A PERJÁMOS–VARJAS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 6.

A Perjámos–Varjas vasútvonal műszaki adatai

E rövid vonal sík terepen halad, nem ke­resz­tezi egyetlen nagy vízfolyás sem. Különös műszaki nehézséggel sem a tervezőnek sem a kivitelezőnek nem kellett megküzdenie.
A vasútvonal Perjámos állomás zárvágá­nyá­nak meghosszabbításaként indul. A jó termőföldek minimális kisajátításának érdekében a vasútvonalat a két község közötti 41 méter szé­les kocsiút (melyből csak 9 méter széles sá­vot hasz­­náltak) bal oldalára tervezték. Ez volt az állatok terelésére időszakosan igénybe vett nyá­ri, vagy úgynevezett „csapa-út”. A két község határáig egyenesen halad. Innen balra fordulva, az utat jobbra elhagyva keletre tart, át­sze­li a Nagyfaluba vezető utat és Varjas községtől mint­egy 250 méter távolságra végződik. A vasúti pályán összesen négy ív található, a leg­kisebb ívsugár 400 méter.
Hosszmetszetben sem voltak különösebb problémák. A sík terepnek köszönhetően a legnagyobb emelkedő 4‰ (ez is egy csekélyke, 250 méter hosszú szakaszon).
Keresztszelvényben nem voltak szükségesek sem nagyobb bevágások, sem magasabb töl­tések. Csak kevés földmunkát kellett elvégezni.
Perjámos és Varjas között a pálya alatt összesen hat átereszt terveztek, végül csak ötre volt szükség. Ezek az 1893-as hossz-szelvény szerint a következők: nyílt átereszek a 48+238, a 48+503, a 49+032, és 49+327 kilométerszelvényben, valamint egy fedett áteresz a 49+838 kilométerszelvényben. Az első három nyílása egyenként 0,60 méter volt, a negyediké 3,00 méter, míg a fedett áteresz nyílása 0,80 méter volt.
Összevetve a tervrajzokat az 1893-as hossz-szelvénnyel megállapíthatjuk, hogy több, eredetileg boltozottnak tervezett áteresz helyett végül­is nyílt átereszt építettek.
A pályatesten kívül Perjámos község területén két, egyenként 0,50 méter nyílású betoncső átereszt, Varjas község területén szintén két útátereszt építettek. Utóbbiak boltozottak, 0,50 mé­ter nyílással.
A vonal egyetlen új állomása Varjas állomás, a település közvetlen közelében. Az OMÁV tervezete szerint: „Minden magasépítmények a vasút-társaságnak a nagyméltóságú közmunka és közlekedésügyi magy. kir. minisztérium által 1885. évi október 23-án 37740 szám alatt kelt rendeletével jóváhagyott szabványtervei szerint fognak építtetni”. Az állomás hosszát a cs. kir. közös hadügyminisztérium 1885. évi november 23-án keltezett szabványának megfelelően határozták meg. Eszerint „az állomások két első vágányán egy-egy 50 tengelyű egy mozdonyos vonatnak kell elférnie”. Egy vasúti kocsi hosszát 8,3 méterben, egy moz­donyát pedig 16,0 méterben számították. A megépült állomás hossza 389 méter és az 50+344–50+733 szelvények között feküdt. Fel­vételi épület, gazdasági udvar, vízállomás, mozdonyszín és fordítókorong épült. A kétállású moz­donyszín érdekessége, hogy Perjámosról át­hozták az egyállású mozdonyszínt, majd kétállásúvá bővítették. A kaszárnyát hozzáépítették. A kisebb mozdonyok számára való fordítókorongot is Perjámos állomásról költöztették Varjasra.
A „Vasuti és közlekedési közlöny” 1888. feb­ruár 5-i számában jelentést olvashatunk „A perjamos-varjasi vonal engedélyezési tárgyalása” címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy a „szab. osztrák–magyar államvasut-társaság által valkány–perjámosi másodrangú vonalának folytatásakép Varjasig tervezett 7.409 km. hosszú vasútvonal engedélyezési tárgyalása f. hó 1-jén megtartatván, e vonalnak, mint helyi érdekű vasútnak a mult évi deczember hó 2-án megtartott közigazgatási bejárás alkalmával a helyszínén is átvizsgált részletes tervek alapján leendő engedélyezése ellen észrevétel nem merült fel. Az épitési és üzleti feltételek ugyanazonosak a társaság többi vonalaira nézve megállapítottakkal”. A pálya építésére maximum 165.000 fo­rin­tot irányoztak elő. Ebből azonban 15.000 fo­rint a forgalmi eszközök beszerzésére lett volna felhasználható. A társaságot feljogosították hogy befektetési tőkéjét a tényleges építési tőke 5,2%-ának megfelelő összeggel megemelje. A építést még ebben az évben be kellett fejezni, de legkésőbb az engedélyokmány kiadásának napjától egy éven belül. Előírták, hogy a pálya 4 ki­lo­méter hosszon a két helység közötti útszakaszon haladjon. Az útszakaszt – a közlekedésügyi miniszter felsőbb döntésének fenntartásával – a megye fogja a vasútépítés számára átengedni.
Az építési engedély száma IV/17. 17573/88.
A Perjámos–Varjas vasútvonal megnyitására 1888. október 24-én került sor. A vasútvonal át­adásáról a MÁV hivatalos lapja 1888. évi 49. számában, a 319. oldalon olvashatunk tudósítást. Eszerint a valkány–perjámosi vonalat 7,534 km-rel az OMÁV hosszabbította meg.
Ezután a vasútvonal a Valkány–Varjas nevet viselte 1908-ig. Eddig az évig a vonal Varjason csonkán végződött.
(folytatása következik)