Stefanov Titusz az aradi turista mozgalom közismert személyisége. A­míg életkora és egészsége enged­te, fáradhatatlanul járta az ország tu­ristaútjait. Már 17 évesen végigment a legmagasabb ha­zai jelzett úton, a Fogaras-havas gerincén. Eljutott Szlovákiába, a Tát­rába, Magyar­or­szágon végiggyalogolta a „kék utat”. (Hogy hány millió lépést, mennyi ezer kilométert tett meg, azt maga sem tudná pon­tosan megmondani.) Szű­kebb hazájában, Arad me­gyében úgy ismeri a turista- u­takat, mint a tenyerét, soknak festésében maga is kivette a részét.
Mi, a barátai azt is tudjuk, hogy megszállott gyűjtő. Elsősorban jelvényeket, érme­ket és pénzérméket gyűjt, de volt-van gazdag gyufacímke-, sö­rösdoboz-, aradi ké­peslap-, telefon­kártya-gyűjtemé­nye is.
A fentiekhez já­rul az aradi turizmus történetének a kutatása is. Évtize­des kitartó gyűjtőmunkájának teljes feldolgozására ta­lán sohasem kerül sor, de eb­ből egy kis részt már „cse­- pegtetett”, amikor meg­írta és 2005-ben kiadta Az aradi hegyi turizmus monográfiája című könyvét. Most ehhez egy másik is társul, a Scurtă istorie a turismului arădean (Az aradi turizmus rövid tör­ténete) című könyve.
A könyv valóban egy rö­vid történet, csak a tények adatszerű, kommentálás nél­küli közlését tűzte ki célul az Aradi Torna Egylet turista szak­osztályának 1879-es meg­alakulásától, az Erdélyi Kárpát Egyesület aradi csoportja 2011-es üléséig be­zá­róan. Ezen az ülésen az egye­sület örökös tagjává nyilvá­- nították a már elhunytak kö­zül Arros Ernőt, Dávidházi Kálmánt, Glück Lászlót, Már­kus Bélát, Priban Alexandrut és Rozenberg Lászlót.
A bő, minden kutató, ér­deklődő számára pontos adatokat nyújtó, rengeteg közis­- mert és ismeretlen magyar ne­vet is tartalmazó könyv másik pozitívuma a rengeteg fény­kép és reprodukció. A szerző saját gyűjteményéből turistajelvények és -érmek sokasá­gá­nak a reprodukcióját közli, valamint az aradi turizmus megszervezésében és irá­nyí­tásában kimagasló szerepet játszó személyek portréját. Közülük Czárán Gyula, „a természetjárás apostola” és Dávidházi Kálmán rövid élet­rajza is szerepel.
Amennyiben vállalkozó kiadó és szakavatott fordító is akadna, érdemes lenne a köny­vet magyar nyelven is megjelentetni, lévén benne a nemzetiségünk turistáira, e­gyesületeire vonatkozó annyi adat.