Az ősi csanádi egyházmegye első iskoláját, amely akkoriban a papnevelő intézet szerepét is be­töltötte, Szent Gellért első fő­pásztorunk alapította a püspöki székhelyen. A tanintézet működésének 1552-ben a török uralom vetett véget. A felszabadulást követően azonban nem nyílt meg azonnal, erre közel újabb száz esztendőt kellett várni. A pa­­pi szeminárium 1806-ban nyitotta meg ismét a kapuit, és 1914-ig a város központi részén, a Belvárosban lévő Szent György téren álló egykori templom melletti épületben működött. A török hódoltságot is túlélő templomot a jezsuita rend kap­ta. Idővel azonban a régi épü­letet le kellett bontani. A he­lyére új templomot és rendházat építettek, ez utóbbiban kaptak he­lyet az iskola tantermei is. A je­zsuita rend feloszlatását követően az épületegyüttes ismét gaz­dát cserélt, Kőszeghy László püspöknek sikerült megkapnia a templomot és a volt rendházat egy papnevelő intézet céljára. Vé­gül 1874-ben Bonnaz püspök emeltette a Szent Imre Intézet (Eme­ri­canum) kétemeletes épületét. In­nen költöztek ki a növendékek 1914 őszén abba az új sze­mináriumba, amely ma a Te­mesvári Or­vosi és Gyógy­szer­é­szeti Egye­tem bentlakásaként szolgál.
De térjünk vissza a száz év­vel ezelőtti eseményekre.
Mint azt könyvében dr. Fara­gó János teológiai tanár megjegyzi, az új szeminárium építését két té­­nyező sürgette: Temesvár vá­ros vezetősége és Glattfelder Gyula megyés püspök. A település elöljárósága városrendezés o­kán akarta lebontani a régi épületet, a főpásztor pedig nevelési és egészségügyi szempontból sze­­retett volna egy új szemináriumot.
A tárgyalásokat követően a vá­ros jóváhagyta az építkezést, a meghirdetett pályázaton Förk Ernő tanár, budapesti építész terveit fogadták el. Az ünnepélyes alapkőletételre 1913. november 5-én került sor Glattfelder püspök, a székeskáptalan tagjai, a papi szeminárium tantestülete és növendékei, valamint a városvezetőség jelenlétében. Az alapkövet a homlokzat jobb sarkában he­lyezték el, benne az építkezés főbb mozzatanait tartalmazó do­kumentummal.
Bár hihetetlennek tűnik, a szeminárium új épülete egyetlen év alatt készült el: 1914 őszén már beköltözhettek a tanárok, a kis­szeminárium növendékei, va­lamint a teológiai hallgatók.
Az épület homlokzatán a szeminárium jelmondata volt ol­vasható: Pro Aris et Litteris. A sze­minárium alagsorában a fő­be­járat alatt kapott helyet a központi fűtőház, mellette különböző helyiségek, ahol mosni, va­sal­ni lehetett, az élelmiszerraktár és fürdőszobák. Az épület jobb szárnyán a kertre néző nagy te­rem, tornaterem, azzal szemben a teológusok ebédlője. A lépcsőház mellett a konyha kapott he­lyet, középen volt a díszterem, alatta a nővérek elzárható külön lakosztálya saját kápolnával. Az épület bal szárnyán az utcára né­ző részben a nővérek ebédlője, és az alkalmazottak lakásai, ú­jabb nagy terem és a kisszemi­ná­rium ebédlője volt. Az első eme­leten kaptak helyet a háló­ter­mek, valamint az elöljárók ebédlője. Az utcára néző fronton volt a rektor háromszobás laká­sa, az I. és II. emelet között pe­dig az intézet nagy kápolnája. A második emeleten többnyire há­ló­termek voltak.
A díszterem freskóit Kriesch Aladár művész festette. Fölötte rendezték be a nagy kápolnát, a­melynek falain Nagy Sándor festőművész alkotásai voltak láthatók. A kápolna színes, kör ala­kú üvegablakait ugyancsak Nagy Sándor tervezte, mesteri ki­vitelezőjük Róth Miksa. A nyolc üvegablak a nyolc boldogságot példázza egy-egy szent alakja által: Nagy Szent Leó pá­pa, amint Attilával találkozik, As­sisi Szent Ferenc, Szalézi Szent Ferenc, Xavéri Szent Fe­renc halála, Szent Péter, Szent Ist­ván, Szent Gellért és Szent Alajos.
Mivel a püspökséget átmenetileg katonai kórházzá alakították, 1914 őszétől 1916 nyaráig dr. Glattfelder Gyula főpásztor is az új szemináriumban, a rek­tor lakásában lakott. Itt mű­kö­dött a püspöki iroda is. Az intézetet több egyházi elöljáró is felkereste: Bjelik Imre tábori püs­pök, Várady L. Árpád kalocsai érsek, Marmaggi Ferenc bukaresti pápai nuncius, Robu Mihai jászvásári püspök.
A szeminárium új épületét 1914. november 5-én, Szent Im­re herceg napján dr. Glattfelder Gyula megyés püspök szentelte fel.
S.E.