Kétséget kizáróan a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat, amelyet huszon- három éve, a változó politikai széljárás, gazdasági nehézségek és más akadályok leküzdésével példás kitartással szervez meg a Temesvári Magyar Nőszövetség, egyik érzékelhető jele a bánsági magyar közösség megmaradási akaratának. Közösségünk értékeinek felmutatásával, népszerűsítésével nemcsak a szórványközösségek tagjainak biztosít a rendezvénysorozat kapaszkodókat, példákat, hanem a Bánság és Temesvár többi nemzetei számára is bizonyítja a magyar közösség építő jellegű jelenlétét. A Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat az elmúlt évtizedek alatt szervesen beágyazódott a közösség életébe, évről évre keretet biztosítva a politikum, az egyházak, a civil társadalom, az oktatási és művelődési intézmények rendezvényeinek, ugyanakkor kovász-szerepet betöltve számos kulturális folyamat elindítója is. E vonatkozásban elég Temesvár egykori főépítészére és a város főtere mai arculatának megteremtőjére, a Piarista Líceum és sok más reprezentatív épület tervezőjére, Székely László építészre gondolni, akinek munkásságát és sokrétű közösségi tevékenységét – szakemberek bevonásával – a Nőszövetség helyezte a mai nemzedékek figyelmének középpontjába. Szintén a Nőszövetség és elnök asszonya, Szász Enikő színművész szorgalmazására látott nyomdafestéket a bánsági magyar közösség krónikájaként számon tartott monumentális mű, Szekernyés János: A magyarság emlékjelei a Bánságban című háromnyelvű hiánypótló kötet, illetve a Bánsági Magyar Napok egyik időtálló hozadéka – amelyet reméljük, hogy unokáink is láthatják – a temesvári Scudier-liget Személyiségek Sétányán felavatott királyi szobor, amely I. Károly magyar királynak emlékét hivatott ápolni, és arra is emlékeztet, hogy 1315-1323 között Temesvár volt a Magyar Királyság fővárosa… A fentebb említett kimagasló megvalósítások mellett, a Bánsági Magyar Napok művelődési rendezvénysorozat számos előadó-, vagy alkotóművész temesvári vendégszereplésére biztosított alkalmat, rendkívüli művészeti kiállítások során volt látható a helyi, anyaországi vagy erdélyi művészek hozzájárulása az egyetemes művészeti érték megteremtéséhez, több ma már elismert művész elindulásának „terepe” volt, és nem utolsósorban a hagyományápolásnak is tág teret biztosít évről évre a magyar művelődési rendezvénysorozat.
Művészetek bűvkörében
Miután Sepsiszentgyörgyön mutatkoztak be a Jelenlét című kiállítással a Temes- váron alkotó magyar képzőművészek, az idei XXIII. Bánsági Magyar Napok első rendezvényeként a Helios Galériában, az Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményének kortárs anyagából szervezett Székelyföldi Mustra című kiállításon mutatkozott be harmincöt erdélyi alkotóművész. A kiállításmegnyitón Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége országos alelnöke és helyi elnöke emlékeztetett arra, hogy a Székelyföld több kiemelkedő alkotót „adott” Temesvárnak és az egyetemes alkotóművészetnek, ugyanis Jecza Péter szobrász, Zimán Vitályos Magda textilművész, Molnár Zoltán festő bölcsője ringott Székelyföldön, és ma is több Belső-Erdélyben és Székelyföldön született tehetséges, egyre jobban értékelt magyar képzőművész gazdagítja Temesvár művészeti örökségét. A két régió művészeti kapcsolatainak kibontakozásához járulnak hozzá a kölcsönös kiállítások, hangsúlyozta Szekernyés János. A kiállítás anyagát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) vezetője méltatta, aki ismertette az EMŰK céljait és tevékenységét.

A képzőművészet izgalmas terepén maradva, a Bánsági Magyar Napok egy ismert, számos kimagasló értékű alkotással rendelkező alkotóművész, Kelemen István érdekes és gondolatébresztő Az idő anatómiája című kiállításával folytatódott, amelyet a Városháza kiállító termében tekinthetnek meg az érdeklődők hétköznapokon 9-15 óra között. A művelődési rendezvénysorozat fő szervezője, Szász Enikő köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat felvállalt célja a magyar alkotóművészek munkásságának népszerűsítése. Szekernyés János méltatásában hívta fel a figyelmet az alkotó munkájának jellegzetességeire, többek között arra, „hogy nagyon pontosan, gondosan, a részletekig menően – de nem részletekbe veszően – dolgozza ki a munkáit. Az Idő anatómiája című jelenlegi kiállítása Kelemen Istvánnak rendkívül komplex feladat, hiszen az idő fizikai, filozófiai és társadalmi fogalom egyaránt, ugyanakkor az időt sem látni, sem érezni, sem hallani, sem megízlelni nem lehet, még kevésbé formába önteni. Kelemen István dicséretére válik, hogy az idő sokrétű filozófiai kérdését megpróbálta megközelíteni, feldolgozni a legkülön- bözőbb formákban, az egymásba épülő elemek is az idő továbbhaladását és a dolgok változását sugallják.
Dr. Gabriel Kelemen, a Nyugati Egyetem művészeti tanszékének adjunktusa, méltatta Kelemen István egyéni kiállításának anyagát, rávilágítva a fémekből, üvegből és fából készült alkotások közötti rejtett összefüggésekre. Ritkán adatik meg részt vennie az egyszerű halandónak egy-egy igazi művész elindulásának és fokozatos kiteljesedé- sének pillanatain. Sok-sok évvel ezelőtt lehettek tanúi a magyar közösség zeneszerető tagjai Bartal Zsuzsanna – ma világhírű – zongoraművész szárnybontogatásának, aki a Bánsági Magyar Napok több mint két évtizedes története során, több alkalommal örvendeztette meg a temesvári közönségét zseniális játéká val.

A sok évvel ezelőtti öröm déja-vu érzésével tekinthettük meg a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előcsarnokában szervezett Képzeletvilág című kiállítást, melynek anyagát a hét esztendős Szűcs Petra rajzaiból válogatták ki. A Bartók Béla Elméleti Líceum előkészítő osztályos tanulója által készített jellegzetes vonalvezetésű alkotások a tehetség látható, kézzelfogható bizonyítékai méltán keltettek feltűnést a résztvevők körében. A sajátos ábrázolási mód, az ihletett színválasztás, a kompozíció egysége és az alkotások pontos kidolgozottsága lehetnek azok a „szárnyak”, amelyek a világhír felé repíthetik Petrát. A rendezvény meglepetéseként „lépett színre” Vass Sarolta, fiatal tehetséges fuvola- művész, aki Bartók Béla: Este a székelyeknél című alkotását szólaltatta meg fuvolán, kitűnő előadásban. Az alkotóművészetek mellett, az elő- adóművészetnek is tág teret és referenciapontot biztosít a Bánsági Magyar Napok. Egyszerre teljesítve közszolgálatot és közösségi igényt idén Ótelekre, Lugosra és Pusztakeresztúrra látogatott el a temesvári magyar társulat, a Mucsi Zoltán által rendezett, nagysikerű Vaszilij Szigarjev: Guppi című előadással. Minden településen osztatlan sikert aratott a magyar társulat produkciója, és minden helyszínen a mielőbbi viszontlátás reménységével távoztak a résztvevők. Szintén nagy érdeklődés mellett került ismét bemutatásra a temesvári magyar színházban a Szász Enikő által rendezett, Görgey Gábor: Wiener Walzer című bűnügyi komédia. Az idei Bánsági Magyar Napok kiemelkedő eseményének bizonyult Illényi Katica Liszt- és Artisjus-díjas hegedű- és theremin előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjának koncertje, aki Illényi Csaba hegedűművésszel, Sárik Péterrel és zenekarával lépett fel Temesváron a Filharmónia termében, osztatlan sikert aratva.
Elődeink nyomdokában

Néhány éve a bánsági magyar közéletben színes és a honfoglaló elődeink emlékének ápolását, illetve a török-kor előtti magyar Temesvár megidézését célul kitűző Losonczy István Hagyományápoló és Sportegyesület (HSE) csapata korhű öltözékben és korabeli eszközökkel látványos és mozgalmas produkciók keretében eleveníti fel és népszerűsíti elődeink harci technikáit és a tábori hétköznapokat is. A Bánsági Magyar Napok keretében az Egyesület baranta csapata Végváron és Resicabányán tartott nagy érdeklődésnek örvendő bemutatókat. A csapat tagjai az ezer évvel ezelőtti vándorló népek lakóhelyéül szolgáló jurta felállításával ismertették a honfoglaló magyarok hétköznapi életének részleteit, hiedelmeiket és szokásaikat, illetve látványos harci bemutatókat tartottak, végül a foglalkozások és kézműves műhelyek keretében a résztvevők is kipróbálhatták a magyarok íjait, a karikás-ostor, fokos, szablya, kelevéz és más hagyományos fegyver használatát.
Sok évi hagyományt folytatva került sor idén Végváron, Zsombolyán és Temesváron a Hagyománykeresőben elnevezésű seregszemlére, amelyen a mintegy húsz esztendeje elindult bánsági néptáncmozgalomban résztvevő valamennyi tánccsoport bemutatta idei koreográfiáját, illetve a citeracsoportok különböző vidékek népdalcsokraival örvendeztették meg a kultúrházak nagytermeit meg- töltő közönséget. Évről évre a Hagyománykeresőben a legtöbb résztvevőt megmozgató rendezvény, és a Temesváron megszervezett gálaműsort megelőző főtéri felvonulás, amelyen különféle viseletben akár kétszáz magyar fiatal vesz részt, hű tükre a bánsági magyar hagyományápolási mozgalom helyzetének. Temesvár magyar épített örökségének feltárása és bemutatása a város és a régió mai lakossága előtt, egyik legelső célkitűzése volt a Bánsági Magyar Napoknak. A fenti célkitűzés teljesítése érdekében született meg a Temesvári Magyar Nőszövetség jóvoltából a Székely László munkásságát bemutató kiállítás, amelyet országhatáron innen és túl számos helyen mutattak be az érdeklődőknek, illetve a nőszövetségnek sikerült visszahozni Székely László alakját és munkásságát a közösségi emlékezetbe. Idéntől állandó kiállításként tekinthető meg a Küttel Klubban a Temesvár első főépítésze által tervezett épületeket bemutató nagyszerű anyag.

A kiállítást megnyitó beszédében Szász Enikő nőszövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a legmegfelelőbb helyre kerültek a képek, ugyanis a különféle rendezvényeken résztvevők megcsodálhatják Temesvár patinás épületeit, közöttük azokat is, amelyeket az elmúlt két évtized alatt lebontottak… A kulturális és gazdasági együttműködések, művészeti kölcsönhatások, az utóbbi évszázad folyamán történt kölcsönös segítségnyújtás, a Szegeddel és Csongrád megyével ápolt, testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolat szellemében került sor, nagyszámú érdeklődő részvételével a Szeged című havilap bemutatójára a Küttel Klubban. „A város folyóiratát” Bene Zoltán főszerkesztő mutatta be, aki hangsúlyozta, hogy a havilapban kizárólag olyan színvonalas írások jelennek meg, amelyeknek témája a városhoz kötődik. A Szeged egyfajta kulturális keresztmetszet, amelyben erős a helytörténeti vonal – hangsúlyozta a főszerkesztő. A Szeged folyóirat interneten is olvasható a http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/címen. Bene Zoltán írót, a fiatal magyar írónemzedék egyik legtehetségesebb alakját, szegedi kollégája, Diószegi Szabó Pál költő mutatta be a temesvári olvasóknak, izgalmas beszélgetés ke-retében, melynek során meg- fogalmazódott a Tisza-parti várossal való kapcsolatok szorosabbra való fűzésének szükségessége is.
Száz éve történt

A Temesvári Magyar Nőszövetség által szervezett Bánsági Magyar Napok felvállalt missziója a múltra való visszatekintés, az elődök cselekedeteinek, a történelmi helyzetek tárgyszerű ismertetése ezzel járulva hozzá a fiatalabb nemzedékek helyes nemzeti önismeretének kialakításához. Temesváron és a térségben több látható emlékjel tanúskodik e célkitűzés teljesüléséről. Az Új Ezredév Központban megszervezett történelmi visszapillantó keretében az első világégéssel elindult folyamatokra és kö- vetkezményeire, összefüggéseire világított rá Ablonczay Balázs történész, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője. A rendezvény megnyitójában Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője köszöntötte a nagyszámú résztvevőt, kifejezve örömét aziránt, hogy látható módon épül a térség magyar közösségeinek újabb bástyája, a Makovecz Imre világhírű építész keze nyomát magán viselő temesvári kulturális központ, illetve kifejtette meggyőződését, mely szerint a nemzetünk életében sorsdöntő történelmi események előzményeit, lefolyásuk körülményeit hatásait nagyon fontos megismertetni a fiatalabb nemzedékekkel. A rendezvény keretében került levetítésre Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas fimrendező, Herminamező árnyai című dokumentumfilmje, mely korabeli írott anyagokra, szemtanúk vallomására és korabeli rendőrségi forrásokra alapozva, illetve a leszármazottak megszólaltatásával mutatja be Tisza István kétszeres magyar miniszterelnök meggyilkolásának körülményeit, a korszak politikai-társadalmi „freskójának” megfestésével, a kül- és belpolitikai folyamatokra is kitérve tesz kísérletet tisztázni a gyilkosság indítékait és a gyilkosokat felbujtók azonosítását. Trianon másképp – új utak a békeszerződés kutatásában címmel tartott rendkívül érdekes, közvetlen hangvételű és tartalmas előadást Ablonczay Balázs történész, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programját is ismertette. A Magyarország megcsonkításába torkolló trianoni folyamatok vonatkozásában az előadó számos olyan, eddig soha sem kutatott forrásra hívta fel a figyelmet, amelyek merőben új megvilágításba helyeznek eseményeket, személyeket, körülményeket, viszonyokat.
*
“A zene összeköt embereket, szíveket, lelkeket. A zene híddá válik.”

A Bartók Béla Vegyeskar tagjai megtapasztalhatták a fentiek igazságát a Bánsági Magyar Napok keretében Lugoson, Igazfalván, Facsádon a református templomban Néked zeng ez a dal című Anyák-napi összeállítást bemutatva.
Idősebb és fiatalabb nemzedék képviselői egyaránt örömmel jelezték, valaha ők is tanulták a felcsendülő, Bognár Ignác, Egressy Béni, Beleznay Antal által megzenésített, az édesanya iránti szeretetet sugalló Petőfi-verseket. A tavasz ébredését, a természet varázsát tolmácsolta Liszt Ferenc, W.A.Mozart, s a XVII. századi ismeretlen szerző műve, a kedves iránti érzelmeket a Kodály-tanítvány Bárdos Lajos népdalfeldolgozása, a bánsági Waschek Ferenc zeneműve. Cziprián-Kovács Kinga és Török Szidónia, a Bartók Béla Líceum hetedikes, illetve nyolcadikos tanulója Pákolitz István, Szabó Lőrinc, Kiss Jenő, Dsida Jenő gondolatgazdag verseinek előadásával egészítette ki az Anyák-napi műsor üzenetét. A kórus műsorát a XVI. század olasz madrigál-szerzőjének, Orazio Vecchi Néked zeng ez a dal című dala zárta, a kórus s a karvezető Gáspár Mária zenetanár jókívánságát tolmácsolva. Mindhárom templomban a jelenlevők méltatták az összeállítást, az elhangzott számok igényes előadásmódját, a karvezető kiemelkedő munkáját, Babitsot idézem: „Akinek szép lelkében az ének,/ az hallja a mások énekét is szépnek.”
Köszönjük Gál Zoltán lugosi és Czapp István igazfalvi és facsádi lelkipásztoroknak a szívélyes fogadtatást, az esemény családias hangulatát s Szász Enikőnek, a nőbizottság elnökének, hogy lehetővé tette a kórus fellépését.
A választott címhez kapcsolódva személyes vallomással zárnám, kellemes meglepetés volt számomra a makói barátok részvétele Lugoson, s mindhárom helységben nagyon örültem a volt diákokkal, szüleikkel, kollégákkal való találkozásnak. (Tácsi Erika)
*
Vasárnap igazi ünnep volt az igazfalvi református templomban, az ünnepi hangulatot teremtette meg Anyák Napján a gyermekek által előadott verses-énekes összeállítás, és megható volt nt. Czapp István lelkipásztor édesanyákat és nagymamákat köszöntő beszéde. A műsor kiemelkedő eseménye volt a temesvári Bartók Béla Vegyeskar fellépése. Az Anyák-napi rendezvény minden résztvevője nagy odaadással figyelte a kórus által előadott számokat, értékelve a kórustagok sok-sok éves kitartó munkáját. Ezúton is köszönetet mondunk Tácsi Erika tanárnőnek a vezető szerepért, Gáspár Mária karmesternek és a kórus minden tagjának a változatos műsorért. Nagyon sajnáltuk, hogy a csapatból hiányzott egy régi, kedves ismerősűnk, Bugárszky Ildikó tanárnő, akinek jó egészséget és mielőbbi felépűlést kívánunk. Kodály Zoltánnal együtt hisszük, hogy “A dal szebbé teszi az életet, a dalolók pedig a másokét is.” A helyi nőszövetség tagjainak köszönhetően, a találkozó szeretetvendégséggel zárult. (Szabó Rozália tanárnő)


11 May 2018
Írta admin
0 Hozzászólás