BŐVÜLT A TEMESVÁRI KÖRGYŰRŰ
Kedden délutántól használhatják az autózók a Temesvárt elkerülni hivatott Déli körgyűrűszakaszt.Szinte három éves késéssel végülis elkészült a 26 kilométernyi gyorsforgalmi útszakasz, amely összeköti az Aradi utat a Sági úttal, ami azt jelenti, hogy az Észak-Dél irányú közúti forgalom ezentúl nem a túlterhelt városi sugárutakon keresztül fog levonulni. Nemrég hirdettek eredményt a körgyűrű másik, nyugati ágának kivitelezésére, viszont két cég is élt óvási jogával. Várhatóan pár nap múlva döntés születik az óvásokkal kapcsolatban és a tendernyertes törökországi cég elkezdheti a munkálatokat.

A magyarok szavazatára is hajt Mircea Geoană
Mircea Geoană szerdán bejelentette, hogy jelölteti magát az idei romániai államfőválasztáson. A szándékát hónapokon keresztül lebegtető egykori külügyminiszter a közösségi oldalán posztolt videófelvételen ismertette a döntését. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke többek között arról beszélt, ígérhetne tökéletes országot, mondhatná, hogy ő a tökéletes politikus, és hogy a problémák egyik napról a másikra meg fognak oldódni. Geoană szerint azonban valamennyien tudjuk, hogy nem ez a valóság, nem vagyunk tökéletesek. Az elmúlt hónapokban készült felmérések alapján Geoanának esélye van arra, hogy bejusson a romániai államfőválasztás (december 8-án rendezendő) második fordulójába, sőt a végső győzelemre is. A legfrissebb, szeptember 5-én közzétett, a CIRA Intézet által készített közvélemény-kutatás alapján Marcel Ciolacu kormányfőnek, a PSD államfőjelöltjének a támogatottsága 25 százalékos, Nicolae Ciucă liberális pártelnöké, a PNL jelöltjéé pedig 16, míg Geoană 14 százalékkal a harmadik helyen áll. (Krónika)

Éles szóváltásokkal tarkított televíziós vita Donald Trump és Kamala Harris között
A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este. A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során. A két politikus azonos időkeretben szólalhatott meg és reagálhatott a másikra. Az összegzések szerint Donald Trump 42, Kamala Harris 37 percen keresztül beszélt. A vita első témája a gazdaság helyzete volt azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint 4 évvel korábban. Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért. Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre. Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban. Donald Trump az illegális bevándorlás okozta társadalmi hatásokat a vita során többször említette, megismételte a határ lezárásának szükségességét az illegális átlépések előtt, és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte. Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásre a kérdés hosszú távú kezelésére. Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége, és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében.(Krónika)

“Ciszjordánia újabb Gázai övezetté válhat”
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat”. Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint. Közben a Gázai övezetben is dúlnak a harcok: az izraeli hadsereg hétfő éjszaka humanitárius zónára mért csapást Hán-Júnisznál. A palesztin katasztrófavédelem bejelentése szerint a támadásban 40-en meghaltak és 60-an megsebesültek. Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. (Krónika)

Becsengettek a 2024-2025-ös tanévre
Romániában mintegy hárommillió óvodás és iskolás kezdte el az új tanévet hétfőn. A 2024-2025-ös iskolai év 36 tanítási hétből áll. A nappali tagozat 12. osztályos és az esti tagozat 13. osztályos diákjai 34 hetet járnak iskolába, számukra 2025. június 6-án fejeződik be a tanítás. A nyolcadik osztályosoknak 35 tanítási hetük lesz, esetükben 2025. június 13-án ér véget a tanév. A szakiskolás diákok esetében a tanítás időtartama 37 hét, a tanév számukra 2025. június 27-én ér véget. A 2024-2025-ös tanév struktúrája szerint a tanítási időszakok a következők: – 2024. szeptember 9. és október 25. között; – 2024. november 4. és december 20. között; – 2025. január 8. és február 7., február 14. vagy február 21. között (a megyei tanfelügyelőségek döntésének megfelelően); – 2025. február 17., február 24. vagy március 3. (a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint) és április 17. között; – 2025. április 28. és június 20. között.
Vakációk a következő időszakokban lesznek: – 2024. október 26. és november 3. között; – 2024. december 21. és 2025. január 7. között; – egy hét a 2025. február 10. és március 2. közötti időszakban, a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint; – 2025. április 18. és 27. között; – 2025. június 21. és szeptember 7. között. Az Iskola másként hetet és a zöldhetet a 2024. szeptember 9. és 2025. május 30. közötti periódusban – de eltérő modulokban – kell megszervezni.