Meghívó a Szövetségkötés napjára
Idén is május 28-án ünneplik meg Marosillyén a Szövetségkötés napját. Az ünnepség 11 órakor kezdődik, a csernakeresztúri Ft. Tóth János atya által celebrált szentmisével. A szertartás keretében fel­újítjuk, az Istennel és embertársainkkal kötött szövetségünket. Elismerő oklevelet kapnak azok, akik az elmúlt évben, legtöbbet tettek a Szent Ferenc Alapítványért és a segítségükkel nevelkedő gyerme­ke­kért. A közös ebéd után, a dévai táncház- és énekegyüttes, a pet­ro­zsényi, zsombolyai, szászvárosi gyermekotthonok művészei és spor­tolói által bemutatott programra kerül sor. Mindenkit szívesen lát­nak az ünnepségen. Érdeklődni, feliratkozni Varga Csaba, a marosillyei Veresbástya parancsnokánál lehet: a guitaservice@gmail. com e-mail címen.

Hit és Identitás kérdése Déván
Május 12-én a dévai református gyülekezet csendesnapot tartott, me­lyen nagy számban vettek részt a környékbeli gyülekezetek tagjai és lelkészei is. A téma a hit és keresztény identitás kérdésének a meg­tárgyalása volt. Nt. Köblös Lehel gerendkeresztúri lekész, a hi­tetlenkedő Tamás apostol példájára alapozva vont párhuzamot a mai ember hittel kapcsolatos kétségeire, hangsúlyozva a közösségi alkal­makon, az igehirdetéseken való részvétel fontosságát, ugyanis a részvétel és a befogadás által erősödik meg az ember hite. A gondolatsort a marosvásárhelyi alsóvárosi gyülekezet lelkipásztora folytatta: a Hit és identitás című előadásában. Az előadó több szentírásbeli történetre és kinyilatkozásra alapozva kifejtette, hogy a keresztény embert a hite különbözteti meg a más emberektől, ezért is fontos meg­szólítani azokat, akik hitetlennek tartják magukat, mert Isten ke­gyelmének a tudatosítása mindig gyógyírként hat. „És akik Istent sze­retik, minden a javukat szolgálja”, írja Pál apostol a rómabeliekhez írott levelében. A kálvini kettős predesztinációt nem szabad a fatalizmus felől megközelíteni, inkább az egyéni felelősségvállalással kell társítani. Az csendesnapon Nt. Zsargó János vajdahunyadi esperes szol­gáltatta ki az úri szent vacsorát. Az egyházi kórus Lengyel Iza­bella karmesterrel az élén egyházi kórusművekkel fejezte be a prog­ramot. Nt. Rátoni Csaba házigazdaként köszönetet mondott szol­- gálatot teljesítő kollégáinak és mindazoknak, akik segítettek a csen­desnap megszervezésében. Levonva a tanulságot elmondta, hogy a keresztény ember feladata hirdetni az evangéliumot alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt. Befejezésül a Melite Házban szere­tet­vendégségre került a sor.

Lélekbeli és fizikai építkezés Piskitelepen
Május 13-án, Oprisa Melinda vallástanár és Kun-Gazda Kinga Viola magyarszakos tanárnő vezetésével, a Dévai Téglás Gábor El­mé­leti Líceum huszonkét tanulója látogatott el az Alpár Ignác által tervezett piski református templomba, ahol verses-zenés műsorral örvendeztették meg az istentiszteleten résztvevőket. Igehirdetésében Nt. Czuhai Miklós Csaba református lelkész az Isten és ember közötti szoros szövetség különböző vetületeit tárta fel, amelyek az ember megtartatását szolgálják. A presbitérium virággal, jelképes kis aján­dé­kokkal köszönte meg az ünnepi alkalmat. Nt. Czuhai Miklós Csaba lelkipásztor elmondta, hogy az idei év a lelkigondozás mellett, a beruházások éve is. A Hunyad Megyei Tanács 3.000 lejjel támogatta a piski gyülekezetet és az önkormányzat 15.000 lejes támogatást nyújtott az egyházközségnek. A fenti források felhasználásával kerülhet sor a templom külsejének újrafestésére. A püspökségtől kapott anyagi tá­mogatással pedig a nagyrápolti régi parókiát szeretnék felújítani, illetve a magyar kormánytól kapott támogatással az A-kategóriába tartozó rápolti műemléktemplom helyreállítását valósíthatják meg. A templomi rendezvényt követően a diákok meglátogatták az Ócskay Arborétumot, ami külön élmény volt számukra.

Magyar bölcsőde Vajdahunyadon
A budapesti kormány szór­ványmegerősítő prog­ram­ja keretében, Vajdahu­nya­don magyar nyelvű böl­- cső­de épül. A magyar kormány által támogatott intézmények magántulajdon­- ban (civil szervezetek, egyházak) kell legyenek. Vajda­hunyadon a római katolikus egyház vállalta fel a magyar bölcsőde létrehozását. Az 1912-ben épült római katoli­kus zárda épületében volna hely ugyan egy napközi-ott­hon számára, de a román ál­lam a mai napig nem szolgál­tatta vissza az egyháznak az 1948-ban államosított épüle­tet, hanem a tanügyminisz­té­riumnak adományozta. A mi­nisztérium a temesvári műegyetemnek adta át az épüle­tet, amelynek emeleti részé­ben a temesvári egyetem kihelyezett részlegeként műkö­dő vajdahunyadi mérnöki kar raktárai kaptak helyet. Az épü­let földszintjét 1990 óta az egyház használja, amit az­óta felújított. A temesvári mű­egyetem áprilisban licitet hirdetett az egész épület el­adására. Az egyház nem jelentkezett a versenytárgya­láson, mert visszaigényli jo­gos tulajdonát. Ha az épületet mégis eladják, megtörténhet, hogy az egyházat kiteszik sa­ját jogos tulajdonából. Ezért a egyház a leendő bölcsőde ü­gyét a zárdaépülettől füg­getlenül kezeli.
A templom melletti kert a Ferenc-rend tu­lajdonát ké­pe­zi, amit használatra átadott a gyulafehérvári egyházme­gyé­nek. Ott fogják felépíteni a 20 helyes bölcsődét.
Az engedélyek nagy ré­szét már megszerezték és meg­kötötték már a műszaki dokumentációra vonatkozó szerződést is. Makovecz-stí­lusú épületet terveznek. Ft. Szabó Ákos plébános remé­nyei szerint, az építkezést már júliusban elkezdhetik, és másfél-két év alatt megépülhet a bölcsőde.

Újra megnyitnák a vajdahunyadi vasmúzeumot
1974-ben, a Vajdahunyadi Császári és Királyi Vasgyár ala­pításának 90. évfordulója alkalmával, egy a vezérigazga­tósághoz közel lévő épületben, állandó kiállítás nyílt, a kör­nyéken több mint 2.000 éve ki­alakult érckitermelő és vasfel­- dolgozó tevékenységről. A gyűj­teményben helyet kaptak a régészeti ásatások által feltárt eszközök és vastermékek is. A kiállítást 1989-ben hivatalosan múzeumnak nyílvánították. 2003-ban a kohászati kombinát privatizálásakor, az európailag is számontartott, értékes gyűj­teményt elherdálták. Az épü­le­tet, sok más épülettel együtt fel­számolták, míg a kiállítási tárgyak egy része lakat alá került, más tárgyak meg elkal­lódtak. A civil szféra nyomá­sá­ra, az önkormányzat elhatá­rozta a múzeum felújítását.
Dan Bobouțanu, polgár­mester ismertette, hogy a régi városközpont felújítását célzó uniós projektbe bevették a mú­zeum felújítását is. Az önkormányzat tulajdonában lévő két­szintes, 520 négyzetméteres területen lévő, 1931-ben agrárbanknak épült ingatlant, a melléképületeivel, és 1.500 négy­zetméteres udvarával együtt átadná az újralétesítendő mú­zeum számára. Az épület hely­reállítására uniós forrást hasz­nálnának fel a múzeum berendezését a civil szervezetektől kapott segítséggel biztosíthatnák.

Lezárják a Retyezátba vezető autóutat
A Hunyad Megyei Tanács május 16-i közleménye szerint, május 22-től, az olvadás és jelentős esőzések okozta gödrök és csuszamlások javítása érde­kében lezárják, a Gura Apelor nevű gáttól a Rotunda mene­dék­házhoz vezető 685-ös me­gyei utat. Az útlezárás ideje alatt autóval nem lehet meg­közelíteni a Poiana Pelegii sátorozóhelyet, ahonnan gyalog­- ös­vényen kb. 2 óra alatt lehet feljutni a Bucura-tóhoz. Egyelőre nem pontosították meddig lesz lezárva az útszakasz.