Aszfaltolvasztó melegben került sor Arad Napjai rendezvénysorozatára. A korábbi évek tapasztalataiból okulva viszont a rendezvények nagyobb hányadát kivitték a város központjából, főutcáról és a Szabadság térről. Kellemesebb volt a Maros partján, a strandra vezető gyaloghíd mellett, árnyékban (itt volt a Piknikfesztivál), illetve Mikelaka negyedben, az Ori­zont parkban. Szabadtéren, mint a Meg­- békélés parkban is, bár ez utóbbiban alig akad némi árnyékos hely, az ottani prog­ramokat viszont elviselhető időpontra tették.
A parkokban felállított színpadon rendezték a folklór- és könnyűzenei koncer­teket, a hagyományőrző együttesek fellé­- pését, de a Temesvári Állami Opera My Fair Lady című musicallja is ott került bemutatásra. Ez utóbbi az aradi filharmónia szimfonikus zenekarával képviselte a tíz nap alatt a klasszikus műfajt. A folklór- és könnyűzenei együttesek, szólisták nevét felsorolni is nehéz lenne. A sok ismert elő­adó és együttes közül mindenképpen ki kell emelni Gheorghe Zamfir pánsípmű­vész nevét, a Garda Apulum Hagyomány­őrző Csoportot Gyulafehérvárról, illetve a helyi Nova Band, Rock Abil, Melting Dice, Zdob és Zdub, Sedden Feel, Phaser, Pro Consul stb. zenekarokat, melyek többször is szerepeltek a különböző színpa­do­kon, igazán jó hangulatot teremtve.
A megnyitó egy látványos kosztümös rendezvénnyel indult. Az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház művészei jel­mezben idézték fel 1834-et, amikor báró Orczy Lőrinc főispán meghozta a Szabad királyi város címet igazoló okiratot Bécsből. A rendezvény arra is lehetőséget nyújtott (volna), hogy megemlékezzenek a színház kétszáz évvel ezelőtt, 1818-as megnyitásáról, illetve az építtető Hirschl Jakab színházpártoló kereskedőről. Azóta van a városban folyamatos színházi élet. 1948-ig állandó magyar társulat létezett, melyet abban az évben a kommunista kor­mány feloszlatott. A román színtársulat csak 1945 óta működik.
Magyar rendezvényt a rendezők ezúttal is hagyományosan csak egyet iktattak mű­sorba, de Pécs város napját augusztus 23-án, lapzárta után rendezték meg. Róla a következő lapszámban emlékezünk meg, különös tekintettel Victor Vasarely műveinek aradi kiállí­tására.

És beiktathatták vol­na Szent István napját is, annál is inkább, mivel a magyar királyt a római katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentjei sorában tartja számon. Nem az Arad Napjai rendezvényeként a bel­városi minorita temp­lomban augusztus 19-én, az esti szentmisén emlékeztek meg államalapító királyunkról. Az is­tentiszteleten jelen voltak az RMDSZ tisztség­viselői, Faragó Péter parlamenti képviselő, elnök, Bognár Levente helyettes polgár­mester. A misén ft. Miklós Csaba majláthfalvi plébános szentbeszédében méltatta Szent István alakját. Augusztus 20-án az RMDSZ megyei szervezete és a Kölcsey Egyesület közös anyaországi kirándulá­sára mintegy 100 aradi iratkozott fel, s vett részt hétfőn a budapesti rendezvényeken, közöttük az esti tűzijátékon is.
A gyermekek részére kétségtelenül a hétfői maszkos felvonulás volt a legemlékezetesebb. Akkor száznál több maszkos mesealak, szupermen, hupikék törpike, mackó, herceg és kisasszony, Donald ka­csa, kalóz, Miki egér és Mini vonult végig a főutcán, fényképezkedett, táncolt. A legfiatalabb résztvevő hároméves volt. A me­gyei kulturális központ jóvoltából vala­mennyi résztvevőt jutalmazták.
Kedden délelőtt a városháza Ferdi­nánd-termében rendezték meg az Arad, a nagy egyesülés politikai központja című szimpóziumot, melyen megjelent Ft. Dr. Timotei Seviciu, Arad ortodox érseke, Iustin Cionca, a megyei tanács elnöke, Gheorghe Falcă, polgármester, Aurel Ardelean, az Aradi Vasile Goldis Tudo­mány­egyetem igazgatója. A plenáris ülé­sen bemutattak három aradi helytörténeti kiadványt, majd a négy tagozaton negy­ven tudományos közlést. A legtöbb témája az 1918-as egyesüléshez kapcsolódott, egyetlen volt magyar kötődésű, az Atzél Péter (1835–1901) egykori aradi polgármesterről és főispánról szóló.
A szerda délutáni tanácsülésen osztották ki a városi tanács által odaítélt díjakat.
Ujj János