12 Jul 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Bánsági Vándorszínház ötödször
Örömmel értesülhettünk arról, hogy idén is folytatódik a Bánsági Vándorszínház nyári turnéja. A temesvári Csiky Gergely kőszínház évadzáró színpadáról a Tarisznyás Egyesület szinte egyenesen landolt át a Déryné-féle szabadtéri turnéra való felkészülés színhelyére.
Aszalos Géza színművésszel, a társulat vezetőjével, az előadás rendezőjével a tábor végvári színhelyére érkezése napján beszélgettünk.
Negyedik éve biztosítja a felkészülés bázishelyét Végvár, ezt megelőzően Nagybodófalva látta vendégül társulatunkat a felkészülés időszakára. Mindkét helyen messzemenő kedvességgel, odafigyeléssel fogadtak bennünket, és biztosították a feltételeket a próbák időszakára. Nagyon megtisztelő, hogy több helység vezetősége, közössége is felajánlotta településükön a helyet felkészülésünkhöz. Megkerestek bennünket többek között Ótelekről, Szapáryfalváról, Nagybodófalváról, Lugosról.
Mégis a bejáratott hely mellett döntöttek.
Biztos, hogy sor kerül majd arra, hogy megtartsuk a vándorszínháznak azt a jellegét is, hogy minden évben máshol legyen a bázisunk. Azért döntöttünk ismételten Végvár mellett, mivel későn vált bizonyossá a támogatás, gyorsan kellett dönteni, Végvár pedig már annyira bejáratott hely, hogy biztonságot jelent, itt ismernek bennünket, és úgy érezzük, sze- retnek is, mi is tudjuk, hogy kihez kell forduljunk, tudjuk, hogy a községben kit kell megkeressünk, ha bármilyen probléma adódik. Szerencsére az elmúlt öt évben minden településen sikerült olyan kapcsolatot kiépíteni, hogy, ha változnak is a körülmények, ha változnak is a kapcsolattartó, úgymond árbócemberek, az utánuk jövők is mindent megtesznek annak érdekében, hogy meglegyen, amire szükségünk van a turné, az előadások során, nem utolsósorban segítenek a közönség megszervezésében. Nemcsak a felkészülés és a turné időszakában akadnak nehézségek, váratlan helyzetek, hiszen a támogatásért folyamodó pályázat benyújtásakor meg kell jelölni a település helyét és az időpontot, márpedig, amíg nem biztos a támogatás, addig nem tudunk dönteni, ugyanakkor a településsel az időpontban is egyeztetni kell, hogy ne szervezzük egymásra a rendezvényeket.
A vidéki helységekben egyre népszerűbb az a fajta színház, amit a Tarisznyás Egyesület művel.
Nekem nagy álmom, hogy minél hamarabb legyen egy olyan turnénk, amelyen minden olyan települést újra meg- látogassunk, ahol már jártunk. Ha jól összeszámolom, az elmúlt öt év alatt 25 településen szerepeltünk, ha különböző okok miatt nem is jutottunk el mindig minden településre, meggyőződésem, hogy van a Bánságban 25 olyan magyar közösségű település, ahol mindig várják vándorszínházunk előadását, ahol szeretettel fogadnak bennünket. Ha egy-egy évben nem jutottunk el bizonyos településre, nem jelenti azt, hogy nem volt jó a fogadtatás, csupán szervezési nehézségek merültek fel, vagy a fogadó helység, vagy a mi esetünkben. Ez a szám az elmúlt öt évben alakult ki, mert a közösségek kérésére évről évre újabb települések is felkerültek a turnénk listájára. Így lett fogadóhelye az évek folyamán a társulatunknak Pusztakeresztúr, Máriafölde, Szapáryfalva is. Sajnálatunkra, Arad megyéből kimaradtak olyan települések mint Pécska, Zimándköz, pedig ezekre a településekre is szívesen mennénk, de szerencsére újra ellátogatunk Arad megyében is Kisiratosra, Zerindre. Kisjenő a Városnapok miatt iden nem tud fogadni bennünket.
Idei turnéjukon hány helység szerepel?
Tizenegy helyre látogatunk el ezen a nyáron, nevezetesen Végvárra, Szapáryfalvára, Lugosra, Újszentesre, Újmosnicára, Ótelekre, Pusztakeresztúrra, Kisiratosra, Zerindre, Nagybodófalvára és Resicabányára. A július 6-27. közötti felkészülés, próbák után idén is a táborhelyen, azaz a végvári piactéren kerül sor július 27-én este kilenc órakor a bemutatóra, amennyiben az időjárás megengedi, akkor a piactéren, ellenkező eset- ben pedig a kultúrotthon nagytermében. Ezután indulunk turnénkra, a következő tíz helységbe, július 28-án Lugoson lépünk fel.
Az előző évek repertoárjával, úgy tűnik, sikerült a vándorszínház közönségének az igényét telibetalálni.
Az eddigi fogadtatás meggyőzött bennünket arról, hogy a műfaj szempontjából jó úton járunk. A rendezést pedig főleg azért vállalom jómagam, ismételten is, mert félek, ha hivatalos rendezőt kérünk fel, fennáll a veszélye annak, hogy elveszítjük a vándorszínház jellegét, és a kőszínház felé tolódik el, ami nem biztos, hogy megfelelne a vándorszínház sajátos közönsége igényének. Orbán Enikő dramaturggal, a Tarisznyás Egyesület társalapítójával, ezt az elvárást követve, csapatunkkal közösen döntöttünk úgy, hogy Petőfi és Rejtő Jenő után, egy igazi magyar vígjáték klasszikus alkotásával, Molnár Ferenc Az Ibolya című egyfelvonásos darabjával lépünk fel. A szokásos módon, ebbe a szövegbe is egy kicsit belenyúlunk, a szereplő gárdához alakítjuk a szövegeket, és zenés vígjátékkal lépünk közönség elé.
A Bánsági Vándorszínháznak nemcsak a közönsége konszolidálódik, hanem a társulat összetétele is.
Igen, idén is Albert Alpár az előadás díszlettervezője, Lukács Szilárd a technikai munkatárs, a plakátot pedig Bene Levente jegyzi. A csapat változott is, meg nem is, a szereplők között vannak olyanok, akik kezdettől velünk vannak, például Mihály Csongor, aki időközben a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagja lett. Vannak újak is, mint Lukács Szilárd kollégám, szintén a temesvári színházunktól, aki úgy döntött, hogy ő is kipróbálja ezt a műfajt, belevág a színészi vándoréletbe. Visszatért csapatunka Pignitzky Gellért, aki a Petőfi-darabban játszott, és továbbra is velünk van Sosovicza Anna, marosvásárhelyi színművészeti főiskolás.
Megemlítem még, hogy az ötödik évadját megért Vándorszínházunk folyamatosságában, a közönség szeretete mellett, fontos szerepe van a támogatások- nak. Idén két jelentős támogatónk van, a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és újabban a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala.
Kívánunk a Bánsági Vándorszínház Társulatának további kitartást, sok sikert a felkészülés és a tíz egymást követő napon, estéről estére, más-más helyszínen megtartott előadásuk alkalmával.
