Várni is mire

A temesvári bemutatóhoz hasonlóan a múlt csütörtökön Aradon a Jelen Ház nagyterme.  Ott szép számú közönség előtt mutatták be Nagyálmos Ildikó költő és Karda Zenkő fenti című kötetét. Az irodalmi délután háziasszonya, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője Nagyálmos Ildikót, mint szerkesztőségbeli korábbi kollégáját mutatta be a közönségnek, akinek első, két évtizeddel ezelőtt kiadott köteténél „bábáskodott”. Karda Zenkő képzőművésznek viszont önmagát kellett bemutatnia, lévén, hogy bár e vidéken szerzett diplomát, de tevékenysége Székelyföldhöz kapcsolódik. Jelen pillanatban szabadúszó, megrendelésre dolgozik különböző irodalmi- és gyermeklapoknak.
Bege Magdolna arról faggatta a költőt, hogy miért telt el olyan hosszú idő, amíg ismét „felnőtt” verseket tett közzé. (Igaz, időközben megjelent kér gyermekvers-kötete.) Szóba került az is, hogy miként született meg az a különlegesen szép kiállítású album, amelyben a 27 vers mindegyikéhez egy-egy színes képzőművészeti alkotás társul. A képzőművész arról is vallott, hogy milyen technikával dolgozik, melyek a kedvenc színei és miért. A furcsa címválasztással kapcsolatos kérdésre a költő arta meg a választ
A nagyon jó hangulatú találkozón Nagyálmos Ildikó felolvasta néhány versét, Karda Zenkő pedig bemutatta a teremben kiállított alkotásai közül azokat, amelyeket a legsikeresebbeknek tart.
A bemutató végén a két szerző dedikálta az albumot.

Balról: Bege Magdolna, Nagyálmos Ildikó, Karda Zenkő

Hajmási Péter…

Az operettet, mint műfajt az utóbbi mintegy fél évszázadban többször elparentálták. A szocialista realizmus korszakában a polgári kultúra csökevényének nevezték, egy időre a legismertebb szerzemények le is kerültek a repertoárról. Később a kritikusok, mint túlhaladott, giccses műfajként igyekeztek lejáratni. Hogy az operett túlélt mindent, bizonyítják mostanság az operettszínházak szinte mindig telt nézőterei, a médiában is közvetített operettgálák, meg az olyan turnék, mint a Budapesti Operettszínház művészeinek erdélyi fellépése.
Az aradi vendégszereplésükön hangzott el az, hogy a műfaj (valószínűleg) legismertebb műve, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének valamelyik dallama percenként felcsendül valahol a világban. Színházban, televízióban, rádióban, dalesten.
Oszvald Marika, Peller Károly és Faragó András Topy turnéjának a sikere is bizonyítja, hogy a közember a kikapcsolódásra, a szórakozásra vágyik. Feledni a mindennapok gondjait, a családi bajokat, a munkahelyi konfliktusokat, a médiában közvetített háborúkat, a természeti katasztrófákat. Idegnyugtató zenét, fülbemászó vidám dallamokat szeretne hallgatni.
Nos, ezt kapták az aradiak egy héttel ezelőtt a három művésztől. Kezdődött a Budapestről szóló slágerekkel (Peller Károly), majd felhangzottak Kálmán Imre, Huszka Jenő, Lehár Ferenc, Fénys Szabolcs stb. operettjeinek (Csárdáskirálynő, Csókos asszony, Mágnás Miska, Bástya sétány 77) közismert áriái. Közben népszerű musical melódiák (Hegedűs a háztetőn, My Fair Lady) is. A közönség élvezettel hallgatta Békés megyében született Faragó András Topy dalbetétek közé beékelt, humorban gazdag történeteit, és megcsodálta az örökifjú Oszvald Marika vitalitását, töretlen energiáját, ahogyan énekelt, táncolt, szórakoztatta a közönséget.
És feledhetetlen volt a finálé, amikor a teltházas közönség együtt énekelte a színművészekkel a Hajmási Pétert. A perceken keresztül zúgó vastaps a színészek teljesítményét jutalmazta, valamint az aznap születésnapját ünneplő Oszvald Marikát köszöntötte. Ő egy szép virágcsokrot is kapott, amelyet a közönség nevében Kiss Eszter tanuló nyújtott át neki.

A fergeteges finálé

Balassi Bálintra emlékeztek
A Tóth Árpád Irodalmi Kör hétfőn délután az RMDSZ Arad Megyei Szervezete székházának üléstermében tartotta soros munkaülését. A megjelent tagokat Regéczí Szabiba Perle körelnök köszöntötte. Az ülésen dr. Brauch Magda ny. tanár, a Romániai Írószövetség tagja emlékezett meg Balassi Bálint reneszánsz költőről, születésének 470., halálának 430 évfordulója alkalmából.
Tartalmas előadásában Brauch Magda vázolta a reneszánsz két évszázadában végbement történelmi változásokat, a polgárosodás megindulását Nyugat Európában. Ez magával hozta a társadalmi élet fellendülését, az emberi figyelemnek a mindennapi életkörülmények és a művészetek felé fordulását. A magyar nyelvterületen a reneszánsszal együtt járó humanizmus Ianus Pannoniusszal kezdődött és a Zolyom várában született Balassi Bálinttal (1554–1594) teljesedett ki. A hallgatóság megismerhette a felvidéki nemesi család rövid történetét, Balassi Bálint rövid, mindössze négy évtizedet felölelő életének a fontosabb eseményeit, végvári vitézkedését, szerelmeit. Munkásságának a felelevenítése közben szó esett nyelvtudásáról. A magyaron kívül tudott latinul, németül, lengyelül, olaszul beszélt, de románból sőt török nyelvből is fordított. Az utóbbiból tíz verset is tolmácsolt múzsájának, Júliának (Losonczy Anna).
Az elhangzott előadást a kör szavalói által tolmácsolt költemények illusztrálták.

Dr Brauch Magda, az előadó

Kölcsey közgyűlés

A múlt héten a Jelen Ház klubhelyiségében tartott évi közgyűlését a Kölcsey Egyesület. A 2023-as évre szóló beszámolót Berecz Gábor elnök, a pénzügyi beszámolóz Fekete Károly alelnök tartotta. A közgyűlésen a tagok mintegy ötöde jelent meg.
Amint a két jelentésből kiderült, a tavalyi pénzügyi nehézségek, a megszorítások miatt a tervbe vett projekteknek csak egy része valósulhatott meg. Megünnepelték a Magyar Kultúra Napját, amikor átadták a Kölcsey-díjat, riszt vettek Március 15. és Október 6. rendezvényeinek szervezésében, megnyitották Ódry Mária egyéni kiállítását. És sikeresnek mondható az egyesület hozzájárulása a az ereklyemúzeum, valamint a közép-európai képtár részlegének kibővítéséhez. Viszont a Kölcsey Galéria 12 éven keresztül tartó rendezvénysorozat záró kiállítására tervezett színes album összeállítása elkészült ugyan, de kinyomtatására anyagi okokból már nem került sor. Ennek megfelelően a pénzügyi jelentés is sokkal „vékonyabbra” sikeredett, mint a korábbi évek bármelyikében.
Az idei évre tervezett rendezvények sorában említésre méltó az egyesület tevékenysége a város régi szobrainak újboli köztérre állításában. Idén tervezik dr. Darányi János és Fábián Gábor mellszobrát szeretnék felállítani a városban, de decemberben ismét meg akarják rendezni az adventi kórustalálkozót is. Az október 6-át megelőző napokban egy történész-találkozót szerveznek jeles magyar történészek meghívásával.
A jó hangulatú közgyűlés baráti beszélgetéssel zárult.

Berecz Gábor elnök (jobbról) és Fekete Károly alelnök a jelentéstevők