Siker-Kovács

A szókapcsolat adta magát. Telibe találó szójáték. Maradéktalanul fedi szándékomat, mondandómat. A Béga-parti város és a tájegység legsikeresebb polgáráról – közírójáról, lapszerkesztőjéről, sajtómunkásáról és rátermett vállalkozójáról, befektetőjéről – kívánok pár szót ejteni, aki mesterséget jelölő vezetéknevéhez híven szerencsés kézzel, leleményes ésszel kimunkálta személyiségét, megteremtette önmagát. Meredeken felívelő, fényesen tündöklő életutat, káprázatos pályát vallhat magáének. Megadatott, hogy karrierjét – hol közelebbről, hol tisztes távolságból – hosszabb távon nyomon kísérjem. Ismeretségünk nem tegnaptól datálódik. Kudarcokban, kisiklásokban, bukásokban is volt része, de az eredményesség, a siker, a diadal, a beteljesülés sohasen pártolt el tőle. A Sors dédelgetett kegyeltjének tudhatja magát. Kovács Zoltán, az Agenda Sajtótröszt alapítója, volt tulajdonosa és vezérigazgatója, felvirágoztatója nem közönséges halandó, hanem talányos jelenség. Titkokat hordoz. Csodálóinak  és irigyeinak tábora egyaránt számottevő!
Még kisiskolás, 11 esztendős korában megszállta, megbabonázta az „írás ördöge”. A  vírus bódító nyavalyájától nem tudott megszabadulni, kigyógyulni. Írásaival nemcsak a 2. számú Matematika-Fizika Líceum diáklapjának a szerkesztőit találta meg, hanem vakmerő bátorsággal és elszántsággal egyre gyakrabban és kitartóbban kopogtatott be a napi- és hetilapok redakcióiba is. Tudósításaival, kisebb-nagyobb közleményeivel sikerült nevet és elismerést szereznie magának. Érettségi után különböző temesvári vállalatok gépkocsivezetője volt, majd sikerült idegenvezetőként elhelyezkednie az Országos Turisztikai Hivatalnál, később a temesvári Gépjárműipari Szaklíceum oktatójaként működött. Szenvedélye az újságírás maradt, szoros és állandó kapcsolatban állt a sajtóval, a szerkesztőségekkel. Tudósításokat, írásokat, reklámriportokat stb. közölt a temesvári Szabad Szó, a bukaresti Előre, Munkásélet és A Hét valamint más lapok hasábjain. Többször is megkísérelt bejutni valamelyik szerkesztőség kötelékébe, de szándékai sorra léket kaptak, zátonyra sodródtak. Felmerült annak a lehetősége, hogy Temes megye magyar nyelvű pártlapja, a Szabad Szóelküldje Bukarestbe, a Ștefan Gheorghiu Pártfőiskola sajtótanfolyamára. Valamiért nem jött össze, nem finalizálódott a dolog. Kapcsolatát a szerkesztőségekkel megőrizte, tovább ápolta és -erősítette. Több lap számára hirdetéseket szerzett, hajtott fel, hasábjaikon reklámriportokat közölt. A hivatásos újságírás karámján azonban kívül rekedt.
Gyökeres irányváltást, sarkalatos fordulatot életpályáján az 1989-es események hoztak.
Kihasználva a rendszer-változás teremtette feltételeket, a felpezsdült légkört, saját hetilapot  indított Agenda címen, amelyet pár hónap leforgása alatt a Bánság legkelendőbb, legolvasottabb és legnépszerűbb sajtóorgánumává fejlesztett. Az első lapszámokat lótás-futás közben szinte az utcán szerkesztette. Aktatáskájában gyűjtötte és rendezte oldalakba a kéziratokat. Segítőtársul megnyert néhány tapasztalt hivatásos újságírót: Dudás Józsefet, Gödér Károlyt, Joó Imrét, Pongrácz P. Máriát stb. Édesapja az 1919. Augusztus 3. sugárút 13. szám alatti bérház emeletén bérelt lakását alakította át szerkesztőséggé Kovács Zoltán, amikor 36 éves tulajdonos-főszerkesztőként 1990. február 11-én Temesvár és a tájegység első magánsajtótermékét, a román nyelvű Agenda című 4 oldalas hetilapot elindította. A közérdeklődés kielégítésére törekvő, a friss és hasznos híreket, információkat, útbaigazításokat és tanácsokat közlő kiadvány látványos felfejlődése, gyors megizmosodása megteremtette a lehetőségét, hogy a létszámában is gyarapodó redakció a Gyárvárosból, a belvárosi Temesvár Szálló, az egykori Sváb Bank legfelső emeletére, majd pedig az E. Ungureanu utca 5. szám alatti sarokházba költözzön.
1990 végére a 16 oldalasra növelt vegyes tartalmú, közhasznú kiadvány elérte a 80 000-es példányszámot, amely később 110 000-en tetőzött. Az újságárudák s  az utcai alkalmi árusok előtt hétvégeken hosszú sorok kígyóztak. „Vitték mint a cukrot” a terjedelmében és tartalmában folytonosan növekvő, gyarapodó s egyre konszisztensebbé, a szó tényleges és átvitt értelmében is egyre színesebbé váló hetilapot. A „politika-mentes, független” lap terjedelmes mellékletein, tartalmas évkönyvein kívül 1996-tól a tulajdonos-főszerkesztő Agenda Zilei címen román nyelvű napilapot és hirdetési újságot is megjelentetett. Komolyan foglalkoztatta a gondolat, a terv, hogy saját TV- és rádióadást is beindíson. Komoly reklámbevételt biztosítottak volna, de nem kizárt, hogy megsejtette, előre megérezte, hogy az írott, a nyomtatott sajtó fölött előbb-utóbb megkondul a lélekharang  A sajtótrösztnek önálló nyomdája, reklámcége, lapterjesztő hálózata volt. Prosperáló vállalkozását Kovács Zoltán 2010-ben keserű szájízzel eladta az Inform Media osztrák cégnek. A lapban megőrzött és fenntart egy állandó rovatot, amelyben írásait publikálja. A vírus konok, nem hagyja nyugton – írásra sarkallja.
Eredeti ötlet, elképzelés pattant ki, körvonalazódott agyában, amikor Temesvár elnyerte az Európa kulturális fővárosainak egyike státust, kitüntető rangot. Egy rendhagyó, a maga nemében egyedülálló naptár összeállításával és megjelentetésével kívánta jelezni, köszönteni és emlékezetessé tenni az elismerést, a megtisztelő gesztust, a nem mindennapi eseményt. Nem egy szokványos kalendáriumot hozott össze, hanem napokra tagolt szöveges képes könyvet. Nem követte a história lineáris időrendjét. Nem alakított ki tematikus egységeket, súlypontokat. Az év hónapjai, napjai sorrendjébe a Béga-parti település több mint nyolc évszázados történetének fontos eseményeit, kimagasló személyiségeit, ikonikus helyeit, emlékezetes pillanatait. Szívós kitartással, példás ügybuzgalommal és igyekezettel közel 3 éven át dokumentálódott, gyűjtötte és rendezte az anyagot. Rengeteg akadályba, nehézségbe ütközött.
„Amikor elhatároztam, hogy megírom ezt a művet, rájöttem, hogy eddig tucatnyi művet írtak Temesvárról, különböző könyveket, monográfiákat, albumokat. A könyv írása ismét banalitássá vált, mert elveszett a már megjelent többi mű között. Ekkor jelent meg ennek a naptárnak az ötlete, ami egyedülálló. Temesvárról eddig senki sem írt így. Természetesen nagyon nehéz írni, mert minden nap két dologba ütköztél. Először is, az év minden napján találni egy eseményt, egy személyiséget, egy épületet… Nagyon nehéz. Volt, amikor 4-5-öt találtam, volt, hogy egyet sem. Egy másik dolog az volt, hogy minden oldalon 3.500 jelnek kellett lennie. Voltak olyan események, amelyek nagyobb számú karaktert igényeltek, mások kisebb számot igényeltek. Ez volt az egyik nagy probléma.” – osztotta meg gondjait, dilemmát egyik nyilatkozatában Kovács Zoltán, a Temesvári naptár – Lapok a város történetéből című akár falra is akasztható könyvnaptár szerzője, aki vaskos, 372 oldalas alaposan dokumentált, színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált helytörténeti antológiát állított össze és jelentetett meg román és angol nyelven a 2023-as esztendőre, amikor Temesvár Európa kulturális fővárosainak egyike volt. Szilárd meggyőződésem, hogy a helytörténet, a Béga-parti város rég- és közelmúltja iránt érdeklődők az esztendő lejártával nem dobták el a kiadványt, amely örökérvényű adatokat, fölötte hasznos információkat kínál. Erkölcscsősz döntéshozók prüdériája miatt a könyvet nem mutathatták be és nem forgalmazhatták azon a rendezvényen, amelyre tulajdonképpen készült. Bemutatására a hivatalos programon kívül az Atlas Hotel közösségi termében került sor. A Temesvár múltjának és jelenének adatait és tényeit, kiemelkedő személyiségeit, legfontosabb eseményeit, közigazgatását, építészeti alkotásait, szimbolikus épületeit, hagyományait felvonultató és bemutató hézagpótló kiadványt Maria Grapini képviselő asszony jóvoltából Brüsszelben, az Európai Parlament székházában Adrian Cioroianu történész, Románia volt külügyminisztere, Románia UNESCO-nagykövete, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója mutatta be. Sikerrel!
Rendhagyó naptárával a sikerkovács Kovács Zoltán továbbgyarapította sikerei dús füzérét!