A protestáns templom- és iskolaépítészet legkiemelkedőbb alakja tervezte Újszentes 1903-ban felavatott református templomát
Építőművészeti érték
A Temesközhöz nem volt túlságosan kegyes a történelem. A tájegységet évszádokon át a hadak útjai metszették, szelték át: a háborúk, a hódítások, az imperiumváltozások, a határmódosítások, a békediktátumok, rendszercserék gyakorta próbára tették, beárnyékolták és elkomorították életét, gátolták és visszavetették fejlődését, kibontako- zását. Nagymúltú históriájának elenyészően kevés tárgyi emléke maradt. Néhány váromladék, összeroskadt egykori őrtorony máladozó kövei emlékeztetnek rejtőzködőn Rozgonyi István, Hunyadi János, Kinizsi Pál, Perényi Péter, Losonczy István és társaik korszakára, a középkorra. Mindazok az épületek, köztéri szobrok, amelyeket műemlékként vettek nyilvántartásba és tartanak számon a művelődési intézmények a 18. századból datálódnak, s a barokk stílus jellegzetes jegyeit viselik magukon. Több olyan, a 19. és 20. század folyamán emelt műemlék-jellegű értékes létesítménye van azért épített örökségünknek, amely a régió múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki szereppel és fontossággal bír. Kivételes kincset képviselnek Székely László (1877-1934) műépítész életműve, az Alpár Ignác (1855-1928) tervezte középületek, Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) szecessziós remeke, Ybl Lajos (1855-1934) Millenniumi istenháza, a Reiter Ede (1847-1908) tervezte neogótikus templomok stb. Az 1893-ban létesített telepesfalu lakói, az igazfalviak méltán büszkék arra, hogy 1901-ben emelt református templomukat a magyar építészet klasszikusainak egyike, Alpár Ignác tervezte. Feltételezésünk szerint a 19. és 20. századok fordulójának élenjáró műépítészei tervezték a nagybodófalvi, az újmosnicai és a szapáryfalvi református templomokat is. Magyarország föld- művelésügyi minisztere, Darányi Ignác (1849-1927) – akinek a hatáskörében a telepes községek istápolása, támogatása és megerősődésüknek előmozdítása is tartozott – megkülönböztett hangsúlyt helyezett ugyanis a minőségre, a fiatal települések a kincstár emelte közintézményeinek tervezésében. A hivatalosan, 125 esztendeje, 1892. július 3-án, az első aratóünnepen felavatott Vadászerdő – a mai Újszentes – község központjában 1903 szeptemberének első vasárnapján szentelték fel a református temp- lomot. Tervezőjének nevét több mint egy évszázadon át mélységes titok fedte. Az egyház irattárában nem őrződtek meg a tervrajzok, s a jegyzőkönyvek és más iratok sem említették, örökítették meg a tervező nevét. A vadászerdői református egyházközség presbitériumának 1901. augusztus 4-i gyűlésén, amelyen az eklézsia új lelkésze, Hamar György (1871-1940) elnökölt, ifj. Soós Mihály gondnokból, Gödér János és Rácz János presbiterekből álló bizottságot „küldött ki” a felépítendő templom és paplak terveinek megtekintésére. A terveket 1901. augusztus 11-i gyűlésén a presbitérium eredeti formájában, változtatások igénylése nélkül egyhangúlag elfogadta. Rácz János presbiter 1000 koronát ajánlott fel a templom belső berendezései költségeinek fedezésére. A tervrajzok eljutottak tehát a tele- pesfaluba, csakhogy az évek során nyomuk veszett. A templom fundamentumába az alapkő alá fektetett faládába 1901. november 14-én elhelyezett meglehetősen hosszú és részletező emlékiratba sem foglalták bele az istenháza tervezőjének a nevét. Szerencsére utólagos beírással az egyházi jegyzőkönyvben azt feltüntették, hogy a kivitele- zésre Bonn János (az emlékiratban tévesen Bohm János) temesvári építőmester vállalkozott, aki a Holló utca 25. szám alatt lakott. A közemlékezet, az „oral history” sem őrizte meg és hagyományozta tovább nemzedékről nemzedékre a templom tervezőjének kilétét, akiről a telepesközségről írt cikkek, tanulmányok és kismonográfiák sem ejtenek szót.
Kitartó és szerteágazó kutatómunka eredményeként, a PECZ SAMU (1854-1922) életművét tárgyaló közlemények, méltatások és tanulmányok adatai alapján „fogtunk nyomot”, s jutottunk arra a következtetésre és megállapításra, hogy a vadászerdői református templom tervrajzai a Magyar Országos Levéltár gyűjteményében, a „Pecz hagyatékban” legalább részben megőrződtek. Kérésünkre a rajzok előkerestetésében és lemásoltatásában komoly segítséget nyújtott Petneházy Judit budapesti ügyvédnő, akinek önzetlen támogatásáért hálás köszönettel tartozunk. A lapok egyikén a neves műépítész aláírása is szerepel, ami egyértelműen igazolja és bizonyítja, hogy Újszentes református templomát Pecz Samu tervezte, ami műépítészi értékét meghatványozza, jelentősen megemeli. A Hans Fackelmann (1933-1979) tervezte római katolikus valamint a Nicolae Sabin Dancu (1937-2010) tervei alapján emelt román görögkeleti templom mellé joggal zárkózhat fel a református templom is, amely a magyar építészet egyik kiválóságának, Pecz Samunak az alkotása.
Költségspórlás miatt, Pecz Samu nem centrális elrendezésű, boltozott templomot, amelyeket ideálisaknak tartott, tervezett Vadászerdő község számára, hanem nyitott fedélszékes, hosszházas rendszerű imatermet, amelyben a szószék a bejárattal szemben, a kórusba került. „A templom egyetlen hoszszú hajóból álló terem, melyben csak a bejárati oldalon van karzat, a tetőszerkezetet konzolok tartják. A főhomlokzat tornya nem a dévaványaihoz vagy a debrecenihez hasonlóan a főhomlokzat közepéhez (…) csatlakozik, hanem csak a tető magaslatában önállósodik, addig két szinten keresztül a hajó teljes szélességét elfoglaló előcsarnokba tagozódik. Az egész templom koncepciója teljesen megfelel azoknak az elképzel seknek, amelyeket Pecz szegényebb református gyülekezetek számára javasolt” – írta Pecz Samu egyedüli Temes vármegyei alkotásáról Róka Enikő A Szilágyi Dezső téri református templom. Protestáns templomok tér- képzése című tanulmányában. A vörös téglás falborítás és -díszítés – amelyet Pecz Samu a vadászerdői református templomnál, de más épületeinél is előszeretettel alkalmazott, gazdaságossága okán is –, szervesen illeszkedett a 19. és 20. századok fordulója magyar építészetébe. A templomépület jelenlegi formájában több ponton is eltér a látványrajztól – a torony egy szinttel alacso- nyabb, oldalablakainak száma kettőre csökkent, két oldalról melléktorony-kezdemények szegélyezik, fogják közre stb. – , de mindenképpen jellegzetes architektúrája, mutatós és impozáns szakrális épület – Újszentes központjának dísze.
Sikeres életpálya
A 19. század második felének legnevesebb magyar építészei közé tartozó Pecz Samu 1854. március 1-jén született Pesten, lutheránus családban, Pecz Ármin műkertész fiaként. Elemibe a terézvárosi evangélikus iskolába járt. Középfokú tanulmányait szülővárosában, az evangélikus gimnáziumban és a II. kerületi (belvárosi) állami főreáliskolában végezte. 1871-től vált a Királyi József Műegyetem hallgatójává. Két évig volt a rangos mérnökképző növendéke, majd ugyancsak két esztendeig a stuttgarti műegyetemen gyarapította szakmai ismereteit. A kötelező egyéves önkéntesi katonai szolgálat letöltését és a tűzér-törzstiszti vizsga sikeres abszolválását követően, beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Főiskolára, ahol két esztendőn át Theofil Hansen (1813-1891), dán származású építész tanítványa volt. Behatóan tanulmányozta az antik stílusokat, s nagyobb szabású épülettervezésekben vett tevékenyen részt. Egy királyi palota megtervezésével 1878-ben elnyerte a legnagyobb hallgatói díjat, kitüntetést és stipendiumot. Az ugyanazon évben megalakult Verein der Architekten an der Akademie der Bildenden Künste – a műépítész-hallgatókat tömörítő diákegyesület – sorrendben első elnökévé választották.
Felsőfokú tanulmányai befejezése után visszatért Budapestre, ahol Schulek Frigyes (1841-1919) műépítész felügyelete alatt végezte el a törvény megkövetelte szakmai gyakorlatot. Miután a Királyi József Műegyetemen szigorlatot tett, pecsét kerülhetett végre építészmérnöki oklevelére. Egyike lett az első magyar diplomát szerzett építészeknek. Schulek Frigyes vezetése alatt részt vett a budai Nagyboldogasszony-templom helyreállítási munkálataiban, ami alkalmat és lehetőséget nyújtott a középkori építészet stílusának és szerkezeti megoldásainak alaposabb megismerésére. Négy hónapos tanulmányutat tett Olaszországban, Mintegy másfél évig, az 1880-1882-es esztendőkben Hauszmann Alajos, (1847-1926) műegyetemi tanár tervezőirodájában működött, ahol több épület tervezésében vett részt.
Mikor a Királyi József Nádor Műegyetem Múzeum körúti új hajlékába költözött, 1882-ben Pecz Samu, Schnédár János (1826-1896) egyetemi tanár és szakíró mellett a középítéstani katedra, egyidejűleg Steindl Imre (1839-1902) tanár mellett a középkori tanszéken tanársegéd lett, amely minőségben és beosztásban 1887-ig működött. Asszisztensként írta meg és publikálta 1886-ban A görög kőszerkezetek ismertetése különös tekintettel a görög-dór szentély szerkezetére valamint Az ó-keresztény templom-építészet fejlődése című tanulmányait. A két dolgozat valamint előzetesen Bécsben végzett speciális tanulmányai alapján az ókori építészet magántanárává habilitálták, majd amikor 1887-ben életre hívták a II. középítéstani tanszéket, élére Pecz Samut nevezték ki, aki tanszékvezető rendkívüli, majd rendes tanárként középítéstant oktatott 1922. szeptember 1-jén bekövetkezett haláláig.
A neogótika elkötelezettje
Tervező műépítészként 1884-ben I. díjat nyert a dévaványai református templom megtervezésére kiírt pályázaton, de végül a templomot a hívek óhajára Ybl Miklós tervei szerint vitelezték ki. 1884-1885-ben tervezte meg a nádasdladányi római katolikus plébániatemplom neogótikus épületét, amelyet Szent Ilona tiszteletére 1885. szeptember 8-án szenteltek fel. A következő eszten- dőben, 1885-ben látott hozzá a budapesti Nagy Ignác utcai unitárius templom és bérház tervezéséhez. Anyagi okok és megfontolások miatt, a tervet 1888-ban átdolgozta, s az épület 1890-re tető alá is került. Pecz Samu fájlalta, hogy nem az eredeti, a sokallta szebb és mutatósabb terv valósult meg. Pecz Samu építészirodája különben hosszú éveken keresztül az unitáriusok bérházában kapott helyet. Az unitárius bérház tervezésével párhuzamosan, egyidejűleg dolgozott a debreceni Kossuth utcai református templom tervein: az épület 1888-ra készült el. Pecz Samu jelentős tanulmányt állított össze, amelyet a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének hasábjain jelentetett meg, s amelynek címe pontosan meghatározza tartalmát: A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével. A protestáns templom építészetről vallott nézeteit összefoglaló értekezéséért Hollán-díjat kapott, és „publikációjának hatására a protestáns templomépítészet elsőrendű hazai szakértőjévé emelkedett”.
A budapesti-erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplom épületének megtervezésére 1890-ben kiírt pályázaton Pecz Samu hatszögű, centrális tagolású tervével a Temesvárott született Aigner Sándorral (1854-1912) és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat nyert, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint építették meg az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt istenházát. Pecz Samu 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján kisebb módosításokkal 1896-ra, a Millennium esztendejére építették fel a budai Szilágyi Dezső (korábban: Fazekas) téri református templomot, amelyet az építész legjelentősebb szakrális munkájaként tartanak számon. A templomavatási istentiszteletet 1896 virágvasárnapján, március 29-én tartották, amelyen Szász Károly, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szolgált. Pecz Samu neogótikus stílusban épült főművének falait vörös dísztégla, míg kupoláját Zsolnay-kerámia borítja. 1893-1897 között, a Szilágyi Dezső téri templommal szinte azonos időben készült el a budapesti Központi Vásárcsarnok épülete, amelynek „várszerű komorságát” a tetőzeten valamint, a párkányokon alkalmazott Zsolnay-kerámiadíszítés oldja. Az ideiglenes előadónak szánt, de napjainkig álló Gólyavár 1898-ban épült fel a műegyetem udvarán. Kolozsváron 1893-ban került tető alá Pecz Samu tervei szerint a Széki-palota, amely a Szamos-parti város egyik nevezetessége, műépítészeti remeke.
Néhány bérházat tervezett a 19. század utolsó évtizedében, az 1898-ban a Szépművészeti Múzeum épületére kiírt pályázaton I. díjat nyert s elkészítette a Magyar Országos Levéltár első vázlatterveit. Beregszászon 1900-ban gimnázium, Ungváron 1902-ben alreáliskola épült Pecz Samu tervei alapján. A fiumei tengerészeti akadémia felépítésére egy 1901-ban megnyert pályázat után kapott megbízást. Nagyváradon 1902-ben építették fel neogótikus stílusban Pecz Samu tervei alapján az evangélikus templomot. 1903-1905 között készült el tervei alapján Budapesten, a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és templom. „A végleges terv és költségvetés készítésével és az építés vezetésével Pecz Samut bízták meg.” Épületei hozzájárultak Budapest és több más település századfordulós arculatának kiformálódásához.
Az Aradon született Czigler Győző (1850-1915) halála után az új budapesti műegyetem építésének feladatát részben Pecz Samu vette át: nevéhez fűződik a könyvtár, a műszaki mechanika, mechanika technológia, a géplaboratórium és gépház tervezése. A politechnikum számára végzett munkákért udvari tanácsosi címmel jutalmazták Pecz Samut, aki különben a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, majd 1901-től a Magyar Képzőművészek Egyesülete Építészeti Szakbizottságának is megbecsült tagja volt. 1905-ben a debreceni főgimnázium ter- vezésére, 1911-ben egy tisztviselőház építé- sére kapott megbízást a budapesti Üllői úton (Üllői út 121.). Utolsó „protestáns munkája” az 1911 és 1913 között felépült Debreceni Református Kollégium Péterfia utcai épülete.
Pecz Samu utolsó nagy művének az Országos Levéltár budai Várban álló épülete számított, amelynek kivitelezéséhez 1913-ban kezdtek hozzá az 1898-ban készített terv alapján. Az építkezési munkálatok Pecz Samu halála után 1926-ig, illetve műépítész-professzor ragaszkodó tanítványa, ifj. Nagy Károly (1870-1939) műépítész jóvoltából 1939-ig folytak. Nagy Károly műegyetemi tanár, a Királyi József Műegyetem I. sz. középítéstani tanszékének professzora adta át letétként 1925-ben a létesítendő Építészeti Múzeum céljaira Pecz Samu hagyatékát. A Múzeum nem jött létre, ezért a hagyaték betagozódott az Országos Levéltár gyűjteményébe, ahol. a T 6 törzsszámon őrzik. A tervrajzokat valamint más írott és rajzolt dokumentumot felölelő fondban maradt fenn a vadászerdői református templom Pecz Samu készítette tervrajzainak néhány lapja is. Nagy Károly – aki a tervezésre eredetileg fölkért Pecz Samu ajánlatára Jánosházi László társaságában a temesvári ima- és bérház 1902-ben felavatott épületét tervezte – 1930-ban jelentette meg Pecz Samu emlékezete című tanulmányát.
A budapesti Szilágyi Dezső téren 1929. június 29-én díszkutat avattak fel Pecz Samu emlékére, akinek az alakját az alkotók – Rerrich Béla (1881-1932) építész és Berán Lajos (1882-1943) szobrász – középkori építőmesteri öltözékben, karba tett kézzel, jobb kezében körzővel örökítették meg. Az újszentesiek is elzarándokolhatnak alkalmanként református templomuk tervezőjének budapesti szobrához.


06 Jul 2017
Írta admin
0 Hozzászólás