Felújítások a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban
Kocsis Attila Levente igazgató ismertette, hogy a megerősödött önkormányzati képviseletünknek kö­szön­hetően, polgármesteri hivataltól kapott jelentős értékű anyagi támogatás a megszokottnál nagyobb méretű felújítási munkálatok elvégzését teszi lehe­tővé. A szünidő folyamán 4-5 tanterem padlóját javítják, meszelik a falakat, fel­újították a villanyhálózatot is. Végre sikerült szakszerűen víz­szigetelni a belső udvart. Felújítják az épület csatorna­rendszerét, a lefolyókkal együtt. Átépítésre kerül az akadálymentes feljáró, mert nem felel meg az előírásoknak. Felújítják az ebédlőt és az iskola sportpályáját is. Az iskola igyekszik saját forrást is előteremteni a szükséges karbantartási munkálatok költségeinek fe­dezésére. Például a sportpálya bekerítésére 6.500 lejt biztosított a szülői bizottság, a 2%-os adófelajánlásokból. Megvásárolták a szükséges anyagot, a munkát pedig saját maguk végezték el. A szülői bizottság finanszírozta a tanári szoba új padlózatának a meg­vásárlását is, a munkát az Ikervárról és környékéről érkezett önkéntesek végezték el, akik már 3. éve láto­gatják az iskolát, és rendszeresen segítenek a legszükségesebb munkálatok elvégzésében. A polgármesteri hivatal 50.000 lejjel támogatta a sportpálya felújítását. Ebből lecserélték az elkopott műfüvet és két mini-futballkaput, két oszlopot szereltek fel a röplabdaháló részére, és önerőből lecserélik a kosárlabda palán­kokat is. Az osztályok padlózatának a cseréje 83.000 lejbe került. A kapott 133.000 lej majdnem a felét teszi ki a szükséges összegnek. A Bethlen Gábor Alap a tavalyihoz hasonló összeggel támogatta az iskolát. Ebből 20 modern számítógépet szereztek be az informatikai laboratórium részére. Minden igyekezet ellenére, idén az érettségizők az eddig megszokottól gyengébben szerepeltek, és szükséges, hogy az iskola teljes munkaközössége, a szülőkkel együtt összefogjanak a kialakult helyzet megváltoztatása érdekében. Valószínű, hogy 2 kollégától meg kell válni, mert Cser­nakeresztúron megszűnik egy óvodai csoport, és a két negyedik osztály helyében csak egy előkészítő osztály indul, de a jövő évi tanévet illetően bizakodók lehetnek. Reménykednek, hogy végül mégis sikerül megtartani a csernakeresztúri csoportot. Déván 4 csoport működik, az elemiben előkészítő, első és második osztályból egy-egy, harmadik és negyedikből két-két osztály marad. Csernakeresztúron két össze­vont osztályt indítanak. Az általános iskolában és líceumban két-két osztály lesz minden szinten, a líceumban egy szakosztály és egy elméleti osztály indul. A kilencedik, tizedik és tizenkettedik osztályban két szakon: matematika-informatika és termé­szet­tudomány szakon tanulhatnak a diákok. Ami az össz­létszámot illetti, a tavalyi évben 498 diák tanult az iskolában, az idei tanévben eddig 515-en iratkoztak be, de elképzelhető, hogy a tanév kezdetéig 538-ra emelkedhet a diákok létszáma.

Történelmi megemlékezés a dévai várban
Idén augusztus 13-án első alkalommal emlékezett meg Déva vá­ros­vezetése a 169 évvel ezelőtti, 1849. augusztus 13-i nagy robbanásról, mely elpusztította várat. Az önkormányzat idén uniós pályázatot nyújtott be a vár belső udvarának a rend­­betételére. A pályázat szerint, a helyreállítási munkálatok négy évet tartanak, remélhetőleg, nem lesz aka­dá­lya a jövőre esedékes 170. évi meg­- emlékezésnek. Az idei rendezvény ide­­jére megnyitották a belső várudvarba vezető kapukat. Az érkezőket Pogocsán Ferdinánd alpolgármester fogadta, illetve Cristian Răcășan, a vár adminisztrátora köszöntötte a résztvevőket. A vár történelméről Ioan Cosmin Codrea, a múzeum mun­ka­társa tartott előadást elmondva, hogy a királyi várat 1264-ben említik elő­ször. A szakember ismertette az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeit, hivatkozva a Kemény báró szolgálatában álló Sava Popovici Săvoiu és Czecz János honvédtábornok feljegyzéseire. 1849 februárjában a honvédek első nekifutásra nem tud­ták elfoglalni a várat. Mintegy három hónapig tartó ostrom után, május 27-én a kiéhezett osztrák csapatok fel­adták azt a szabad elvonulás elle­né- ben. A honvédek 16 hétig hordták fel a várba az élelmet és lőszert, majd augusztus 13-án, máig tisztázatlan kö­rül­mények között felrobbant a vár. Ionuț Codrea régész, Săvoiu feljegy­zéseire hivatkozva elmodta, hogy a várost földrengésszerű dörgés rázta meg, s a vár helyén nagy füstfelhő ke­letkezett. A megemlékezésen jelen volt a dévai Bethlen Gábor Hely­tör­téneti Kör néhány tagja, köztük Barra Árpád nyugalmazott tanár, helytör­té­nész is, aki nagyra értékelte az elhangzott előadást, hozzátéve, hogy véleménye szerint, az osztrákok ki­vonulásuk előtt aláaknázták a várat. A fenti állítás mellett szól, hogy a robbanás nem okozott nagy rombolást a lőszerraktár környékén, hanem a vár különböző, egymástól távol levő ré­szein keletkeztek a legnagyobb károk. Issekucz Antal, későbbi dévai polgármester megemlékezéseit idéző Ionuț Codrea elmondta, hogy a vár robbanása során, a szétrepülő kövek elérték a város főterét, ahol az akkor még álló örmény templom tetőzetét is összetörték. Barra tanár úr sok adatot osztott meg a város robbanás utáni életéről is. Kiemelte a Hunyad Me­gyei Történelmi és Régészeti Társulat a vár és várhegy gondozásában szer­zett elévülhetetlen érdemeit. Az ortodox egyház kórusa egyházi zenemű­- vekkel járult hozzá a megemlékezés sikeréhez. A dévai lovagrend tagjai civilben, virággal emlékeztek meg a vár egykori lakóiról.

Dévaiak és cserna­keresztúriak Bonyhádon
Judt Borbála, a dé­vai Szivárvány Népdalkör szóvivője el­mondta, hogy az idén nemcsak a nyár elején Szekszárdon megrendezett Székely Talál­ko­zón, hanem az augusz- ­tus elején Bonyhádon Bukovinai találkozások címmel megrendezett 29. Nemzetközi Folklórfesztiválon is részt vettek, a csernakeresz­túri Hagyományőrző Egyesület tánccsoport­jával együtt. A lengyel kezdeményezésre létrehozott találkozókon Bu­kovinában ma is élő és elszármazott nemze­tiségek vettek részt. Idén lengyel, ukrán, mol­dovai, román és szé­kely, összesen hu­szon­három hagyo­mány­őrző együttes vett részt a találkozón. A megnyitón a Bukovinai Székely Szövetség, a fesztivál lengyel elnö­ke, és a helyi intéz­mé­nyek képviselői kö-szön­tötték a 610 meg­­hívottat. Másnap a nép­viseletbe öltözött csoportok felvonultak a vá­ros főutcáján, a Pecel kerttől a templomig. A dévai Szivárvány Népdalkör főleg katonada­lokat, és vidám sze­relmes énekeket éne­kelt. A csernakeresz­tú­ri­ak népi gyermek­- ­játékokat, körtáncokat és egy mezőségi táncot mutattak be. A fesztivál zárónapján került sor a szomszédolásra. Minden környező település egy-egy hagyományőrző csoportot látott ven­dé­gül. A már évek óta ki­alakult személyes kap­csolatok alapján a Hunyad megyeieket a kisdorogiak hívták meg.

RÖVID HÍREK
* Dan Stoian, Hunyad me­gye me­ne­dzsere, július fo­lya­mán lemondott. A kiírt ver­- senyvizsgán egyetlen jelölt, Costel Avram a Zsil-völgyi vízszolgáltató cég, az Apaserv igazgatója, sikeres írásbeli- és szóbel vizsga után elnyerte a megye menedzseri tisztségét.
* 2008. november 15-én az egykori petrillai szénbá­nyá­ban két robbanás történt. Az első 9 áldozatot követelt, míg a második robbanás annak a 4 bá­nyászmentőnek vette el az éle­tét, akik önfeláldozóan bementek a bányába társaik megmentésére. A tragédia X. év­- fordulóján emlékművet emelnek a bányászmentőknek.