Orvosi Nobel-díj
A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani No­bel-dí­jat. Az illetékes bizott­ság indoklása szerint a Tokiói Műszaki Egyetem mo­leku­láris sejtbiológusa az autofágia, vagy­is a sej­tekben zajló, leegyszerűsítve „ön­evés­ként” emlegetett folyamat kutatá­sáért kapta meg az elismerést.
Josinori Oszumi 1945. feb­ruár 9-én született Fukuo­ká­ban. 1974-ben a Tokiói Egye­temen szerzett Phd-foko­zatot, majd három évet töltött a New York-i Rocke­feller E­gyetemen. Visszatért a Tokiói Egye­temre, ahol 1988-ban megalakította saját kutatócsoportját. 2009 óta a Tokiói Mű­szaki Egyetem (Tokyo Ins­titute of Technology) profes­szora.
A 71 éves kitüntetett, a hatodik ja­pán születésű orvosi Nobel-díjas és a 23. japán Nobel-díjas.

Kémiai Nobel-díj
A molekuláris gépek ku­tatásáért három tudós kapja az idei kémiai No­bel-díjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Aka­démia. A francia Jean-Pierre Sau­vage, a brit J. Fraser Stod­dart és a holland Bernard L. Feringa kutatásai nyomán egész mole­ku­láris gépészeti eszköztár született, a­mely a kémia teljesen újsze­rű al­kal­mazását teszi lehetővé. A kuta­tók kont­rollálható moz­gású molekulá­kat fej­lesz­tettek ki, amelyek energia se­gít­ségével tudják végrehajtani feladataikat. A számítástechnika fejlő­dése jól mutatja, hogy a technológia miniatü­rizálása forradalomhoz vezethet. A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjei gépeket miniatürizáltak és új dimenzióba vezették a kémia tudományát. A 71 éves Jean-Pierre Sau­vage a Stras­bourgi, a 74 éves Fraser Stoddart a Nort­hwestern, a 65 éves Bernard Feringa pedig a Groningeni E­gyetem munkatársa.

Fizikai Nobel-díj
Az anyagkutatás terén el­ért el­mé­leti eredményeiért három brit születésű tudós, kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudo­mányos Akadémia bejelentése szerint. A Washingtoni, a Prin­ceton és a Brown Egyetem mun­ka­társa az a­nyag szokatlan állapotainak tanulmányozásával: a topo­ló­giai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért ér­demelte ki az elismerést. Michael Kosterlitz és David Thou­less az 1970-es évek elején megdöntötte az ak­kor kurrens elméletet, mi szerint vé­kony rétegekben is kialakulhat szupra­ve­zetés és szuperfolyékonyság, és képesek voltak magyarázni azt a melegítés során végbemenő folyamatot (fázisátmenetet) is, amelynek során az anyag elveszti e különleges tulaj­donságait. A kitüntetettek összes­sé­gé­ben az anyag viselke­dé­sé­nek teljesen váratlan sza­bály­szerűségeit fedezték fel, ami kikövezte az utat az újfaj­ta tulajdonsággal bíró, új anyagok megalkotása előtt. Ez sok jövőbeni technoló­giá­hoz lehet fontos.