Választási hírek
A 2016-os parlamenti választásokon Hunyad megyének 6 kép­vi­selői és 3 szenátori helye lesz. A múlt hét végén zárult le a jelent­ke­zési időszak. Elfogadták Széll Lőrincz, a Megyei Ifjúsági Igazga­tóság ügyvezető igazgatójának és Winkler Gyula megyei RMDSZ szervezet elnökének a jelentkezé­sét a képviselői, illetve szenátori lis­tá­ra. A választásokat ismét listás rend­szer alapján szervezik, így meg­van az esélye annak, hogy az RMDSZ-nek legyen parlamenti kép­viselője Hunyad megyében is. Ezért szükséges, hogy a megyei szer­vezet minden tagja aktív szoli­daritással vegyen részt az előké­szí­tő munkában. Winkler Gyula a me­gyei szervezet elnöke, támogatja Széll Lőrincz jelölését, hisz 15 éve szolgálja a magyarság és egész Hu­nyad megye eredményes tevé­keny­ségét. Szombaton a Vajdahunyadi Magyar Házban ült össze a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa, me­lyen a Szövetség részéről Székely István, az RMDSZ társadalomszer­vezésért felelős ügyvezető alelnöke volt jelen. Felszólalásában el­mond­ta, hogy “az RMDSZ és az erdélyi magyarság képviseletének elengedhetetlen feltétele, hogy a szórványban élőknek is legyen parlamenti képviselete. A szórványban fontos a Hunyad megyei magyarság, nem­csak történelme miatt, de a mindennapokban felmutatott kitartása, és a megmaradásért folytatott konok, következetes példája miatt is.” Hu­nyad megye magyarsága kevesebb mint a megye lakosságának a 4%- a. Ez kevés ahhoz, hogy saját erejéből a közösség képviselőt juttasson a parlamentbe, de a tömbma­gyarság és a szórvány összefogásával, az újraelosztásnál a megye el­nyerhet egy képviselői helyet. Ez si­került az 1990-es az 1992-es és 2000-es választásokon.
Széll Lőrincz még lupényi kö­zépiskolás korában, az országban elsők között alakított diáktanácsot. Azóta is if­júsági politikával fog­lal­kozik. Egye­temista korában ifjúsági szer­vezetekben, majd a lupényi MADISZ-ban tevékenykedett. Meg­­állta a helyét az RMDSZ-ben is. Dévára költözését követően a Me­gyei Ifjúsági és Sportigazga­tó­ság vezetőjeként tevékenykedett. Közben egy ideig az RMDSZ me­gyei szervezetének ügyvezető elnöki tisztségét is betöltötte. 2010-2012 között, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökeként, he­lyettes államtitkár volt, együtt­mű­ködve a kormánnyal és parlamenttel. Szerinte a lelátókról csupán kom­mentálni lehet, a gólt a pályán kell rúgni.

Vas megyeiek újították fel az iskola auláját
Vas és Hunyad megye már 23 évvel ezelőtt kötött testvér­me­gyei kapcsolatot. Fehér Ferenc ikervári polgármester sze­rint két újabb Vas megyei köz­ség szeretne testvértelepü­lé­si kapcsolatra lépni két Hunyad megyei helységgel. A korábban megtartott első ta­lálkozó alkal­má­val, meglátogatták a Dévai Téglás Gábor El­méleti Líceu­mot, ahol Kocsis Attila Levente igazgatótól megtudták, hogy szük­ség volna az iskola főau­lá­jának a felújítá­sára. A vendégek meg­ígérték, hogy augusztus végén visszajönnek le­festeni az aulát. Ígéretüknek megfelelően 13 tagú csapat ér­kezett Dévára a munka elvég­zésére. Otthon a polgárőrök és a motoros testület tagjai jelent­kez­tek az önkéntes munkára. Ikervárról hatan, Győr­­várról négyen jöttek el. Csatlakoztak hoz­zájuk jános­háziak is, illetve a szombathelyi Kovács Jenő, aki már 20 éve járja Alsó-Fehér és Hunyad megyéket, kutatva azok törté­nelmi emlékhelyeit, aktívan részt vállalva az emlékművek helyreállításában. Ő is részt vett az aula lefestésében. Mind­három településről érke­zett egy-egy festő is, akik szakszerűen irányították a 3 napos tevé­kenységet. A festéket és a má­zolóeszközöket az önkéntesek hozták. A házigazdáknak csak a 9 méter magas állvá­nyo­kat kellett biztosítani. A piski­ekkel és csernakeresztúriak­kal folytatott első megbeszélésen, meghívták őket a szeptember 23-25. között megtartandó iker­vári szüreti rendezvényre, ahol remélik már konkrét témákról beszélgethetnek.

Kilencből egy
Megyei szinten 910 diák jelenkezett pótérettségire. Kö­zülük 180-an érték el az átmenő 6-os általános osztályzatot. Ez mindössze 2-3%-kal növelte, a júliusi 63%-os teljesítményt. Az augusztusi pótvizsgákon 9 ma­gyar diák jelent meg. 7-en idén, ketten pedig előző években vizs­gáztak sikertelenül. Kö­zü­lük egyedül Dénes Szilveszter ért el 6-os általános osztályzatot.

Elutasították a vajdahunyadi vár felújítási tervét
A Temesvári Régiós Fejlesztési Ügynökség 10 hibára hivatkozva, visz­szautasította a vajdahunyadi önkormányzatnak a vár korszerűsítését célzó pályázatát. A projekt szerint, felújítanák a tetőzetet, a falakat, a kőfarag­vá­nyokat és a faszerkezeteket. Elsősorban a külső udvart korszerűsítenék, ahol a középkori fesztiválokat rendezik. Kilátót, a lovagi tornákra alkal­mas teret rendeznének be, kovácsműhelyt és lovasiskolát létesítenének. Felújítanák a felvonóhíd alatti középkori vízimalmot. Dan Bobouţanu pol­gármester a kudarcért a régi városvezetést okolja, hisz a projekteket Viorel Arion polgármestersége idején készítették. Viorel Arion az új polgármestert hibáztatja mondván, hogy volt lehetősége a hibák kijavítására, amit nem tett meg. Bobouţanu nehezményezi, hogy elődje előre kifizette a két pályázatíró gyulafehérvári és ploieşti cégnek járó 160.000 lejt, mielőtt bebizonyosodott, hogy a pályázat hibátlan. Így azonban az önkormányzat elvesztett 320.000 lejt. Jelenleg a város szakemberei igyekeznek a 30 nap alatt kijavítani a temesvári fejlesztési ügynökség által jelzett hibákat, hisz a város önerőből nehezen tudná a 8 millió lejes korszerűsítési költségeket előteremteni.

Turisztikai célpontok fejlesztése Hunyad megyében
Anca Pavel-Nedea, az Or­szá­gos Turisztikai Hatóság elnöke pél­dákkal illusztrálva mutatta be Dé­ván a Turisztikai Desztináció-Me­nedzs­ment (TDM) fogalmát. Az el­képzelés az egyes turisztikai cél­pontok összehangolt fejlesztését cé­lozza. Vajdahunyadon évről évre büszkén bejelentik, hogy évente mennyivel növekedett a középkori vár látogatóinak a száma. Arról azon­ban nem esik szó, hogy ezek a turisták egy-két óra elteltével el­men­nek a városból. Pedig a városban és a környékén is bőven volna mit meglátogatni. Ezeket a helye­ket kellene kiépíteni, fejleszteni és vonzó néven, vagy módon értéke­sí­teni. A tanácskozáson résztvevők el­határozták, hogy megalakítják megyei szinten a turizmus fejlesz­tését összehangoló rendszert. Jó pél­da erre a székelyföldi turisztikai klaszter. Bár a bíróság a Székely­föld­re utaló nevet, “turisztikai klaszter” nem fogadta el,  a térség 11 célpontját határozta meg, kúr­i­ák, Székelykapuk-földje stb. Dél- Erdélyben is lehetne hasonló ér­té­kű turisztikai desztinációt keresni, csak túl kéne lépni a nemzeti ideo­lógia beidegződésein. A dák várak, vagy római emlékek mellett, az el­múlt ezer év értékeire lehetne (Hu­nya­di János, Bethlen Gábor, Dávid Ferenc, Kuún Géza, Nopcsa Fe­renc, Torma Zsófia emlékezetére, Kőműves Kelemen balladájára, stb.) építeni a kultúrturizmust.

Retróparádé Vajdahunyadon
Szeptember 2-3-án szervezték meg a XVII. Kárpát Retro Rallyet. A szervező Románia Retromobil Klub szerint, a rallyera 50 csapat ne­vezett be, összesen 26 régi autóval. A verseny szeptember 2-án 14 órakor kezdődött, Felek (Avrig) fő­teréről a Brukenthal-kastély elöl. Este a szászvárosi Arsenal parkban pihentek. Szeptember 3-án 10 óra­kor indultak tovább a vajdahu­nya­di vár udvarába, ahol a régi autókat megtekinthették az érdeklődők. A verseny zárószakasza Vajda­hu­nyad-Hátszeg-Szászváros útvona­lon folytatódott. Az járművek át­lag­sebessége nem haladta meg az 50 km/h sebességet. Útközben több ügyességi versenyen kellett helytálljanak a versenyzők.

120 éves a brádi vasút
1896-ban épült meg az Arad-Brád közötti vasútvonal. A végállomásnak számító, különleges szépségű kétszintes állomásépület valódi mű­emléknek számít. A CFR 1940-ben elkezdte a Déva–Brád va­sút­vonal építését. Előbb zsidók és szovjet hadifoglyok, később a kom­munizmus ellenségeinek szá­mító hadifoglyok építették a völgy­hidakban és alagutakban gaz­dag 36 kilométeres vasútvo­nalat. Az új vasútvonalat 1988- ban adták át forgalomnak. 2008-ban egy földcsuszamlás használhatatlanná tette a vonalat. A vasfelszerelésből hamarosan ócskavas lett. Az állomás épülete azonban lassan romlani kezdett, végül ve­szélyesnek nyilvánították. Florin Cazacu, Brád polgármestere nemrég számolt be arról, hogy végre sikerült megegyezni és szerződést kötni a Temesvári Vasútigazga­tósággal, mely szerint a vasút egy éven belül saját költségén felújítja a műemlék állomásépületet. Florin Cazacu aláírta a 36 hónapra szóló építési engedélyt. Reméli, hogy si­kerül kiegyezni az épület felhasz­nálásáról is. A város ugyanis ebben szeretné kialakítani a Zaránd­vidéki Múzeumot.