21 Jun 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás Mérőműszerek és világítótestek
Az Electrotimiș Iparvállalattal átellenben, a Buziási út végén kialakított körönd, közlekedési csomópont jobb oldalán építették fel a Béga-parti város ipargazdaságának másik kimagasló büszkeségének, a Temesvári Elektromos Mérőműszergyár (FAEM) üzemcsarnokait, igazgatósági és já- rulékos melléképületeit. 1971. május 1-jén alapították mint Románia egyedüli ipari, nagy precizitású mérőműszerek gyártására szakosodott iparvállalatát. A sorozatgyártáshoz 1972-ben láttak kozzá. A kezdeti időszakban 55 műszer-család előállítására, gyártására szakosodtak. 320 típust készítettek, 2300 változatban. Többek között az elekromos áram mennyiségét, nagyságát, feszültségét, intenzitását, erejét pontosan mérő és regisztráló szerkezeteket, készülékeket gyártottak. A termékskálán ugyanakkor mind nagyobb és fontosabb helyet foglaltak el az automatizálásban használt műszerek. Két év sem telt el a termelés beindításától, amikor a gyár szakemberei elkészítették az első monofázikus villanyórát, áramfogyasztás-mérőt, amelyet nem sok idő múltán egy újabb típus követett. Az iparvállalat rangját és tekintélyét gyarapította a háromfázisos villanyóra valamint a precíz volt- és ampermérők kifejlesztése és gyártásba vétele. Sokfajta hasznos, korszerű műszert gyártott a temesvári vállalat, amelyeket a legkülönfélébb iparágak gyáregységeiben, a kutatóintézetekben laboratóriumokban és tanintézetekben eredményesen használtak, kiváltva ezáltal a költséges importot. A Temesvári Elektro- mos Mérőműszergyár bizonyos idő után műrubinokat és műzafírokat is előállított, amelyeket a mérőműszerekbe építettek be. A Buziási úton üze- melő gyár 15 országba, majd a világ 24 államába exportálta termelésének több mint 30%-át. Tíz esztendő leforgása alatt a termelés volumene 16-szorosára emelkedett, míg a termelékenység közel 4-szeresére nőtt. 1979-ben került le a gyár szerelőszalagjairól az 5 milliomodik műszer. Csak Lengyelországba 1989-ig mintegy 3 millió villany-, víz-, gáz- és hőenergiaórát szállított a temesvári iparvállalat. A 20. század nyolcadik évtizedének utolsó előtti esztendejében a vállalatot kiemelkedő termelési eredményeiért a Munkaérdemrend I. fokozatával tün- tették ki. Az 1980-as évek elején közel 4200 alkalmazottat foglalkoztatott a Temesvári Elektromos Mérőműszergyár, hogy aztán a rendszerváltozásig a munkások, mérnökök, kutatók, tervezők és technikusok összlétszáma elérje az 5.000-et. A vállalatot a Béga-parti város kiemelt, „protokoll ipari létesítménynek” tekintették.
A rendszerváltozás, a nagy állami iparvállalatok tömeges magánosítása, a konkurens külföldi cégek erőszakos benyomulása átmeneti zavart, komoly fennakadást okozott Te- mesvári Elektromos Mérőműszergyár működésében is. Idomulni kellett a piacgazdaság diktálta megváltozott, célirányosabbá keményedett feltételekhez. Parancsoló, megke- rülhetetlen szükségszerűséggé vált az új kihívásokhoz, a szigorúbb követelményekhez, a magasabb színvonalú elvárásokhoz és igényekhez való igazodás. A tulajdonos-váltást az ún. „MEBO-módszerrel”, tömeges magánosítással oldották meg, amelynek eredményeként a termelőkapacitás – az üzemcsarnokok, a berendezések, a munkagépek stb. – a vállalatvezetés és az alkalmazottak birtokába került. A felvevő piacok beszűkülése, a megrendelők megcsappanása a terme- lés visszaesését eredményezte. Kormányhatározat értelmében 1992. szeptemben 30-án kivált a Temesvári Elektromos Mérőműszergyár kötelékéből és önálló kereskedelmi részvénytársasággá vált a Mesterséges Zafír- és Rubingyár, amely aztán 1997-ben beolvasztás útján ismét egyesült az „anyavállalattal”.
A termelés meglehetősen pangott és akadozott, amikor az igazgatótanács élére 1994-ben Olimpia Moica, a bukaresti egyetem jogi karának a vég- zettje került, aki 1981-től kezdődően lépett a Temesvári Elektromos Mérőműszergyár alkalmazottainak sorába. Az eladási, majd a beszerzései osztály főnöke volt, jogtanácsosként és kereskedelmi igazgatóként állt a vállalat szolgá- latában, s immár 24 éve tölti be a vezérigazgatói funkciót. Férje és fia is a gyárban kereste, illetve keresi kenyerét. Amikor 1996-ban a gyár a veszteséges, a felszámolásra, a bezárásra ítélt iparvállalatok „fekete listáján” szerepelt, sikerült elérnie meggyőző érvek felsorakoztatásával a bukaresti kormányszerveknél, hogy töröljék a csőd szélére sodródott iparvállalatok jegyzékről.
A vállalat élén 1997-ben a Böszörményi Zoltán, Olimpia Moica, Claudiu-Nicolae Rădulescu, Ionel Pepenica, Mihai Nour, Dick Ottó és Simion Petru alkotta héttagú igazgatótanács állott. A temesvári gyárat 1998-ban megvásárolta a LLC Group kötelékébe tartozó Luxten Lighting Company cég, amelyet 1993-ban alapított a csőd peremén álló, lerobbant Electrofar Rt. Villany- körtegyár felvásárlásával, átalakításával Böszörményi Zoltán, kanadai állampolgárságú aradi származású vállalkozó. A Temesvári Elektromos Mérőműszergyárat, amelynek többségi részvényesévé és veze- tőtestülete elnökévé vált, több mint 22 millió dollár beruházásával korszerűsítette, fejlesztette.
A Luxten Lighting Co. 1996-ot követően részt vett és sikeresen szerepelt több romániai város közvilágításának megtervezésére, kiépítésére és biztosítására kiírt pályázatokon. Az elmúlt évek, évzizedek során több mint 20 romániai település – Medgyes, Szörénytorony, Ploiești, Konstanca, Nagyvárad, Krajova, Segesvár, Jászvásár, Brăila, Galac, Déva, Nagybánya, Piatra Neamț, Nagyenyed, Vatra Dornei, Drăgășani, Roman, fél-Temesvár stb. – közvilágítását biztosította, illetve felügyeli jelenleg is. 1997-ben elnyerte a megbízatást Bukarest közvilágítási rendszeránek rehabilitálására, korszerűsítésére és fenntartására. A 15 éves távra aláírt beruházi szerződés értéke 75 millió dollárra rúgott. Kereskedelmi társaságként 1999-ben a temesvári Elektromos Mérőműszergyár megkapta a hollandiai Kema Intézet ISO 9001 minőségi igazolványát és oklevelét. 1999-2000-ben 32 millió eurós befektetés kedvez- ményezettje volt a részvénytársaság. 2003 decemberében Böszörményi Zoltánt arra kényszerítették, hogy megváljon részvényeitől, amelyekért a lapok híradásai szerint 15 millió eurót kapott, hogy haladéktalanul kiváljon és távozzon a vállalatból.
2007 áprilisában a Luxten Lighting Co. tulajdonosai, főrészvényesei és vezetői – Claudiu Nicolae Rădulescu, Ionel Pepenică, Olimpia Moica, illetve a bukaresti Monica Maria Bucur és Silvian Șerbănescu – úgy döntöttek, hogy a tröszt bukaresti és temesvári termelőegységeit részben széttagolják, bizonyos mértékig kettéválasztják. Külön vállalattá minősítették, formálták át a Te- mesvári Elektromos Mérőműszergyárat, amely 33,77 millió lejes társadalmi tőkével rendelkezett, amely 1 lejes névértékű 33,77 millió darab rész- vényre tagolódott. A Luxten Lighting Company Rt., amely tevékenységet a települések közvilágítása mellett főleg az épületek éjszakai díszkivilágításának megtervezésére és kivitelezésére összpontosítja, 42,12 millió lej alaptőkét birtokolt, amely ugyanolyan öszszegű 1 lejes névértékű rész- vényben materializálódott.
A változatos rendeltetésű, különféle típusú mérőműszereket, ellenőrző és felvigyázó berendezéseket gyártó Temesvári Elektromos Mérőműszergyár növelve és bővítve ex- portját figyelmet érdemlő termelési eredményeket könyvelhetett el. 2008-ban üzleti for- galmának értéke elérte a 46,3 milliót. Profitja pedig 4,2 milliót tett ki. 2010-ben a részvénytársaság üzleti forgalmá- nak értéke 54 millió euróra rúgott.
Termelési volumene, alkalmazottainak 1554 fős összlétszáma alapján az AEM a 3. helyet foglalta el a Béga-parti város iparvállalatainak sorában. Bizonyos zavarok, bajok és fennakadások 2016-tól jelentkeztek és mutatkoznak a gyár tevékenységében. Az utóbbi tíz esztendő legkisebb profitját 2017-ben regisztrálták. Az elmúlt hónapokban a bérek folyosítása, kifizetése is akadozott. A közelmúltban a munkások ismételt tiltakozó akcióira is sor került. Az elégedetlenek kivonultak tüntetni, tiltakozni a gyár udvarára. A sztrájkba lépést sem tartják kizártnak. A kialakult áldatlan helyzetért a legtöbben a mérőműszergyárat negyed évszázada vezető Olimpia Moicat teszik felelőssé.
