Uniós támogatással fogják felújítani az érmindszenti Ady Emlékmúzeumot
Új projekt indul uniós támogatással az érmindszenti Ady Múzeum felújítására – közölte a Szatmár Megyei Múzeum. A Szatmár Megyei Múzeum fennhatósága alá tartozó érmindszenti Ady Emlékmúzeum felújítására irányuló projekt partnere a Magyar Nemzeti Levéltár, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és a Szatmár Megyei Múzeum. A projekt fő célkitűzése egy látogatóközpont létrehozása a debreceni levéltárban, az Ady Emlékmúzeum felújítása, közös vándorkiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások rendezése. (2025. február 27. – Krónika)

Miniszobrot kapott szülőhelyén Kassai Antal festőművész
Roman Murnik szobrász legújabb alkotása Bercsényifalván (Dubrinics) kapott helyet. A miniszobor az ungvári járási település híres szülöttjének, Kassai Antal festőművésznek, grafikusnak állít emléket, aki 104 évvel ezelőtt, 1921. február 24-én született. A bronz szobor fémből készült festőállványon került elhelyezésre, az alkotó szemüvegben, kezében ecsettel ábrázolta a festőt. Ukrajna Érdemes Képzőművésze, Ukrajna Népi Festőművésze azon kárpátaljai alkotók közé tartozik, akik autodidakta módon lettek nagy művészek. Sikerének kulcsa tehetsége, valamint a kárpátaljai festőiskola alapítóihoz, Boksay Józsefhez és Erdélyi Bélához fűződő szoros kapcsolata, akik segítségével gyarapította tudását. (2025. február 23. – KISZo.net)

Mostantól néptáncot is oktatnak a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karán
A néptánc elméleti és gyakorlati alapjaival ismerkedhetnek meg a háromszéki Sapientia sport és edzőképző szakos hallgatói a tanév második félévében. A Háromszék Táncszínház és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Karának rendhagyó együttműködése a felsőoktatási intézmény kezdeményezése révén született meg. A néptáncot heti egyszer, háromórás előadás keretében oktatja Virág Endre, a társulat igazgatója. Elmondása szerint az elsődleges cél, hogy alapműveltséget adjanak a fiataloknak, mert erre egyre nagyobb szükség mutatkozik. (2025. február 23. – szekelyhon.ro)

Veres Péter festőművész és grafikus emlékkiállítása Beregszászban
A Na’Conxypan Galériában állították ki Veres Péter (1969-2004) beregszászi festőművész alkotásait. Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke köszöntőjében kifejtette. – Veres Pétert nagyon érdekelték a legendák, a magyarság történelmének eseményei, a szakralitás. Emellett lírai festőként is tekinthetünk rá – fejtette ki Kulin Ágnes. Hozzátette: a kiállított alkotások átfogó képet adnak Veres Péter művészetéről, de még mindig vannak olyan ajtók, melyeket érdemes kinyitni, hogy még mélyebb betekintést nyerjünk a festő világába. – Egy húsz évvel ezelőtt eltávozott művész pályáját szemléljük. Húsz év történeti szempontból nem nagy idő, de az én édesapám esetében ez az életének az egyharmada – jegyezte meg Veres Ágota, Veres Péter lánya, aki szintén a művészet világában találta meg önmagát. (2025. február 25. – KISZo.net)

Határ, ami nem választ el
Népviselet-kiállítás nyílt Szabadkán, a Vajdasági Horvát Művelődési Intézet épületében. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a bajai Türr István Múzeummal és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral együttműködve indította el a Határ, ami nem választ el elnevezésű IPA-projektet, melynek egyik célja régiónk kulturális sokszínűségének bemutatása. Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója: „Az itt látható és megtekinthető népviseleteket a Vajdaságban élő kisebbségi művelődési intézetek által sikerült beszereznünk, ugyanis a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet együttműködik más nemzetiségű művelődési intézetekkel, a ruszin, a horvát, a szlovák és a román intézettel, akiknek szintén kiváló együttműködésük van különböző művelődési egyesületekkel, és általuk sikerült beszereznünk és bemutatnunk az itt megtekinthető kiállítási anyagot, vagyis a vajdasági kisebbségi közösségnek a népviseleteit.” (2025. február 26. – Pannon RTV)

Helemba (Felvidék) – Ipolydamásd (Magyarország) közös kiszeégetése a határon átnyúló barátság szimbóluma
A kiszeégetés népszokása a tél elűzéséhez és a tavasz köszöntéséhez kapcsolódik. Ekkor a két falu kiszebábúit, mint a betegségek, bajok, balszerencse hordozóit közösen az Ipoly folyóba dobják – hadd vigye őket messze a víz. A szokás az évek során sokat változott, ami megmaradt, az a felvonulás, a maskarába való beöltözés, a tűzrakás és a jókedvű bolondozás. A farsangi menet áthaladt Helembán, a hosszú út során három helyen is gyújtottak tüzet, amit a maskarások vidám zene mellett körültáncoltak, átugrottak. A 80 éves Tóth Katalin a régi alkalmakra emlékezik: „Birka- és kecskefejes maskaráknak voltak beöltözve a fiatal legények. Akkoriban még jó sok hó volt februárban, s a pincék tetejéről ugrálva szórakoztatták a közönséget. Az egész falu belekapcsolódott a bolondozásba, a legények a náluk lévő feketeboksszal bekenték főleg a lányok arcát. Végül levetették a sok régi, elhasznált ruhát, és a falu végén elégették.” (2025. március 1. – Ma7)

Munkácsy Mihályra emlékeztek a szülővárosában
A Munkácsy Mihály Magyar Ház és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa szervezésében a világhírű magyar festőművész születésének 181. évfordulóját méltatták a Latorca-parti városban. Az esemény a festő mellszobrának megkoszorúzásával vette kezdetét, majd Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója mondott köszöntő beszédet. Ezt követően az érdeklődők művészettörténeti előadást hallgattak Dr. Boros Judit tolmácsolásában. A kutató arra a kérdésre adott választ, hogy miért szeretjük Munkácsy képeit? A közönség megismerhette Munkácsy Mihály életét és munkásságát, illetve műveinek hatását a festészetre. Elhangzott, bár Munkácsy Mihály élete nagy részét külföldön töltötte, mindig magyarnak érezte és vallotta magát. A megemlékezést Barta Ilona zongorajátéka színesítette. (2025. március 3. – KISZo.net)

Többnapos rendezvénysorozattal emlékeznek Marosvásárhelyen az 1848-as forradalom hőseire
Marosvásárhelyen többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek az 1848-as forradalom hősei előtt. A Múltunk ereje, jövőnk reménye eseménysorozat március 12-én kezdődik, és számos rendezvénnyel várja az érdeklődőket. „Ne csak szomorkodjunk, hanem éljük is meg az ünnepet” – mondta Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Kiemelte, hogy a rendezvényhez idén több egyesület, szervezet és intézmény is csatlakozott, köztük az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Teleki-Bolyai Könyvtár, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Maros Művészegyüttes és a Marosvásárhelyért Egyesület. (2025. március 4. – maszol.ro)

Húshagyókeddi bál Székelyszentléleken és Nyikómalomfalván
A székelyföldi falvakban mindig is kiemelt szerepet kapott a néphagyományok éltetése, őrzése. Ennek megfelelően Székelyszentléleken és Nyikómalomfalván minden évben húshagyókeddi bált tartanak. Ez a bál a két Nyikó menti falu életében a farsang lezárásának, illetve a nagyböjti időszak kezdetének egyik legfontosabb eseménye, hiszen nemcsak közösségi mulatság, hanem olyan alkalom, amikor a helyiek magukra öltik a székelyruhát, ezzel is erősítve identitásukat és hagyományaikat. A húshagyókeddi bál évtizedek óta meghatározó esemény a két falu életében. Az ünnepség fennmaradásához nagyban hozzájárultak a helyi pedagógusok, szülők és közösségi vezetők, akik sokat tettek azért, hogy a régi szokások ne merüljenek feledésbe. A bált különlegessé teszi, hogy az emberek jelentős része hagyományos székely viseletben érkezik. (2025. március 5. – Székelyhon.ro)

Mindszenty bíboros, a magyarok lelkiismerete – könyvbemutató Dunaszerdahelyen
A Pázmaneum Társulás szervezésében kerül sor Tarics Péter “Mindszenty bíboros, a magyarok lelkiismerete” című könyvének a bemutatójára. A budapesti Romanika Kiadó gondozásában megjelent Tarics Péter író, újságíró, kutató “Mindszenty bíboros, a magyarok lelkiismerete” című reprezentatív könyve, amely Magyarország utolsó hercegprímása, Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek pappá szentelésének 110., esztergomi érsekké kinevezésének 80. és halálának 50. évfordulója tiszteletére látott napvilágot. A Pázmaneum Társulás szervezésében kerül sor Tarics Péter “Mindszenty bíboros, a magyarok lelkiismerete” című könyvének a bemutatójára a dunaszerdahelyi Vermes-villában március 14-én, 18 órai kezdettel. (2025. március 5. – MTI)

Nemzetközi felolvasómaraton
Kilenc országban: Délvidéktől az Egyesült Királyságig, Felvidéktől az Amerikai Egyesült Államokig mintegy harmincezren szólaltatták meg kedden az 1957-ben elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas Szabó Lőrinc költő, műfordító alkotásait. A kezdeményező csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár immár 17. nemzetközi felolvasómaratonjának célja: az olvasás népszerűsítése, illetve ráirányítani a figyelmet a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő alkotójának életművére. (2025. március 5. – Kossuth Rádió)

Kukorékolással „űzték” a telet Várdarócon
Vidám felvonulás, tánc, zene és játékok, tarajos alakoskodók és lekváros fánk minden mennyiségben… így űzték a telet farsangvasárnap vidékünk legnagyobb szabású karneváli rendezvényén, a horvátországi, várdaróci kakasütésen. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület megalakulása óta azon munkálkodik, hogy a hagyományok ápolása mellett olyan eseményeket és találkozókat szervezzen, amelyek erősítik a magyar közösséget, és hozzájárulnak kulturális örökségünk gyarapításához. Ezek közé tartozik a kakasütés is, a nap, amelyen erre sor kerül, egyben településük napja is. Mivel a Várdaróc Futballklub szombaton játszotta szezonnyitó meccsét, ezért a kakasütést idén farsangvasárnapra időzítették, ami az ünnepkör szempontjából fontos időpont, ezzel a nappal kezdődik ugyanis a (húshagyó keddel záródó) „farsang farka”, a karnevál csúcspontja. Így legalább kettős ünnepet ülhettek a daróciak, ugyanis a zöld-fehér mezes labdarúgók győzelemmel kezdték a tornát. (2025. március 6. – Képes Újság)