újszentesi református templomban Nt. Szűcs András Ottó lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, akik megtisztelték nemzeti ünnepünket, kitért március idusának jelentőségére, mindannyiunk kötelességére, hogy ápoljuk, tiszteljük őseink emlékét, továbbadjuk örökségünket.
“A márciusi ifjak szembeszálltak az elnyomó hatalommal, március 15-én zuhogó esőbe, hallgatták a Múzeum előtt, Petőfi Sándor szavalatát, a Nemzeti dal-t. Ez a szabadságharc kitörésének pillanata. Vajon mi vezérelte a márciusi ifjakat, akik a szabadságért életükről is készek voltak lemondani? A forrongó fiataloknak Isten nem a szolgaság lelkét adta, hanem Jézus Krisztus lelkületét, a szabadság szeretetét. (…) Hány nép, hány nyelv tűnt el, s mi mégis megmaradtunk, büszkén vallhatjuk, hogy mi magyarok vagyunk.” Az istentiszteleten elhangzott az a kívánság a jelenlévők részéről, hogy a központi park Kiss Ernő parancsnok nevét viselje, mivel az általa adományozott telkeken épült fel az egykori Vadászerdő helység, a mai Újszentes.
Az Újszentesi Általános Iskola tanulói Dénes Ildikó és Nagy Anna tanítónők irányításával alkalomhoz illő műsort adtak elő. Végezetül a Meda Dávid (gitár), Vastag Gyula (billentyű) és a gyermekkórus előadásában felcsendült a Nemzeti dal. Ft. Máthé Lajos plébános köszöntötte az ünneplőket, és Isten áldását kérte számukra, majd felzendült a magyar Himnusz. Jelen volt Miklós Árpád alpolgármester és a helyi tanácsosok is. A hívek kivonultak a Petőfi-emlékmű elé, ahol koszorúkat helyeztek el a Temes megyei RMDSZ, a helyi RMDSZ, a római katolikus és a református egyház képviselői. Megkoszorúzták a II. világháborúban elesett hőseink műemlékét és az iskola előtti Petőfi-mellszobrot is. Az ünnepséget szeretetvendégség zárta. (Dénes Ildikó aligazgató képes beszámolója)
Megemlékezés a győrödi emlékműnél
A győrödi 1848-as obeliszknél megtartott koszorúzási ünnepségen a Bartók Béla Elméleti Líceum és a Magyar Nyugdíjasklub által szervezett megemlékezésen, a helybeliek mellett, részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Fazakas Csaba művelődési alelnök, Ft. Kapor János gyárvárosi plébános, a Magyar Nyugdíjasklub tagjai, a Bartók Béla Líceum pedagógusai és diákjainak csoportja. Halász Ferenc Temesvár polgármesterének szándékáról beszélt, arról, hogy a Ferenc József császár által Temesvárnak adományozott szobrot áthelyeznék a Telekház (Bălcescu) térre. „Ezt az emlékművet 1852-ben azért kapta Temesvár, mert hűséges maradt a Habsburg abszolutizmushoz, és segített a magyar forradalom és szabadságharc leverésében – mondta Halász Ferenc. – Ez a gesztus megerősít bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy amit 1848-ban elkezdtünk – a szabadságharcot –, ha nem is fegyverekkel, hanem békés, parlamentáris eszközökkel, folytatnunk kell ma is, mert azokat a jogokat, amelyeket már sikerült kiharcolnunk, igen könnyen visszavehetik. Március 15-e üzenete a szabadságról és a demokráciáról szól, mi ezeknek elkötelezett hívei vagyunk. Azt szeretnénk, hogy ezek az eszmék, a jogaink érvényesüljenek.” Ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa hangsúlyozta, hogy március 15-e minden magyar ünnepe, amely értékeinkre, a nemzet megbecsülésére és iránta való hűségünkre emlékeztet. Itt a Bánságban, ahol az asszimiláció, a beolvadás fokozottan érezteti hatását, ezen a napon együtt kell ünnepelnünk és imádkoznunk nemzetünk megmaradásáért. A megemlékezés szervezői nevében Pál Krisztina tanítónő megköszönte a Temesvári Magyar Nyugdíjasklub tagjainak, másfél évtizedes kitartásukat, amellyel szorgalmasan gondozzák a győrödi 1848-as emlékművet, és külön köszönetet mondott Somogyi István és Varga Pál nyugdíjasoknak, akiknek köszönhetően ismét ünneplőbe öltözött, tiszta és rendezett az emlékmű környéke. A Bartók Béla Líceum kisdiákjai szavalatokból és Kossuth-nótákból összeállított ünnepi műsort mutattak be, Pál Krisztina és Szabó Ferenc tanítók irányításával. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével és az emlékmű megkoszorúzásával folytatódott. Az obeliszk előtt fejet hajtva elhelyezték az emlékezés koszorúit a Magyar Nyugdíjasklub, az RMDSZ Temes megyei Szervezete és a Bartók Béla Elméleti Líceum képviselői.
Főhajtás a legnagyobb bánsági román forradalmár emléke előtt
A Megyeháza melletti Eftimie Murgu-szobornál eddig sohasem látott számban vettek részt az ünnepségen helyi, megyei és országos tisztségviselők. A helyi RMDSZ szervezetet Halász Ferenc elnök mellett, Fazakas Csaba művelődési alelnök, Daróczi Csaba, Molnár András elnökségi tagok képviselték, illetve részt vett az ünnepségen Marossy Zoltán megyeházi igazgató is. A nemzeti ünnep jelentőségéről Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a pesti forradalom napja, március 15-e, egyben nemzetünk születésnapja. A forradalmi eseményekben játszott fontos szerepet Eftimie Murgu, akit budapesti filozófiai és jogi tanulmányait követően, a Bánságban választanak meg képviselőnek 1848-ban. Murgu végig kitart a forradalom mellett, képviselőként megszavazza a Habsburg-Ház trónfosztását, és részt vesz Európa legelső kisebbségi törvényének a kidolgozásában, majd a forradalom leverését követően, több esztendei börtönbüntetését letöltve, ismét képviselői mandátumot nyer és felvállalja a helyi kisebbségek önrendelkezési ügyének képviseletét – ismertette Halász Ferenc. Az RMDSZ országos elnöksége képviseletében Kovács Péter főtitkár helyezte el a kegyelet koszorúját, az RMDSZ megyei szervezete részéről Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Molnár András koszorúzott. Magyarország képviseletében Both Ferenc ezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai véderő és légügyi attaséja, Temes megye képviseletében Eugen Dogaru prefektus, Nicolae Robu, Temesvár polgármestere, illetve a Temes megyei ukrán kisebbség nevében Mihaela Bumbuc asszony helyezte el az emlékezés koszorúit.
Méltóságteljes megemlékezés Szabadfalun
Szabadfalun a forradalom 166. évfordulóján szervezett megemlékezést nt. Fazakas Csaba esperes, a Temes megyei RMDSZ művelődési alelnöke nyitotta meg Kutasi József Antal felettébb időszerű gondolataival: „Ne tagadd meg a fajt, miből eredtél, lángoló vért miből születtél, a föld, mely éltet s eltakar, ha magyarnak születtél, hát maradj magyar!” A jelenlevők a Szózat közös eléneklésével, illetve az ünnepi rendezvény műsorvezetője, Lőrinc Rita színművész Füst Milán gondolatainak megosztásával teremtették meg az ünnepség alaphangulatát. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Both Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséja, Victor Ponta kormányfő üzenetét pedig Eugen Dogaru, Temes megyei prefektus tolmácsolta. A méltóságteljes megemlékezés vezérszónoka Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára volt, aki beszédében hangsúlyozta a szervezet elkötelezettségét az erdélyi magyar közösség érdekeinek képviselete és érvényesítése érdekében: „A márciusi ifjak kiálltak elveikért, jogaikért. Ma nekünk is ki kell állnunk, fel kell vállalnunk véleményünket, hallatnunk kell hangunkat. Ez a mai szabadságharcunk. Ezt a harcot vívjuk mindanynyian az RMDSZ-szel közösen, immár negyed évszázada. A szabadságért nem csak küzdenünk kell, élnünk kell vele. Ezt is huszonöt éve folyamatosan tanuljuk, gyakoroljuk. Ami tegnap elérhetetlennek tűnt, mára megvalósult, de ha nem tűzünk ki új célokat holnapra, a tegnap elért eredmények is veszélybe kerülhetnek. Az RMDSZ politikusainak az is a dolga, hogy megtanítsuk a többséget arra, hogy nem ellenük akarunk szabadok lenni. Az RMDSZ számára a magyar közösség biztonsága a legfontosabb – hangsúlyozta az RMDSZ főtitkára. – A magyar emberek azt várják tőlünk, hogy védjük meg és bővítsük a jogaikat, tartsuk egybe közösségünket. Az a dolgunk, hogy képviseljük és érvényesítsük a magyar emberek érdekét és akaratát, Erdélyben, Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben. Az önkormányzat és a parlamenti jelenlétünk mellett fontos, hogy a román kormányban és az európai parlamentben is ott legyünk, ha azt akarjuk, hogy jobb és szabadabb életet tudjunk biztosítani minden romániai magyarnak.” A római katolikus egyház képviseletében Ft. Bene Tamás püspöki titkár osztotta meg ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel, aki beszédében az értékteremtő dicső elődökre való emlékezés megtartó erejére hívta fel a figyelmet. “Hittel és kegyelettel emlékezünk, mert a hit az, amely mindnyájunkban legyőzi a közömbösséget, a nemtörődömséget. A hit ad erőt az értékeink melletti kiállására és felvállalására nemzetiségtől függetlenül. Nekünk, magyaroknak itt különleges küldetésünk is van, igazi keresztényekként meg kell mutatnunk, hogy változtatni tudunk. A hit és Isten szeretete buzdít bennünket minden cselekedetünkben az igaz ügy érdekében, ahogy tették ezt az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején is, amikor más nemzetek fiai is igaz ügyünk mellé álltak. Büszkén álljunk ki értékeink mellett, ne szégyelljük az örökséget, amelyet őseink ránk bíztak.” A protestáns egyházak képviseletében, Nt. Bálint Sándor újkissodai református lelkipásztor szólott az egybegyűltekhez. Ószövetségi példázatra alapozott beszédében a helytállás példáját osztotta meg az ünnepség résztvevőivel. “Milyen különös, hogy az életnek megvannak a maga szükségletei. Nemcsak kenyér, ruha, hajlék, munkahely, de a szabadság és az önmegbecsülés is közéjük tartozik. És mindig ott vannak a zsarnokok, a filiszteusok, akik a már kész kutakat újra és újra behányják. 1848-1849-ben sem nyíltak meg Temesvár kapui a honvédek előtt. Szent ez a hely, ahol most állunk, az akkori városnak a széle, ahol Bem és Petőfi Sándor megpihenhettek. És milyen jó, hogy 1989-ben Temesvár kapui kinyíltak a szabadság előtt, de vajon 2014-ben is nyitott a város a szabadság előtt? Vagy pedig újra a zsarnokok hányják, fedik be a kutakat, azokat a kutakat, melyeknek vize mindenkit szolgálna, amelyek az emberiség szolgálatára rendeltek. Mi is a feladat? Mindig újra és újra, nemzedékről nemzedékre kiásni értékeink kútjait. Ki kell ásnunk családjainkban, nyelvünk megmaradása érdekében, hogy megmaradjon helyünk a világnak e pontján, hogy megmaradjanak az iskoláink, és egyházaink kitárt karokkal fogadhassák az övéiket. Ez a munka tovább tart idén is, jövőre is, és teljes összefogásra van szükség az elvégzésére azért, hogy újból és újból buzogjon a jó víz, hogy őseinktől kapott nyelvünkön mondhassuk azt, hogy Kolozsvár meg Temesvár… Én hiszem, hogy ez az áldott munka összefog bennünket. Úgy, ahogyan ma, március 15-én, úgy összefog bennünket a székely autonómia és annak az időszaknak érdekében is, amikor a filiszteusok már nem hányják be kutainkba a történelem szemetét.” A méltóságteljes szabadtéri megemlékezés a Petőfi-emlékmű megkoszorúzásával, valamint a magyar, a román, az európai uniós és végül a székely himnusz közös eléneklésével zárult. Magyarország bukaresti Nagykövetsége nevében Both Ferenc ezredes, véderő-katonai és légügyi attasé, a Temes megyei Prefektúra nevében Eugen Dogariu főispán, az RMDSZ főtitkársága nevében Kovács Péter főtitkár, a temesvári Polgármesteri Hivatal nevében Nicolae Robu polgármester, a Temes megyei RMDSZ nevében Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Halász Ferenc elnök, a szabadfalui RMDSZ szervezet nevében Szűcs István és Kiss Imre, a Temes megyei Civil Tanács nevében Virginás-Tar Judit vezetőségi tag és Tamási Emese, az Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke, a HETI ÚJ SZÓ Baráti Kör nevében Szegedi Lajos alelnök és Graur János főszerkesztő, a Bartók Béla Elméleti Líceum nevében dr. Erdei Ildikó igazgató és a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata nevében Vass Imola, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum nevében Jakab Ilona igazgató és Kiss-Pataki Endre tanár, a Temes megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke, a Temes megyei Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Tasi Ottília elnök és Kiss-Pataki Adél, a Temes megyei RMDSZ oktatási alelnöke, a római katolikus egyház nevében Ft. Bene Tamás püspöki titkár és Ft. Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános, a történelmi protestáns egyházak nevében Nt. Bálint Sándor (képünkön) a temesvár-újkissodai református egyházközség lelkipásztora és Nt. Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus-lutheránus egyházközség lelkipásztora, a techné Egyesület nevében Jánosi Endre elnök és Preitl István elnökségi tag, a TEMISZ nevében Albert Boróka és Marossy Lóránt vezetőségi tagok, a Bánsági Kárpát Egyesület képviseletében Pataki Zoltán és Erdei Lajos, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház képviseletében Balázs Attila igazgató és Czumbil Marika helyezték el a kegyelet koszorúit.
Közösségben, RENDÜLETLENÜL
A szabadtéri ünneplést RENDÜLETLENÜL címmel nagyszabású díszelőadás követte a temesvári Ifjúsági Ház előadótermében, amelyen több mint négyszázan vettek részt. A díszelőadás megnyitójában Molnár Zsolt parlamenti képviselő így fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy sikerült ezt a különleges produkciót előkészítenünk, hogy összefogással sikerült többletértéket hozni a mindennapi életünkbe, hiszen erről szól a magyarságunk itt a Bánságban.” A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a ‘48-as forradalmárok az európai értékekért harcoltak. A mai kor eszközeivel magunk is ezt kell tegyük: „Ma már nem katonasorba kell küldenünk a fiatalokat, hanem iskolába, egyetemre, továbbképzésre és azt kell kérni tőlük hogy jöjjenek haza. Ma nem az a kérdés, hogy lesz-e rézágyú, hanem az, hogy lesz-e iskola, lesz-e templom és lesz-e képviselet” – mondta a Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A műfajok sokaságát ötvöző, fiatalos lendületről tanúskodó és ötletes színpadi megoldásokban bővelkedő előadás egyértelmű üzenetet tolmácsolt a résztvevőknek, a helyi, megyei vagy országos, egyházi és világi tisztségviselőknek és egyszerű temesvári polgároknak. Valódi értékek felvonultatásának lehettek tanúi mindazok, akik részt vettek az előadáson: a Shake kvartett – Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba színművészek – magas művészi színvonalon adta meg az alaphangját a rendezvénynek, Fall Ilona és Higyed Imre gondolatébresztő előadásban fogalmazták meg üzenetüket, melyet megkoronázott a jövendő képviseletében fellépő Szabó Abigél ősi fohászunk előadásával. A Bokréta, Eszterlánc és Guzsalyas táncosaiból verbúválódott tánccsoport igazi fiatalos lendületet kölcsönzött a produkciónak, előadásuk színesítette és kiemelte a színművészek és a Bartók Diákszínpad ifjú művészei által előadott szövegek üzenetét. A Szabó Gabriella karnagy által vezetett Új Ezredév Énekkar előadása tökéletesen illeszkedett az összképbe, a Kossuth-nóták és verbunkosok a kor hangulatát híven idézték meg. A tartalmas előadás sikeréhez az előadók mellett, hathatósan hozzájárult a Borbély Szilárd (dobok), Farkas Endre László (gitár), Dumitresc Norbert (billentyű) és Kiss Attila (basszusgitár) zenészekből összeállt zenekar. Koreográfusként Nagy Dániel, zenei vezetőként Kiss Attila, rendezői minőségben is Molnos András Csaba, illetve a helyi RMDSZ művelődési alelnöke, Fazakas Csaba esperes-lelkipásztor is letették névjegyüket a temesvári művelődési élet képzeletbeli asztalára. A résztvevőkkel egyhangúlag mondjuk, hogy az utóbbi évek legrangosabb ünnepi előadásának voltunk tanúi az idei temesvári tavaszban, a nemzeti ünnep alkalmával.
Kerékpáros emléktúrát szervezett március 15-én a Bánsági Kárpát Egyesület az 1849-es Temesvári csata színhelyére, az Őbesenyő határában levő obeliszkhez, ahol Kossuth-nótákat énekelve megkoszorúzták az emlékművet, imádkoztak az elesett szabadságharcosokért és elénekelték a Himnuszt.
Makkai Zoltán összeállítása
